3 Oscar díjat is nyert: a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díját Hitchcock Elbűvölve (1946), George Cukor Kettős élet (1948), valamint Sam Zimbalist Ben-Hur című filmjeinek zenéjéért vehette át. Rózsa Miklós élete Rózsa Miklós eredetileg vegyészmérnöknek készült, ezért Lipcsében járt egyetemre, de ezel egyidőben zeneakadémiai stúdiumokat is folytatott. Zöldmesélő: A csalódott rózsa. Két diplomát szerzett tehát, ezt követően pedig Párizsba ment, innen 1935-ben Londonba sodorta az élet, ahol egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott. A rá következő évben már meg is írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkció, a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag számára. A híres Hollywoodban 1940-be tette be a lábát, ahol hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus, és világhírű ismertségre tett szert. Rózsa Miklós mindvégig magyar maradt Rózsa melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat, a hitchcocki thriller feszültségétől a szuperprodukciók ünnepélyes pompáján át a racionalitás mögül fölbukkanó, mély líraiság (Gondviselés), vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáig.
Gyönyörűek a csokrosan virágzó teahibridjei. A 40-110 cm közötti magasságú floribundák szoliternek vagy éppen sövénynek valók. Leginkább a kompakt poyanthák emelkednek ki nagy ellenálló képességükkel és fagytűrésükkel. Pl. A fotón látható Szent Imre herceg emléke nevű rózsa alacsony, korai, telt virágú fajta. De vannak változatos méretű parkrózsái és sziklakertekbe is ültethető törperózsái is. Emlékezzünk Márk Gergelyre és rózsáira egy 2006 júniusában vele készített interjúnk alapján. Geschwind rózsa, Rudolf Geschwind nemesítése 1909-ben. Rudolf Geschwind rózsája Rudolf Geschwind (1829-1910) a 19. század egyik leghíresebb rózsanemesítője Európában elsőként nemsített hidegtűrő rózsákat. Német származású, de többször élt Magyarországon. Valójában magyar nemesítőként tartják számon. A büszke rosa bonheur. 1872-ben Korpona város erdészmestere lett. A rózsák akkor ejtették rabul, amikor egy alkalommal a garamszentkereszti püspöki rezidencia kertjében csodálatos példányokat fedezett fel. Korponai kertjében, ahol egész sor vadrózsafajt gyűjtött össze, születtek a világhírű ún.
Kék égrosamonde felé nyújtózkodott, lombjain át arany napfényt szitálgatott, és erős gyökerével a föld minden erejét magábmagyar hímzett menyasszonyi ruha a szívta. Ő volt a legszebb az erdőn. A madarak vágyakozva nézték erős ágai hajlását, védelmező lombját. Szerosztrák ételek ettek volna rá fészket rakni, de a rádió 1 pécs tölgyfa dölyfösen rázta magát. – Hess
Tisztellek, liljom, tiszta, szép, Szűz lányok enyhe másakép', De van, ki kedvesb nékem. Szegfű. Az én vagyok, a szegfü, tán, Az őr kertjébe' kelve. Öntözget is nap-nap után Hűn gondomat viselve. Levél-gallérom szép szoros, Szinem oly tarka, százszoros, És örökös az illat. Vét, ki a szegfüt megveti, A kertész szeme fényét. Majd nap, majd árnyék kell neki, Kár vón', ha nem beczéznék. De nem pompára vágyom itt. Az, a ki engem boldogit, Csöndes, szerény virágszál. Ibolya. Én hallgatag virág vagyok, Fejemet lehorgasztom, De némaságom', mert van ok, Ez egyszer megszakasztom. Ha engem áhitsz, fáj nagyon, Derék lovag, hogy illatom' Nem szállhat mind te hozzád. A jó ibolykát kedvelem. Oly illatos, szerényke, De hajh! sokkal több kell nekem, Hogy ne essem kétségbe. Bevallom hát, e tájon itt, E sziklák árnyán nem virit Az én csodavirágom. Az érnél lenn egy asszony jár, A leghűbb e világon. A csodaszép virág – Wikiforrás. És halkan sóhajt, várva vár, Míg megszünik rabságom. Megáll, hol kék virágom hajt, Letépi s «Ne felejts» sohajt S én távolból megérzem.
Onnan kapják a tenyészkocákat, a takarmányt, előírják nekik a technológiát, a 650 kocás telepükön évi 7500 sertést hizlalnak, ezen kívül 10 ezer malacot adnak tovább a Bonafarmnak. Magyarországon az 1980-as évek első felében tízmilliónál is több sertést hizlaltak. Már a rendszerváltozás idejére jelentősen csökkent a számuk, de sokan fordulatot vártak. A sertésállomány azonban egyre kisebb lett, noha mindegyik kormányzat fogadkozott, hogy majd újra fölfejlesztik. Már a kétharmados Fidesz-kormány volt hatalmon 2012-ben, amikor elkészült a 2014-ben induló stratégiai terv, amely az akkori 3, 5 milliós sertéslétszámot 2020-ra 6 millióra kívánta emelni. Ehelyett mára mintegy 2, 5 millióra csökkent az állomány. Egy ismert húsipari vállalat neve elhallgatását kérő menedzsere szerint nemhogy hatmillióra nem kellene emelni adófizetői pénzből a magyar sertéslétszámot, hanem a megmaradt két és fél milliót is lecsökkenteni másfél millióra. A barcelonai lapocka lassan olcsóbb, mint a hazai - Napi.hu. Szerinte példát vehetnénk Ausztriáról, amely éppen annyi sertéshúst termel, amennyit a saját lakossága elfogyaszt.