Augusztus 20-a, Szent István király napja, az államalapítás ünnepe a magyar nemzeti ünnepek közül a legrégibb, eredete a XI. századra nyúlik vissza, hosszú története miatt az ünnep tartalma változásokon esett át az évek folyamán. Az egyház és állami ünnep időzítésének alapját maga István király fektette le, Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én ült össze a királyi tanács, ez volt a törvénylátás napja, később az időpont jelentőségét növelte, hogy az államalapító király augusztus közepén halt meg 1038-ban, és halála előtt ajánlotta Szűz Mária kegyelmébe az országot. Augusztus 20. napja hivatalosan 1083-ban vált első királyunk ünnepévé, ekkor avatták szentté Istvánt, Szent László király közbenjárásával. "Államalapító királyunk kultusza korán kialakult, ennek köszönhető az ünnep kialakulása" – mondta el hírportálunknak Miklós Péter történész. Ópusztaszerhez kötődik a Szent István-nap megünneplése, azonban eredetileg a Szűz Máriához kötődő szobori búcsút járták Ópusztaszeren, később alakult ki az államalapító királyunkról való megemlékezés a településen.
"Augusztus 20-a ünneplése magyar történelem folyamán szinte folyamatosan fennmaradt, azonban a protestantizmus térnyerésével a XVI. -XVII. században átalakult az ünnep tartalma, mivel a protestáns vallás nem vallja a szentek tiszteletét, augusztus 20-án a magyar állam létrejöttéről emlékeztek meg" – árulta el Miklós Péter. Egyedül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő időszakban nem ünnepelték az államalapítást, amikor betiltották a megemlékezést, egészen 1860-ig. A dualizmus korszakában azonban ismét hangsúlyossá vált az ünnep, 1891 óta munkaszüneti nap. A Horthy-korszakban augusztus 20-a a trianoni békediktátum elleni tiltakozással töltődött fel, a korban a szentistváni Magyarországra, vagyis a történelmi Magyarországra való megemlékezés kapta a legnagyobb hangsúlyt. "1938. augusztus 20. -a hármas szent ünnep volt, mivel ekkor ünnepelték Szent István halálának 900. évfordulóját, ebben az évben Budapesten rendezték meg az Eukarisztikus Világkongresszust és hazánk Szent István által Szűz Mária védelmébe ajánlásának, a Regnum Marianum megszületésének 900. évfordulójáról is megemlékeztek" – emelte ki Miklós Péter.
Nyilván nagyon tudatosan választották ki a szentté avatottak személyét, hiszen volt közöttük remete, remete-mártír, püspök (aki szintén mártírhalált halt) és uralkodó is, vagyis felölelték a teljes korabeli szenttípus-palettát. Szintén rendkívül szerencsés volt a szentek temetkezési helyeinek elhelyezkedése. Szent István és Imre Fehérváron nyugodott, Szent Gellért a déli Csanádon, míg Zoerard András és Benedek a felvidéki Nyitrán, a későbbi Szent Emmerám székesegyházat megelőző prépostságban (a templomot a 12. században átneveztek sanctorum Emmerami, Andree et Benedicti -re). Utóbbi kettő nem volt az Árpádok "törzsterülete", hiszen Nyitra és tágabb környezete a 10. század elején még vélhetően Kurszán törzsi birtoka volt és talán csak István apja, Géza kapcsolta az Árpádok birtokaihoz, míg Csanádot (Marosvárt) csupán Ajtony 1028-as legyőzése után csatolták a királysághoz. Vagyis a temetkezési helyek és helyben ápolt kultuszuk "vonzáskörzete" nagy területet fedett le, ráadásul kis kitérőkkel ugyan, de akár egy szentföldi zarándoklat útvonalára is felfűzhetőek voltak.
A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a katolikus és ortodox egyházakban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt "Isten színe látására jutott". Természetesen enélkül is lehet valaki boldog vagy szent, az a rítus ennek csupán az egyház általi elismerését jelenti. A boldoggá avatás megelőzi a szentté avatást. A boldoggá avatottat az egyház már hivatalosan felveszi a szentek jegyzékébe, de a hívek a boldoggá avatott személy ereklyéit még nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, és templomot sem szentelhetnek neki ( kápolnát vagy harangot már igen). A boldoggá/szentté avatásnak az előbb említett, általános formájához képest, másféle – egyszerűsített – eljárás az, ha valakit (akinek tisztelete korlátozásokkal helyi szinten már engedélyezett) a szentté avatással egyenrangú (ekvipolens) módon, határozatilag/dekrétummal iktat szentek sorába a pápa. Ezzel a korábbi, korlátozott/helyi tiszteletet a katolikus egyház egészére megengedi.
Gellért életével kapcsolatban több forrás is a történészek rendelkezésére áll, azonban szinte mindegyik – fantáziaelemeket bőven használva – másképpen meséli el a püspök élettörténetét. A velencei patrícius családból származó Gellértet a szülei súlyos betegségéből való meggyógyulásakor az egyháznak ajánlották fel, így került 5 éves korában az Isola di San Giorgo szigeten lévő Szent György-monostorba. Gellért később szerzetesi ruhát öltve élete végéig a katolikus egyház kötelékében maradt. Egyik zarándokútja során István király kérésére maradt Magyarországon, ahol magas egyházi pályát futott be, idejövetelének pontos dátumát azonban nem ismerjük. Egy biztos: 1030-ban már püspökké választották, az avatást megelőzően pedig már évekkel korábban Magyarországon élt. Gellért csanádi püspük 1046-ban halt vértanúhalált, amikor András üdvözlésére sietett, azonban pogányok áldozatául esett. Példamutató élete és a magyarországi katolikus egyház kiépítéséért tett fáradozásainak elismeréseképpen a legendák szerint a szentté nyilvánítás 1083. július 26-án VII.
Így is történt, 1038. augusztus 15-én "nagy sírás támadt övéi közt, nagy öröm az angyalok közt". Nem tudták megnyitni a sírját Fehérváron temették el, az általa alapított bazilikában, az épület közepén fehér márványból faragott szarkofágban. Szentté avatását I. László király járta ki VII. Gergely pápánál, aki elrendelte: "emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék". Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy István sírját megbontják, testét pedig az oltárra emelik. A ceremónia megkezdésének kitűzött időpontja pedig augusztus 15. volt, Nagyboldogasszony napja, amely István idején a törvénylátó napok ideje volt, azaz minden évben ezen a napon ült össze a királyi tanács. Háromnapos böjtöt tartottak, de az István koporsóját fedő követ nem tudták elmozdítani: "bár szent testét három napig teljes erőből próbálták felemelni, semmi módon sem lehetett helyéről kimozdítani".
Főoldal Kert, Barkács, Autófelszerelés Tisztító gépek Ipari porszívók Porszívók Bosch GAS 12-25 PL Ipari porszívó (060197C100) Bosch GAS 12-25 PL Ipari porszívó (060197C100) Alapadatok Teljesítmény 1 250 W Porkapacitás 20 000 ml Porszívó típus Nedves és száraz porszívó Porszívószűrő típus HEPA Magasság 453 mm Szélesség 380 mm Mélység 483 mm Súly 9 000 g A Bosch GAS 12-25 PL Ipari porszívó pontosan az az erőteljes eszköz, amire szüksége van egy ipari környezetben. Használt szõnyegtisztító gépek - Használt takarítógépek. A szabadalmaztatott Bosch szűrőtisztító technológiának köszönhetően a szívóerő egyenletesebb, így a szűrőt ritkábban kell manuálisan tisztítani. Használati útmutató HEPA szűrő Nagy hatékonyságú H13 HEPA szűrőnek köszönhetően a porszívó még az igazán finom (>0, 3 mikron) porszemek 99, 95%-át is kiszűri, ezzel még nagyobb hatékonysággal tisztít, mint valaha. Click & Clean rendszer A nagyszerű Click & Clean technológiájának köszönhetően a porszívó csövét egyszerűen csatlakoztathatja más Bosch szerszámokhoz. Így a munka közben keletkező por a munkafelület helyett egyenesen a porszívóba kerül.
Persze mindenhol kedvesek a szomszédok, de azért senkit sem szeretnénk hosszabb távon zavarni az alapos porszívózással, igaz? Sajnos egyik takarítógép sem túl csendes, de azért vannak fokozatok, amiket figyelhetünk. Jelen esetben a porszívónk decibel szintjét nézzük. Átlagosan 65 dB felett vannak a porszívók, szóval válasszunk minél csendesebb eszközt a kedves szomszédi légkör és a hallásunk megtartása érdekében. Porzsák vagy tartály? Ez egy nehéz kérdés, ugyanis az egyedi igényeken is múlik. Technikailag már mindkettő megfelelő, hiszem már a porzsákos is szűrővel felszerelt, ami megakadályozza a por visszajutását. Van már olyan porzsák, amely üríthető, így nem szükséges mindig újat beletennünk. Ez azért valljuk be, hogy ez nagyon előnyére vált a porzsákos porszívót fejlődésének. Sokkal környezettudatosabb és olcsóbb megoldás is, mint mindig cserélni a tartót. Létezik textilporzsák, ami a mosható, ezáltal higiénikus és környezetbarát megoldás. Vásárlás: Metabo porszívó - Árak, Akciós Metabo Porszívók, takarítógépek, olcsó vízszűrős, porzsák nélküli porszívók. A tartályos nál egyértelmű, hogy lehet vizes vagy száraz is a porszívó, ez már inkább a saját igényeink kérdése, mi melyiket preferáljuk jobban.
Porszívót választani nem is könnyű. Nem mindegy milyen célra vesszük és erre nem igazán figyelünk a porszívó választás során. Most választ kaphatsz a nagy kérdésre: Milyen porszívót vegyek? Olvasd el a nagy porszívó válasz blogunkat, hogy te is többet tudhass a témáról. Gondoltad volna, hogy nincs olyan, hogy legjobb porszívó? Tévhit, hogy azt kell figyelnünk, hogy: mennyibe kerül, zsákos vagy tartályos, vizes vagy hagyományos, hagyományos vagy álló, hagyományos vagy robot? Kérdések, kérdések hátán, de hol a válasz? Erre próbálunk most segítséget nyújtani, ugyanis ez a befektetés hosszú távra szól. Ha jól választasz, márpedig az a cél, akkor sok évre szóló takarítótárs mellett találhatod magad. Itt jön a kérdés: Milyen porszívót vegyek? A porszívók ára az egészen olcsótól a csillagos égig terjed. Valószínűleg átlagosan nem fogunk többet költeni 100. 000 Ft-nál egy új porszívóra. Ahogy a 15. Ipari porszívó jofogas szeged. 000 Ft-ért vásárolt porszívó, úgy a 150. 000 Ft-os porszívó is másban lesz jó. Ezért is kell tudnunk, hogy mekkora területen, milyen körülmények között fogjuk használni az eszközünket.