Báthori István (Erdélyi Vajda, 1430–1493) – Wikipédia | Eden Hazard Wiki.Ubuntu

Thursday, 08-Aug-24 23:55:58 UTC

1530. – 1581. máj. 27. Somlyói Báthory Kristóf erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király bátyja. Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia

Báthory Kristóf — Google Arts &Amp; Culture

Az aláírásra valószínűleg november 23 -án került sor, ekkor helyette unokaöccse, Báthori György írta alá a német példányt, mivel a vajda a magyar arisztokrácia azon utolsó nemzedékéhez tartozott, aki még nem tudott írni. Hasonló okok miatt Ország László lovászmester és Rozgonyi László kamarásmester helyett Bakócz Tamás kancellár írt alá. [4] Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt. Utóélete A Kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere. Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) - Wikiwand. A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli. Jegyzetek ↑ a b 2017. október 9., Báthory, Stephan, 12629 ↑ 1479. október 13. | A kenyérmezei csata ↑ Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János: 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894. ↑ Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492).

Báthory István (Somlyói), | Magyar Írók Élete És Munkái – Szinnyei József | Reference Library

[4] Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt. Utóélete [ szerkesztés] A Kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere. A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b 2017. október 9., Báthory, Stephan, 12629 ↑ 1479. október 13. | A kenyérmezei csata ↑ Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János: 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894. ↑ Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 297. o. Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Báthory istván erdélyi vajda papir. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Horváth Richárd–Neumann Tibor: Ecsedi Bátori István. Egy katonabáró életpályája, 1458–1493; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 ( Magyar történelmi emlékek.

Somlyai Báthory István (1571-1586) |

1526-1540) megbízásából ez idő tájt Erdélyt kormányozta – befejezte életét, így Várdai Pál esztergomi érsek gyámsága alatt nevelkedett, majd pártfogója révén I. Ferdinánd (ur. 1527-1564) bécsi apródjai közé került. Bár téves az a közhiedelem, miszerint Báthory a neves padovai egyetemen tanult, a Habsburgok udvarában szerteágazó humanista műveltséget szerzett, ami későbbi kultúrpolitikai intézkedéseiben jelentős szerepet játszott. A fiatalember tehát szellemi és lelki táplálékát egyaránt Bécsből nyerte – ti. katolikus hitét is megőrizte –, ennek ellenére 1556-ban elpártolt I. Báthory István (somlyói), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Reference Library. Ferdinándtól, és – édesapja példáját követve – visszatért a Szapolyaiak szolgálatába. Az ifjú Báthory még abban az esztendőben jelentős befolyásra tett szert Erdélyben, miután Kolozsváron ő fogadta az öt esztendő után hazatérő János Zsigmondot (választott királyként ur. 1540-1570) és az özvegy Jagelló Izabella királynét; ennek előnyeit később a váradi főkapitányi tisztség, majd a keleti király mellett elfoglalt tanácsadói pozíció megszerzésével kamatoztatta, így hamarosan hadvezéri és diplomáciai képességeiről is számot adhatott.

Báthory István (Erdélyi Vajda, 1477–1534) - Wikiwand

Az oktatás fellendítésére behívta a jezsuitákat, 1581-ben megalapította a kolozsvári akadémiát. Udvarában itáliai egyetemeken végzett értelmiségiekkel vette körül magát, ő maga is kiváló stílusú leveleket írt. A hagyományosan magyarbarát és Habsburg-ellenes lengyel rendek 1576-ban a megnövekedett tekintélyű Báthoryt hívták meg a trónra. (A Jagelló-dinasztia 1572-ben Zsigmond Ágosttal férfiágon kihalt, s a lengyel trónt Miksa is meg akarta szerezni. ) Báthory azonnal Krakkóba sietett, és a koronázás minden feltételét teljesítette, ezek között az is szerepelt, hogy költözzön Lengyelországba és elvette a csúnyácska, nála idősebb Annát is, az utolsó Jagelló-házi lengyel király nővérét. Báthory istván erdélyi vajda kayaks. Erdély trónjáról nem mondott le, előbb bátyját, Báthory Kristófot, majd az ő halála után annak kiskorú gyermekét, Zsigmondot tette meg vajdává, ekkoriban kormányzótanács intézte az ügyeket. A legfontosabb dolgokban persze a Krakkóban székelő erdélyi kancellária útján ő maga döntött. Báthory világosan látta a csapdahelyzetet, amelybe Magyarország került, s Martinuzzi György politikáját folytatva lavírozni igyekezett a Habsburgok és a törökök között.

Katolikus hitéről nem volt hajlandó lemondani, s amikor János Zsigmond erővel akarta unitárius vallásra téríteni, megfutamította annak katonáit. János Zsigmond 1570-ben, a speyeri egyezményben végleg lemondott a magyar királyi címről, de megtarthatta Erdélyt magának és utódainak. A következő évben azonban utód nélkül halt meg, s az egyezmény szerint Erdély a Habsburg király, Miksa uralma alá került volna. Miksa Bekes Gáspárt jelölte a trónra, de a szabad fejedelemválasztás jogához ragaszkodó rendek inkább Báthoryt választották meg, aki nemcsak a töröknek tette le a hűségesküt, hanem Miksát is hűségéről biztosította, az mégis kinevezte Bekest erdélyi vajdának. Az udvarhű trónkövetelőt Báthory az 1575. július 8-i kerelőszentpáli csatában leverte, híveit kegyetlenül kivégeztette. Báthory istván erdélyi vajda bicske. Fejedelemként a korábbi adományok fölülvizsgálásával, a kereskedelem és bányászat fölvirágoztatásával, új árszabás bevezetésével szervezte át a gazdasági életet. Megerősítette a katonai védővonalat, ő rendelte el Várad erődítését.

A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli. Forrás Magyar életrajzi lexikon Középkorportál Erdély-portál

Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl ‎ (471 × 800 képpont, fájlméret: 294 KB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Fájl:eden Hazard 2011.Jpg – Wikipédia

Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. JPEG fájlmegjegyzés CREATOR: gd-jpeg v1. 0 (using IJG JPEG v62), quality = 100

3-215. 0 mm f/2. 8-6. 3 Dátum metaadat utolsó módosítása 2017. február 2., 00:18 Eredeti dokumentum egyedi azonosítója 4F21A7A8724EB9746369E4D43BA8277D Szerzői jogi állapot Szerzői jog által védett IIM-verzió 4