"Halottról vagy jót vagy semmit. " Az emlékezők hümmögnek, hogy hát igen, mindenki tudja, milyen ember volt a megboldogult, de hát ne bolygassuk, mégiscsak ókori bölcsek mondták, ők meg csak tudják, hiszen attól ókori bölcsek. De tényleg mondtak ilyet a rómaiak és a görögök? "De mortuis nil nisi bonum" – "Halottakról vagy jót, vagy semmit. " A mondat elég egyértelmű. De van egy menekülési útvonal: a mondatot ugyanis "De mortuis nil nisi bene" alakban is idézik és ezzel a határozóval már azt is jelentheti "Halottakról vagy jól, vagy sehogy" – azaz, hogy valótlanságot ne állítsunk az elhunytról. Látjuk itt a különféle okoskodásokat, sőt felszólítanak arra, hogy hogy kell kommentelni Homonnay halálhírét. Halottról jót vagy summit 2014. Siratják, búcsúznak tőle, sőt már felszólítanak imára is, hogy imádkozzunk érte. A mai politikai helyzetben senki nem beszél a legfontosabb dologról Homonnayval kapcsolatban. Mindenekelőtt tegyük azt félre, hogy mi bármiféle kegyeletsértésről szeretnénk írni. A teljes ellenzéki oldal megmagyarázná a megmagyarázhatatlant, hogy egy olyan közéleti szereplő halt meg, aki nyíltan a kereszténységet gyűlölte és simán, mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül tette ezt közzé heti rendszerességgel.
Mar 10 eve megszakadt a kapcsolat a nagynenem, nagybatyam es a csalad tobbi resze kozott, azota sem beszeltunk max. 2-szer. Mi nem vagyunk veluk haragban, csak nem jonnek, nem erdeklodnek felolunk, eskuvore meghivtuk szemelyesen oket, akkor elmentunk hozzajuk, nem jottek el, nalunk baba szuletett, az sem erdekelte oket, szoval emiatt nem tudom, hogy mi a legjobb, mert megiscsak temetes.
Van itt persze még egy szempont. Az ókoriakat – arisztoteliánusokat és sztoikusokat – leginkább az érdekelte, hogy a haragnak van-e helyes mértéke vagy pedig olyan sötét és pusztító szenvedély ez, amelynek feltámadása ellen folyton küzdenünk kell, nehogy végül felemésszen bennünket. A mi világunk ebben az összefüggésben mintha inkább a megengedőbb, arisztoteliánus álláspontot képviselné, s nem azt várná el, hogy ne utáljuk politikai ellenfeleinket, csak mértékkel és alkalomhoz illően tegyük. Ha pedig így van, akkor a nyilvános politikai ellenszenvnyilvánítás félretételét gyász idejére akár egy viszonylag megengedő és visszafogott elvárásnak is tekinthetjük, nem tűrhetetlen képmutatásnak. Halottról jót vagy summit . S hogy mi a tanulság? Nem szeretném azt sugallni, hogy tudom. Bevallom, én magam manapság inkább egy engesztelhetetlenebb, szókimondóbb álláspont felé hajlok, de ha ezt a 9 évvel ezelőtti magamnak elmondanám, bizonyára komolyan összeszidna és alapos leckéztetést kapnék tőle sztoikus érvekből. Úgyhogy inkább mindenkinek a saját lelkiismeretére bízom, hogy döntsön maga.
Csévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület Besorolás: Természetvédelmi terület Ország Magyarország Elhelyezkedése Csévharaszt Pest megye Legközelebbi város Csévharaszt Terület 105 ha km² Alapítás ideje 1939 Felügyelő szervezet Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Címernövény Tartós (Pótharaszti) szegfű (Dianthus diutinus) Elhelyezkedése Csévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 17′ 21″, k. h. 19° 23′ 52″ Koordináták: é. 19° 23′ 52″ A Wikimédia Commons tartalmaz Csévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület témájú médiaállományokat. A Csévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület a Duna–Tisza köze egyik legváltozatosabb természeti táján, a Csévharaszt térségben elterülő homoki erdős sztyepp területén található. A védett terület kijelölése 1940-ben történt meg az Országos Természetvédelmi Tanács 118. Csévharaszti borókás természetvédelmi terület számítása. 136/1939. határozata alapján. Törzskönyvi száma 2/TT/40, kiterjedése 105 ha. Története [ szerkesztés] A hazai természetvédelem atyjaként tisztelt Kaán Károly a természetvédelem fő csapásirányát évtizedekre meghatározó művében, a Természetvédelem és a természeti emlékek ben védetté nyilvánításra, "rezervációra" javasolja a Pótharaszti-pusztát, melyet az elsők között nyilvánítottak védetté 1940-ben.
Csévharaszti-borókás TT
A Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb természeti tája a Csévharaszt térségben elterülő homoki erdőssztyepp terület.
- A védett terület kijelölése 1940-ben történt meg az Országos Természetvédelmi Tanács 118. 136/1939. sz. határozata alapján. - Törzskönyvi száma: 2/TT/40 - Kiterjedése: 105 ha - Érintett községhatár: Csévharaszt Védettségét a jelenleg hatályos, a Csévharaszti-borókás természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 43/2007. (X. 18. CSODAUTAK: Csévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület (2021). ) KvVM rendelet tartja fenn. A védettség indoka és célja a melegkedvelő és szárazságtűrő homokpusztagyep és pusztai tölgyes társulásokban honos védett, illetve fokozottan védett növényritkaságok védelme és élőhelyük természetes állapotában való fenntartása, a borókás-nyáras társulás adta sajátos tájképi jelleg megőrzése. A védett természeti értékek főbb jellemzése: Az un. Buckás-erdő vegetációja nyáras borókással váltakozó homoksztyepp, melyben védett növényfajok közül a homoki árvalányhaj, a báránypirosító állományai tenyésznek, és a fokozottan védett, endemikus tartós szegfű is.Természeti értékei [ szerkesztés] Az ún. Buckás-erdő vegetációja nyáras borókással váltakozó homoksztyepp, melyben védett növényfajok közül a homoki árvalányhaj, a báránypirosító állományai tenyésznek, és a fokozottan védett, endemikus tartós szegfű is.
1 / 10 Fotó: Németh Imre Kispestről autóval bő harminc perc alatt a helyszínen voltunk, ami számunkra a továbbiakban is erősen növeli a túraterület ázsióját. Gépkocsinkat Csévharaszt határában parkoltuk le, a falu szélén lévő erdészeti pihenőnél (Pótharaszti sétaredő). Eladó családi ház - Csévharaszt, Pest megye #32752160. A csinos, kulturált és sok szolgáltatást nyújtó turistaközpont legszebb része az a monumentális fafaragás, amely a csodaszarvas legendájának állít emléket. Aki piknikelni akar, az itt akár egy egész napot eltölthet: a több mint százéves erdőőri lakon kívül (múzeum) erdei játszótér, fedett esőbeálló és kemence, három szabadtéri tűzrakóhely, asztalok, pihenőpadok, pottyantós wc, parkoló, három ismeretterjesztő tábla, három sétakör (tanösvény), illetve több közeli jelzett turistaút segíti a szabadidő tartalmas eltöltését. Az erdei pihenőhely megközelíthető autóval és gyalog Csévharasztról (pár száz méter), gyalogosan Vasadról, Újhartyán és Inárcs felől. Innen indulhatnak szanaszéjjel a kirándulók, a túrázók, a tanösvényekkel ismerkedők, a gombászok, a geocachingesek, a kocogók, a terepfutók, a bringások, a kutyasétáltatók.
A terület jelenleg is védett, sőt része az Európai Unió természetvédelmi hálózatának a Natura 2000 hálózatnak. A természetvédelmi kezelői feladatokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság látja el, több sikeres pályázat keretében sikeresen szorítottak vissza a területet veszélyeztető özönnövényeket (invazív fajok), és tettek lépéseket a tartós szegfű megőrzése érdekében. Ismertetése Hazánk a felnyíló erdőssztyepp zóna és a nyugat európai zárt erdők zónájának találkozásában található. Alföldünk felnyíló, sztyepprétekkel mozaikoló tölgyesei, jelenlegi tudásunk szerint a természeteshez legközelebbi állapotú vegetáció maradványai hazánknak. Az erdőssztyepp a legértékesebb és legveszélyeztetettebb természeti örökségeink közé tartozik. Joggal vetődik fel a kérdés hogy ha a terület neve borókás, akkor miért a erdőssztyepp tölgyesekről szól a bevezető gondolatsor. Csévharaszti borókás természetvédelmi terület mértékegységek. A kérdés megválaszolásához segít egyrészt a vegetációtörténet, másrészt a nyelvtudomány és a tájtörténet. Csévharaszt 1951-ben lett önálló település, ekkor kapta ezt a nevet a korábban Pótharaszt nevű település.