1083. augusztus 20-án avatták szentté Magyarország első keresztény uralkodóját, az államalapító István királyt (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. István a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel. István, vagyis eredeti nevén Vajk, Géza fejedelem (uralkodott: 971–997) egyetlen fiúgyermeke volt, aki vélhetően Esztergomban vagy Fehérváron látta meg a napvilágot, 975 táján. Szent királyunk életének első éveivel kapcsolatosan – megfelelő források híján – ma is számos kérdés merül fel, amelyek megosztják a tudósokat: ilyen például István keresztelése, amelyet a történészek többsége a 990-es évekre tesz, és azt a prágai vértanúhoz, Szent Adalbert püspökhöz köti. Abban már nincs vita, hogy nyugati kereszténység felé nyitó Géza komoly küldetést hagyományozott fiára: Istvánnak kellett befejeznie azt a hatalmas munkát – a keresztény állam alapítását –, amely szimbolikusan a 973-as quedlinburgi követküldéssel kezdődött meg.
Életpályája [ szerkesztés] Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte 1931–1939 között, majd a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, Eötvös-kollégistaként. 1944-ben tanári diplomát szerzett. 1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban. 1948-ban az Eötvös József Collegiumban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957–1959 között a szegedi egyetemen tanított. 1960-ban visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig. Király István 1953–1956 közt a Csillag folyóiratot szerkesztette, 1962–1969 között a Kortárs, 1970–1989 között pedig a Szovjet Irodalom című folyóiratot. 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.
Megérkezik Réka, és atyja holttestét kéri, hogy eltemethesse. István hajlandó lenne teljesíteni a lány kérését, de Sarolt nem engedi, sőt kiadja a parancsot: "Felnégyelni! " Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt.
1008 körül rokonát, Csanádot küldte a Maros-vidék ura, a bizánci hitű Ajtony ellen. A győzelem után a terület ispánja Csanád, püspöke Gellért lett. Húgát a kabar vezérhez, Aba Sámuelhez adta, így a kabarok elismerték István főségét, és létrejött az egri püspökség. 1009-ben alakult meg a pécsi, majd a kalocsai püspökség, amely csakhamar érsekség lett. Az egyház fenntartására rendelte a termés tizedét. 1015 körül I. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem várakat foglalt el a Morva és Vág folyók mentén, Erdélybe pedig besenyők törtek be. A magyar csapatok kiverték az ellenséget. 1018-ban István a bizánci császár oldalán viselt hadat a bolgárok ellen. Ebben az évben kötött fia, Imre herceg házasságot feltehetően egy bizánci hercegnővel. István zarándokutat nyitott a Dunántúlon Jeruzsálem felé, ekkor kezdte összeállíttatni Intelmeit fia számára. A Karoling királytükrök mintájára készült mű általános erkölcsi kérdések taglalása, az uralkodói erények felsorolása mellett a helyes kormányzás alapelveit is tárgyalja.
Koppány, Géza vérrokonának, Tar Zerindnek a fia, a fejedelem halála után a sztyeppei népekre jellemző szeniorátus (a nemzetség legidősebb férfitagja örököl) elve alapján magának követelte a hatalmat. Régi magyar sztyeppei szokás szerint feleségül akarta venni Sarolt fejedelemasszonyt, Géza feleségét. Géza családja viszont a nyugatról származó primogenitúra (az elsőszülött fiú örököl) elve alapján Istvánnak szánta a hatalmat. Koppány, aki korábban azért kapta meg Somogyot – amely akkoriban egészen Zágrábig nyúlt –, hogy területi igényeiről lemondjon, ekkor hadat indított Veszprém ellen és ostromolni kezdte. István Esztergomba hívta össze a főembereket, majd értesítette sógorát, Gizella bátyját, Henrik bajor herceget és maga is Esztergomba vonult, ahol egyházi szertartás keretében felövezték a nagyfejedelmi karddal. A döntő ütközetre, a hagyomány szerint, Veszprém és Várpalota között, valószínűleg Sólyon került sor. István megverte a pogány seregeket; a csatában Koppány is életét vesztette, testét István felnégyeltette.
Ismeretes, hogy Géza (ur. 973-997), a magyar törzsszövetség első olyan fejedelme, aki nyitott a nyugati kereszténység felé, rendhagyó módon fiát, Istvánt jelölte ki utódjának, holott az ősi pogány szokás – a levirátus – szerint méltóságát a család legidősebb férfitagja nyerte volna el. 997-ben, az édesapa halála után ebből a szokatlan döntésből komoly zűrzavar származott, hiszen a későbbi szent uralkodó rokona, a Balatontól délre fekvő területek felett uralkodó Koppány magának követelte a főhatalmat, és vele a megözvegyült Sarolt fejedelemasszony kezét is. István, aki felesége, Gizella révén III. Ottó német-római császár (ur. 983-1002) támogatását is élvezte – a későbbi királyné ugyanis Ottó unokahúga volt –, végül fegyverrel kényszerült Koppány ellen vonulni, és Veszprém közelében, jelentős német segítséggel vereséget is mért riválisára, aki elesett a csatában. A "lázadó" Koppány szörnyű vége azt jelentette, hogy Géza fia immár vitathatatlanul a főhatalom birtokosává vált, amit szövetségese, III.
A nagy karácsonyi hajrában állj meg egy pillanatra és fusd át az alábbi idézeteket, hogy újra feltöltődj és átérezd a karácsony igaz szellemét! "Az ünnep csak úgy szép, ha képes vagyok szeretni még, mert nincs karácsony, ha magam bezárom, és nem teszem ki eléd. " Eleven Hold "Ha a lelkünk egymáshoz ér, az adja az ünnep igazi értékét és melegét. Ha emellé szépen terített asztal társul, finom étkekkel, az emeli természetesen az ünnep fényét, de szeretet nélkül az anyagi világ értéktelen és elenyésző halmai lesznek csupán. " Simon András "Érdekes, hogy milyen varázsa van a karácsonynak. Egyetlen ünnepnek sincs olyan varázsa, és mennyire tartja magát. Az embert ugyanúgy elbűvöli, mint, mondjuk, nyolcszáz évvel ezelőtt. " Ladislav Fuks "Nem időpont vagy időszak a karácsony, hanem lelkiállapot. Régi karácsonyi idézetek fiuknak. Békességben, jóakaratúan és könyörületesen élni – ez a karácsony igazi szelleme" Calvin Coolidge "Mikor felidézzük a régi karácsonyokat, rájövünk, hogy kis apróságok – nem a nagy csodák – adják a legbensőségesebb boldogságot. "
Élni akarok a Múltban, a Jelenben és a Jövőben. Versengjen bennem ennek a háromnak a szelleme. " (Charles Dickens) Végig a városon nem csilingel a szán, mint gyerekkoromba. Nem gőzölög a hó fázó lovak hátán. A kocsit gép vonja. Angyalok elszálló csengője se csenget a fehér utcákon. Jézuska pénzért jő, s karácsonyfát rendez gazdagok házában. (Babits Mihály) " Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra. " (Ady Endre) "Karácsony-táji álmaink - cifrábbakat nem lát a lélek. 9 szívhez szóló karácsonyi idézet | Nők Lapja. Fenyőfák díszes ágain angyalhaj, csengő, gyertyafények. " (Csorba Győző) Angyal zenéje, gyertyafény - kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semmi mást, csak jó meleg simogatást. (Ápriliy Lajos) "Szelek szárnyán, fenyőágon megérkezett a karácsony. Fogadjuk meleg szobával, friss sültekből vacsorával, ünnepeljük, marasztaljuk, énekszóval magasztaljuk. " (Bornemisza Endre) "Csingilingi, szól a csengő, gyertek, fiúk, lányok! Föl van gyújtva, meg van rakva A karácsonyfátok. " (Benedek Elek) " A karácsony a jókedv, az öröm ideje.
Baja Mihály: Karácsony Te most is az vagy, áldott szent karácsony, mi Betlehemben legelőször voltál: újjászülője a kerek világnak, hitünk napfénye, a szívünkben oltár. Kasó Tibor: Ünnep előtt Hópehely volt, felhőkből szökött, széllel cicázott fejem fölött. Örült a lelkem, mert kezemre szállt, pillanat csendjében vízcseppé vált. Reviczky Gyula: Karácsony Mit is tegyen, mit is tehet az ember itt gömbjén a bűnnek?... Óh, boldog, a ki csak szeret, mig egy csöpp vér erébe' lüktet. Bella István Istennel játszom. Már mióta játszik Isten velem. A 10 leggyönyörűbb karácsonyi idézet - Karácsony | Femina. Karácsony este van. Ezer év óta. Ülünk egy csöndes szegleten valamelyik világ zugában. Játszom Istennel s ő velem. Fekete István: Régi karácsony Karácsonyeste szerényen megjelent Jancsi bácsi, énekelt egy verset, s a karácsonyi csomagot én nyújtottam át neki. - Viselje egészséggel, Jani bácsi... Ennyi volt az egész, de nekem ez volt a karácsony, amint a száraz, eres, öreg kezek mohó várakozással átvették a csomagot.
(Antal Imre) Ezt teszi a karácsonyfa. Furcsa kis érzelemkapukat nyit meg az emberben. (Al Ghaoui Hesna) A karácsony akkor szép, hogyha fehér hóba lép, nem is sárba, latyakba... Ropog a hó alatta. Karácsony van. Mint valaha. De valami szívemben csörren. Ránézek. És már sehova. Előttem, mögöttem, köröttem felemelt karral áll a fa. (Bella István) "Karácsony közeleg. Én állok itt az ablakom előtt, nézem a halkan pihéző havat, s egy kis bokrétás, száradó fenyőt törögetek. A 13 legjobb karácsonyi idézet 2020-ban. " Karácsony este van. Manók és mókusok csöngetyűznek ezüst dióval. te itt állsz álmaim között diszítve aranyozott útravalóval. Hópárnás nagy fenyők alatt üljünk le a törpék közé, burkolózzunk a hallgatásba s húnyjuk le félig a szemünket. Üzenget a tájnak a tél, közeleg a kegyes Karácsony. Az utolsó megtűrt levél első cicomája a fákon. Fácánok, őzek, kósza nyulak ámuldoznak avítt csodákon: Békével töltözik a völgy, csönd gyűlik földünkre, bársony, - egyszer csak, egyszer, angyalok szállnak alá zizegő szárnyon, Fehér lesz, fehér lesz, minden fehér, - kivirágzik minden madárnyom.
Gene Perret "Karácsonykor könnyű szeretni, de mi van azokkal a sokszáz hétfőreggelekkel? " Parti Nagy Lajos "Kicsiny kunyhóban szeretet, Szeressétek a gyermeket, E szent karácsony ünnepén Önöknek ezt kivánom én. " Karinthy Frigyes