Meghaltak: Kiss Éva Julianna (1968. Kecskemét), Palkovics István János (1946. Kecskemét), Szaszkó Ferenc (1935. Kecskemét), Nagy Józsefné Katona Mária (1948. Nagykőrös), Molnár Gábor (1948. Kecskemét), László József (1950. Tiszaújfalu), Gulyás Istvánné Basa Terézia (1931. Derecske), Király Jenőné Bardoczki Mária (1930. Kecskemét), Molnár József Miklós (1935. Kecskemét), Káli Tibor Lajos (1954. Kecskemét), Németh Ferenc (1952. Kecskemét), Kolozsi Erzsébet Ildikó (Leopold Erzsébet Ildikó) (1945. Szilágysomlyó, Románia), Gyulassy Gábor Elemér (1942. Debrecen), Szente-Varga Viktor (1930. Szovjetunió), Kiss István (1963. Dr szénási levente e. Baktalórántháza). Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Sarlós Ferenc (181) 0, 00% Képviselőtestületi jelöltek eredményei, 6. választókerület Bakai Csaba (0) 0, 00% Vass Péter (30) 0, 00% Olajos Aliz (225) 0, 00% Sebestyén József Zoltán (1439) 0, 00% Hüvös László Zoltán (1429) 0, 00% Barta Sándor (182) 0, 00% Képviselőtestületi jelöltek eredményei, 7. választókerület Vörös Sándor (125) 0, 00% Szécsenyi Ferencné (1522) 0, 00% Raffai Aletta (13) 0, 00% Juhász Gyula (549) 0, 00% Nagy Gergely (70) 0, 00% Papp Mihály Ferenc (172) 0, 00% 7.
Az oszmán hódítás 20. A középkori városok története 21. Az oszmán hódítás 22. A középkori kereskedelem 23. A középkori uradalmi gazdálkodás 24. Az iszlám vallás tanításai 25. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 26. A világvallások 27. A reneszánsz művészete 28. A középkori városok társadalma és kultúrája 29. A középkori eretnek mozgalmak 30. Az iszlám vallás 31. A középkor művészete 32. Az Oszmán Birodalom katonai szervezete 33. A középkori Európa gazdasága 34. A középkori városfejlődés - Történelem érettségi - Érettségi tételek. A feudális gazdasági és társadalmi rend 35. A középkori kereskedelem 36. A világvallások civilizációformáló szerepe 37. A középkori egyház politikai szerepe 38. A középkori városok szerkezete Emelt szint 1. A középkori céhek 2. A kora középkor vallásai 3. Szent Tamás filozófiája 4. Az arab hódítások 5. A középkori kereskedelem 6. A 14. századi pestisjárvány 7. A humanizmus és a reneszánsz 8. Az angol rendiség 9. A reneszánsz művészete 10. A Frank Birodalom története 11. A humanizmus és a reneszánsz 12. A középkori egyetemi oktatás 13.
levantei kereskedelem volt. Ezt az észak-Itáliai városok – Velence, Genova, Pisa – kereskedői bonyolították le. A levantei kereskedelem Közel-Keletet kötötte össze Európával. Az északi-és balti-tengeri kereskedelem a ól az észak-német városok monopóliuma lett. Lübeck és Hamburg kereskedői 1161-ben szövetségbe tömörültek. Több kereskedő város csatlakozása után ebből a szövetségből nőtt ki a Hanza-szövetség, amely Novgorodtól Londonig, vagy a flandriai városokig szállította Európa északi felének áruit. Családi lakosztály - Középkori város | Puchner Kastélyszálló. Természetes, hogy a kereskedők is szakmai egyesületbe, guildébe (gilde) tömörültek. Akárcsak a céheknek, a guildéknek is voltak sajátos alapszabályaik, amelyek elsősorban a jogokat rögzítették. (a pénzösszegek egy részét uzsorakölcsönökbe fektették – az egyház ugyan tiltotta). Ha szeretnél egy rövidebb összefoglaló tételt, nézd át a Középkori városok tételt is
A középkori keresztény egyházak története 14. A nyugat-európai szerzetesrendek 15. Az Oszmán Birodalom története 16. A középkori művelődés 17. A középkori mezőgazdaság története 18. A középkori Európa gazdaságtörténete 19. A középkori Európa művészete 20. A frankok története 21. A francia rendi monarchia 22. A nyugati és keleti kereszténység 23. A középkor gazdaságtörténete 24. A középkori, kora újkori szerzetesrendek 25. A késő középkori állam működése 26. A középkor gazdaságtörténete 27. A középkori céhes ipar 28. A középkori Anglia történelme 29. A román és gótikus stílus 30. A középkori szerzetesrendek 31. A középkori céhes ipar 32. A Frank Birodalom története 33. A középkori Oszmán Birodalom 34. Az iszlám születése és az arab terjeszkedés 35. A középkori gondolkodás 36. A középkori egyetemek 37. Luxemburgi Zsigmond külpolitikája 38. A középkori városok társadalma Az esszék repertóriuma: Középszint 1. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és mindennapokban (hosszú) 2. A középkori Európa városainak ökológiai jellemzői I - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A reneszánsz stílus (rövid) 3.
Az egészségtelen körülmények között gyorsan terjedt a városokban a járvány, pusztított a tűzvész. A városok lakossága nem volt egységes. Egyvalami azonban összekötötte őket: a közös városi szabadság. "Stadtluft macht frei! "- azaz a "Városi levegő szabaddá tesz! " S ez valóban igaz volt, ugyanis egyévi és egy napi ott tartózkodás városi lakossá tette a betelepülőt. A polgárság legelőkelőbb, leggazdagabb rétegét a kereskedők (patríciusok) alkották. Közülük kerültek ki a város vezetői, a szenátus tagjai. A polgárság zöme kézműves, iparos volt. Képviselőik a városi nagytanácsban foglaltak helyet. A lakosság nagy része a polgárjoggal nem rendelkező iparos legényekből, napszámosokból tevődött össze. Ezek a plebejusok is megszabadultak a jobbágyi kötöttségektől, de jó ideig kapcsolódtak még a földhöz. A gazdag polgárok közül ugyanis sokan a város határában maguk is birtokoltak földet, és ezen szőlőt vagy gabonát termesztettek. A műveléshez a városi plebejusok közül fogadtak napszámosokat. A polgárság különböző vagyoni helyzetű rétegei között gyakori volt a politikai küzdelem.
A kereskedők hagyományos szabadságára, önigazgatására hivatkozva kezdték meg harcukat. A városlakók szinte folytonos tevékenysége volt a biztonságot jelentő városfalak erősítése. A falak építőanyagaira a malterkeverők, a falazók, az ácsok, a pallérok fizetésére elő kellett teremteni a pénzt, s a munkálatot meg kellett szervezni. A városlakók, azaz a polgárok ezért tisztségviselőkből álló tanácsot (szenátust) választottak maguk közül, amely a falak építését irányította, s a városi közigazgatás egyéb feladatait ellátta. A városi tanács élén a polgármester állt. A városfalak és a közcélú városi épületek (városházák, templomok, raktárak, vásárcsarnokok) költségeit adóból térítették, amit minden polgárra kivetettek, s melynek összegét a vagyon arányában állapították meg. A városi adó közcélú rendeltetése a földesúri adóhoz képest új jelenség. Kommuna mozgalmak: A városi tanácsokat nemegyszer heves küzdelem után ismerték el a püspökök és a világi urak. A felkelések hulláma Itáliából indult s átterjedt a Rajna völgyébe, majd Franciaországba.
2022. március 19. 21:05 Múlt-kor Az elmúlt hét során nemzeti ünnepünk kapcsán felelevenítettük 1848. március 15-ének eseményeit, feltártuk a magyarok által csak Sisinek hívott Erzsébet királyné és anyósának, Zsófia hercegnének közel sem szívélyes viszonyát, részletesen foglalkoztunk a huszita háborúkkal, bemutattunk egy újfajta eljárást, amelynek segítségével még pontosabb információkat szerezhetnek a kutatók Pompei pusztulásáról, végül összegyűjtöttünk hét olyan világtörténeti eseményt, amelyek szintén március idusán történtek. A halálos Vezúv Pompeji, és a térség már nagyon régóta lakott terület volt, a legkorábbi ismert település az i. e. 7-6. századból származik. Előbb a görögök gyarmatosították, majd az etruszkok uralma alá került, hogy a görögök visszavegyék tőlük, végül pedig a szamniszok foglalták el, akiket a felemelkedő Róma az i. 4. században több háborúban vert le. Pompeji szerepet kapott még a római köztársaság polgárháborúiban is, amikor Sulla csapatai megostromolták, majd a diktátor a saját veteránjait telepítette le a környéken, és ezt követően a városra viszonylag békés évtizedek köszöntöttek.