Az idei évben már negyedik alkalommal hozta lázba február 2-án a "Medve" a Mackóvár Központi Óvoda óvodásait. A sok apróság egy hétig mindennap, izgalommal és sok-sok tevékenységgel készült a néphagyományt, népi megfigyelést felidéző napra. Az egész hetet átölelő programot, a volt főiskola épületében is érdekessé, emlékezetessé tették az óvoda óvodapedagógusai, dajkái, segítő munkatársai. A bejáratnál mézet kevergető macik, bocsok, medvék várták az óvodába érkezőket. A két emelet lépcsőházát medve tappancsok díszítették: " Erre járt a medve"! Medve nap az óvodában 2017. A csoportok előtti kiállítóhelyeken változatos technikával készült rajzok, festések, ragasztások mutatták milyenek a medvék. Ha a csoportokba bekukkantottunk, megjelentek a mackóbarlangok, mackóvárak. Ezen a héten nem volt feltűnő, hogy szinte minden gyermek macival aludt. A várva várt napon a csoportok ötletes mackókirakós és medve felismerő játékokon vehettek részt. Köszönet a "Közgés" Ifjúsági Vöröskeresztes tanulóknak, akik a játékok lebonyolításában segédkeztek.
Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on a legfrissebb békési információkért!
Táblagépen macis mesékkel, macis dalokkal, macis videókkal ismerkedtek. Az általuk ismert dalokat folyamatosan énekelték. A hétvégére a szülők vittek haza, általam összeállított, macival kapcsolatos totót. A gyermekek megszerzett információira támaszkodva, ki lehetett tölteni, közösen a családdal – ez volt a lényeges. Köszönjük az együttműködést! Hétfőn visszahozták, megbeszéltünk újra minden kérdést. Mesét báboztunk a dajka nénivel – Ágival – A medvebocs, aki madár akart lenni címmel. A gyermekek jó hangulatban, kuncogva figyelték a mese eseményeit. Kedvenc, mozgásos daluk – Váradi Erzsébet – Lánc, lánc, eszterlánc, a versük – Macikám – Készültünk egy versdramatizálással is – Nemes Nagy Ágnes – Ki ette meg a málnát? – Mindenki imádta a szerepét, igyekeztek a legjobb tudásuk szerint szerepelni, dalolni, verselni. A Maci nap -2021. – is tartogatott érdekes tevékenységeket. A gyermekek barna és fehér pólóban érkeztek a csoportba. Medve nap az óvodában | Csicsergő. maci fejdíszeket tehettek a fejükre és arcfestékkel maci arcok varázsolódtak rájuk.
A Százszorszép Óvodában hagyomány, hogy az időjárással kapcsolatos népi megfigyelés napján, február 2-án Maci napot rendezünk. Ha ezen a napon, azaz Gyertyaszentelő napján a medve kibújva a barlangjából meglátja az árnyékát, akkor sürgősen visszabújik, úgy gondolván, hogy még sokáig tart a tél. Azonban, ha borult az ég, akkor hamarosan jön a tavasz. Ez alkalommal is közösen készültünk a családokkal, de igazából az egész hetünk a mackókról szólt. Óvodánk folyosóján közel 300 darabból álló "Maci kiállítást" rendeztünk be a gyermekek által otthonról hozott kedves kis plüss mackókból. Az óvónénik bábjátékkal kedvestek a gyermekeknek, mely természetesen a mackókról szólt, majd közösen dalos játékokkal és versekkel csalogattuk ki a medvét a barlangjából. Nem maradhatott el a mackó finomságokkal teli tízórai sem, melyre a szülők sok-sok meglepetéssel készültek a gyerekeknek. Medve nap az óvodában video. Ezen a napon az időjárás kedvezett számunkra, hisz a medve nem látta meg az árnyékát a borongós időben, így bízunk benne, hogy hamarosan megérkezik a tavasz.
Február 2-án Gyertyaszentelő napján, a néphit szerint e napon ébred fel először téli álmából a medve, kijön a barlangjából és megnézi, milyen az időjárás. Óvodánkban ez alkalomból mackó napot tartottunk, kiállítást szerveztünk. Ezen a napon minden kisgyermek a kedvenc mackójával érkezett meg az óvodába. Medve nap az óvodában 6. A délelőtt folyamán tervezett tevékenységek a medve témára épültek. Mondókáztunk, verseltünk, énekeltünk, macis mesét hallgattunk. Mivel ezt a napot időjósló napnak tartják, mi is megnéztük, megérzékeltük az időjárást, beszélgettünk a mackók életéről. Képek nézegetése közben megismerkedtünk a medvék lakhelyével, életmódjával, táplálékával. Majd végigjártuk a sok kis macival benépesült óvodánk folyosóját, melyet a gyermekek csillogó szemekkel néztek végig, és mérhetetlen boldogság ült óvodásaink arcára, mikor a mackók sokasága közül felismerték a saját kis kedvencüket. A délelőtt során szerzett élmények maradandó emlékként élnek a gyermekekben.
Egy-egy jeles nap sok ötlettel szolgálhat a számunkra. Biztos vagyok abban, hogy nincs olyan pedagógus, aki valamilyen formában ne csempészné be ezeket a jeles napokat a gyerekek hétköznapjaiba. Most például itt van a "medvenap". Szerintem mindenki tudja, hogy február 2-án figyelemmel kísérjük a medvéket, feszülten figyeljük, vajon kibújik vagy sem a barlangjából? Ilyenkor országszerte a vadasparkokban, állatkertekben medvelest, játékos napokat szerveznek. Persze nem mindenki olyan szerencsés, hogy a közelében van egy ilyen lehetőség, ahol szabad szemmel megfigyelheti a macikat. Ilyenkor szoktam én életre hívni az Animal 4D+ AR alkalmazást, ahol egy hívókép segítségével a gyerekek életre kelthetik az állatokat. Most épp a macit! (További leírást az alkalmazásról itt találtok. Maci nap a Százszorszép Óvodában | Kistérségi Óvoda és Bölcsőde. ) Hívókép Persze rengeteg tevékenységet kapcsolhatunk a medvékhez, hogy mikor mit csinálunk a gyerekekkel, az csak rajtunk múlik. Játék közben, napköziben, szünetekben, vagy egy-egy óra közben feltehetünk a gyerekeknek medvével kapcsolatos találós kérdéseket is, játszhatunk fejlesztő játékokat, verselhetünk, mesélhetünk.
Az olvadás megfordítása a fagyás, a forrás megfordítása a lecsapódás. Egyensúlyi folyamatban a fagyás ugyanazon a hőmérsékleten játszódik le, mint az olvadás, tehát egy anyag fagyáspont ja megegyezik olvadáspontjával. Az olvadáshoz és fagyáshoz hasonlóan egyensúlyi állapotban a gőz lecsapódása is ugyanazon a hőmérsékleten történik, mint a forrás, tehát egy anyag lecsapódási hőmérséklet e megegyezik a forráspontjával. Fizika - halmazállapot változások - 797. és/vagy 798. Köszönöm előre is :). Az anyagok olvadáspontját és forráspontját (általában normál légköri nyomás mellett) táblázatokban találhatjuk meg.
Szublimáció: Ez egy olyan halmazállapot-változás, amivel valószínűleg még nem találkoztatok eddig. Szublimáció során az anyag melegítés hatására szilárd halmazállapotból közvetlenül gáz halmazállapotúvá alakul át, kihagyva a köztes folyékony állapotot. Halmazállapot-változások a konyhában | netfizika.hu. A halmazállapot-változások során a halmaz szerkezete megváltozik, a halmazt alkotó részecskék azonban nem. Ezekben a folyamatokban nem keletkezik új anyag, vagyis a halmazállapot-változások fizikai változások. Az alábbi ábra a halmazállapot-változásokat foglalja össze: Tanuljon a Te gyermeked is egyszerűen és játékosan a Kémiából Ötös oktatóprogram segítségével!
Azt a hőmérsékletet, amelyen a szilárd anyag az olvadékával egyensúlyban van, olvadáspontnak nevezzük. A szilárd anyag megolvasztásához szükséges energia egyenesen arányos a szilárd anyag tömegével. III. szakasz A befektetett hőenergia tovább növeli a részecskék belső energiáját. Ilyenkor nő a folyadék hőmérséklete. Folyékony-szilárd átalakulás Ha a folyadék hőmérsékletét csökkentjük, akkor csökken a folyadékban lévő részecskék mozgási energiája is. A kis energiájú részecskék összetapadásából kristálygócok alakulnak ki. Mivel a kristálygócoknak nagy a tömegük még kisebb lesz a sebességük. Ezekhez a kisebb sebességű és nagyobb tömegű kristálygóchoz tapad hozzá a többi részecske. Így nő a kristálygócok mérete, végül egymáshoz érnek. Ekkor szilárdul meg az anyag. Ha a folyadékban nem alakulnak ki kristálygócok, akkor elő lehet állítani a túlhűtött folyadékot. Ez olyan anyag, amely fagyáspont alatti hőmérsékleten is folyékony halmazállapotú. Halmazállapot változások fizika. A fagyás ugyanazon a hőmérsékleten játszódik le, mint az olvadás.
Főzéskor, sütéskor mindaddig, amíg az edény alján (vagy az ételben) van egy kis víz, addig a tűzzel bevitt hő arra fordítódik, hogy ezt a vizet elforralja, gőzzé alakítsa át. Márpedig a víz kiugróan magas forráshője miatt a gőzfejlesztés nagyon sok energiát igényel, és ez szó szerint el is száll a gőzzel. Emiatt az étel nem melegszik túl, nem ég le, amíg van víz. Halmazállapot változások fizika 7 osztály. De amint a víz elfogy, a bevitt hő az étel hőmérsékletét kezdi növelni, de már kicsi hőmérsékletemelkedés miatt sok olyan folyamat indul be az ételben, ami az ízét megváltoztatja. Ez persze lehet jó is (maga a pörkölés kívánatos, hisz kellemes ízeket hoz létre), vagy végzetes is. Ezért az ideálisan készülő pörkölt alatt mindig csak kevés víz van, hogy ne égjen le, de egy kicsit pörkölődjön. Egy szakács ismerősöm szerint gyakran kell a vizet pótolni, és mindig csak 0, 5-1 decilitenyivel, ha többel pótoljuk, hogy nehogy leégjen, akkor csak "pörköltszerű főtt hús" lesz belőle, degradáló kifejezéssel élve "húsfőzelék". Szintén gyakori halmazállapot-változásos jelenség a konyhában, amikor az elkészült forró ételt hideg tányérra tesszük, akkor a belőle kijövő vízgőz a hideg tányérra lecsapódik.
2. A fagyás A fagyás az olvadás ellentéte. Akkor következik be fagyás, amikor valamilyen folyadékot hűtünk. Ha egy üvegkádba egy kis pohár vizet helyezünk, a pohár köré pedig jeget teszünk, akkor a vízben lévő hőmérő higanyszála lefelé indul el, tehát a víz hőmérséklete csökkenni fog. A higanyszál 0°C-nál megáll, a víz pedig elkezd megfagyni. Tehát azt látjuk, hogy a víz ugyanazon a hőmérsékleten kezdett el megfagyni, mint amin a jég elolvadt. Azt a hőmérsékletet, amelyen egy folyadék megfagy, fagyáspontnak nevezzük. A különböző anyagoknak más és más a fagyáspontja. Töltsünk meg egy poharat félig vizzel, és jelöljük be a víz szintjét tollal a poháron! Ezután tegyük a pohár vizet mélyhűtőbe! Pár óra múlva vegyük ki, és nézzük meg, milyen magasan lesz a jég a pohárban! Azt tapasztaljuk, hogy a jég magasabban lesz, mint ameddig a víz volt. Ez azt jelenti, hogy a víznek fagyáskor nő a térfogata. A jég úszik a vízen, mert kisebb a sűrűsége, mint a víznek. Ezért fagynak be a tavak felülről, és nem alulról.