Az ünnepélyes kiállítás-megnyitón jelen volt Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is. Szinyei Merse Pál munkásságáról, életének érdekes momentumairól Nátyi Róbert művészettörténész mesélt, aki egyben a kiállítás egyik kurátora is. A másik kurátor, ifj. Bozsó János elmondta, hogy nem volt egyszerű összegyűjteni a képeket, a szerződéskötések, a festmények biztosítása és a megfelelő körülmények megteremtése is komoly feladat volt. Szerencsére húsz támogatója akadt ennek a nagyszerű kezdeményezésnek. Tárlatvezetéseket is kínálnak a kiállításon: • Május 18-án, csütörtökön 18. 30-tól: Tájak, titkok, történetek Szinyei Merse Pál életéből • Május 19-én, pénteken 18. 30-tól: Impresszionista volt-e Szinyei? • Másképp látni – Szinyei Merse Pál képei gyerekszemmel (7-12 éves korosztály számára) A felvétel a megnyitó előtt, sajtótájékoztatón készült. A részvétel 1200 Ft/fő/alkalom, amely tartalmazza a belépőjegyet és a tárlatvezetés díját is. Előzetes regisztráció szükséges a küldött üzenettel! Bővebb információ ITT.
Szinyei Merse Pál: Hinta, 1869, olaj, karton, 54, 2 x 43 cm, Magyar Nemzeti Galéria A magyar művészettörténet egyik sokszor fölvetett kérdése, hogy vajon Szinyei impresszionista volt-e? Szinte mindenki – legyen szó művészekről vagy műkritikusokról – úgy látja, hogy nem. Olyan vázlatokon, mint például a Hinta vagy a Ruhaszárítás, nem nehéz impresszionisztikus megoldásokat fölfedezni, de ne feledjük el, hogy a vázlat, vagyis általában minden vázlat önmagában is impresszionista hatású. Szinyei olyan nagy, komplex igényű munkáin azonban, mint például a Majális vagy a Pacsirta, már nem érezzük a vázlatok könnyedségét. Az im-presszionista kép lényege ugyan-is nem a napsütés, nem a világos, élénk színek, hanem egy bizo-nyos képi hatás. Az a hatás, amitől az az érzésünk támad, hogy a művet szinte pillanatok alatt festették meg. De tévedés azt hinni, hogy az impresszionista festmények gyorsan, a látvány pillanatnyi hatása alatt készültek el. Ez nem így van, sőt Monet még rengeteg fotót is használt a nagy kompozícióihoz.
Nem véletlen, hogy a barokk festészetben, sőt még a 19. századi akadémizmus világában is találunk impresszionistának nevezhető megoldásokat. A gyors tájvázlatok, felhőtanulmányok, a gyorsan változó fény jellegzetességeit középpontba állító skiccek tekinthetők ilyen munkáknak, mindebből mégsem következik, hogy például Barabás Miklóst vagy Markó Károlyt az ilyen jellegű képeik alapján impresszionistának nevezhetnénk. A magyar művészetben az impresszionizmus fogalma az 1890-es évektől jelenik meg. Egy időben Rippl-Rónai József és Vaszary János is impresszionistának mondja magát, Rózsa Miklós pedig a Magyar impresszionista festészet című 1914-es könyvében szinte minden olyan művészt bevon az impresszionizmus hatáskörébe, akik valamilyen módon a romantikus akadémizmusénál frissebb szemmel tekintettek a természetre. Ebben a névsorban ott van Mészöly Géza, Munkácsy Mihály, Paál László, Hollósy Simon, Ferenczy Károly, a nagybányaiak, a szolnoki művészek, Koszta József, s természetesen Szinyei Merse Pál is.
Az egyik leghíresebb magyar festő művei elevenednek meg - Az volt a célunk, hogy olyan képeket válasszunk munkáink alapjául, amik mindenki számára ismerősek lehetnek és a modern elemek hozzáadásával még közelebb hozhassuk ezeket a képeket a mai élet nyüzsgéséhez. Az egyik leghíresebb magyar festő, Szinyei Merse Pál képei tökéletesen megfeleltek erre a célra, és nem utolsósorban vidám, életörömöt sugárzó hangulatot kölcsönöznek a bevásárlóközpontnak – hangsúlyozta Tánczos Lili és Bársony Dávid a győztes pályázat kapcsán. Szinyei Merse Pál festő festmény pláza
Nyolcvan év után tért vissza Magyarországra a Vitorlás a Starnbergi-tavon című festmény, amellyel a Magyar Nemzeti Galéria november 12-től látogatható, nagyszabású Szinyei-kiállításán találkozhat a közönség. A magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A november 12-től látogatható, mintegy 120 művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi kontextusban mutatja be. A tárlatra több mint húsz külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem Szinyei kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel.
Modernségét hétköznapisága adja: az egyszerű, minden nosztalgiától mentes életöröm manifesztálódik benne. Ám korántsem ez a kiállítás legerősebb festménye. A Kép és kultusz egyaránt felvonultat jól ismert és ritkán látható műveket. Olyan kompozíciókat tekinthetünk meg, amelyek elemi erővel tárják elénk Szinyei zsenijét. A Patak ciklust tárgyaló egységben például rögtön ott van a művész utolsó munkájaként ismert Csend. A szelíd vízkanyarulatban a cselekvéstől megfosztott, eseménytelen létezés manifesztálódik. Az egész kép végtelen lebegés, mellőz mindenféle narratívát: a táj önmagáért valóvá lesz ebben a színtiszta kontemplatív kompozícióban. E festmény mellé került Ferenczy Zazar című képe, ami azt mutatja, hogy a bármiféle esemény hiányának motívumával Szinyei kortársai is próbálkoztak. A következő egység Szinyei kései, 1910 körül és után keletkezett képeiből válogat. Talán ez a kiállítás legerősebb blokkja, mivel olyan festményeket vonultat fel, amelyek merész színhasználatukkal, üdeségükkel elemi erővel hatnak nézőjükre.
Szellőcske megsimogatta az öreg ereszalját, megsimogatta a fákat is, aztán nekilendült a levegőnek. Meg se állt, amíg a fecskével nem találkozott, s aztán együtt szállt véle hazafelé. Vidámabb lett az élet mindenütt, örültek kertek és ligetek, s többet mosolyogtak az emberek is. Zelk Zoltán: Tavaszi mese Zelk Zoltán: Tavaszi mese További Zelk Zoltán mesék Vissza a főoldalra
könyv A három nyúl 10 oldalas lapozó. Az immár klasszikussá vált vers Reich Károly illusztrációival. Zelk zoltán tavaszi mese film magyarul. Raktáron 6 pont 2 - 3 munkanap Egy kutya emlékei Kutya vagyok. Hároméves fekete tacskó. De nem olyan, mint a többiek, akiknek sárga mellényük és ugyanolyan színű papucsuk van: én koromfe... A tölgyfa születésnapja A világ végétől kilenclépésnyire, de az is lehet, hogy tízre, egy aprócska erdő közepén négy testvér éldegélt: Tavasz, Nyár, Ősz és Tél.... 10 pont Varázskréta - gyermekversek Vígan fut a kis patak, kanyarogva bejárja a hegyek lábát, völgyek mélyét, átfut az öreg híd alatt, és lassan-lassan az egész világot körü... Szavaseigaz Marci Füllentők, nagyotmondók, tódítók és lódítók a főhősei Zelk Zoltán leghumorosabb meséinek. Az okos nyúl, a furfangos szarka, Szavaseigaz M... Beszállítói készleten 9 pont 8 - 10 munkanap Gólyavirág, gólyahír A költő születésének századik évfordulójára megjelenő kötet eddig még kiadatlan költeményeket szed csokorba, melyek között tavaszváró ill... A három nyúl (Szalma Edit rajzaival) Zelk Zoltán verse három nyulacskáról szól, akikről elterjed az erdőben, hogy óriásira nőttek, hatalmas foguk van, és még a puskagolyó sem... Kiskedden Rajzolta: Reich Károly Hétfő után kiskedden, egy fa mögül meglestem - tanúm rá a hegy, a rét, együtt sétált mind a négy.
Zelk Zoltán: Alszik a szél (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982) - Gyermekversek és mesék Szerkesztő Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1982 Kötés típusa: Fűzött keménykötés Oldalszám: 378 oldal Sorozatcím: Zelk Zoltán művei Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-15-2075-7 Megjegyzés: Egy fekete-fehér fotóval. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom A három nyúl 11 Gyerekbánat 17 Alszik a szél Alszik a szél 33 Hová szaladsz, vizipók? 35 Hova futsz, te kicsi őz? Zelk zoltán tavaszi mese - Tananyagok. 36 Tavaszi dal 37 Gida 38 Kiskedden 38 Vers a két kis fókáról 39 Vers a három lesőről 39 Vers a mitugrász verébről 40 Vers a bátor sárgarigóról 40 Két cinke 40 Papagáj 41 Fölkeltek a madarak 41 Nem úgy van az, te rigó 42 Rigófészek 42 Rajzpapír 43 Gólya, gólya 44 Két patak 44 Halország 45 Kelj fel, medve 45 A kis patak 46 Őzek, nyulak, szarvasok 47 Madáriskola 48 Bál az erdőben 49 Anyu, végy egy hegyet nékem Nyár és tél közt 57 Október 57 Varjúnóta 58 Téli fák 59 Tél végén 59 Az én kertem 60 Egy hattyú alszik 60 A hold mögül 61 A boldogság 61 Ikrek 62 Ez aztán a vásárfia!
Ahogy ez manapság szinte kötelező, főzős blogot indít, amelyen Gergő ételfotóival együtt megosztja a receptjeit. Kapnak érte a kommentekben hideget-meleget, de folytatják. Nem "csak azért is", hanem örömből. Gergő kitalálja, hogy a receptek mellé videókat készít. Cseppet sem hagyományosakat: a videókon nem Enikő kever, kavar és magyaráz, csak az ételkészítés folyamata jelenik meg, egészen egyéni módon. És ez a siker kulcsa. Követőtáboruk alig pár év alatt több százezresre nő. Receptjeik majdnem ugyanolyan gyorsan elkészíthetők, mint a róluk forgatott videók. És nagyon finomak! Enikő és Gergő közös hobbija, a GastroHobbi hivatássá vált, és most végre könyvben is megjelennek legsikerültebb receptjeik, méghozzá a videókkal együtt! Zelk zoltán tavaszi mese online. A. M. Howell VÁRHATÓ MEGJELENÉS: 2022-04-06 1916. október Angliában háború van, Clarát pedig a nagynénjéhez küldik vidékre. A kastélyhoz tartozó kertészlakban azonban titkok fogadják... Egy sötét, bezárt szoba, egy rosszban sántikáló tolvaj, és egy titokzatos, éjjelente felbukkanó fiú.
Elbúslakodott a kémény. – Jaj, ne szomoríts, nem tudod, milyen beteg vagyok, alig állok a lábamon. Nemsokára lebontanak, s a gólya hiába keres engem. Olyan szomorú volt, hogy Szellőcskének kellett vigasztalnia: – Ne búsulj, majd én elmesélem a gólyának, milyen jó szívvel vagy hozzá. Föl is vidult a kémény, mert hirtelen eszébe jutott valami: – Van a gazdámnak egy nagy kertje a falu végén, van abban egy óriási szénakazal. Mondd meg a gólyának, telepedjen oda. És gondoljon néha rám is – tette hozzá sóhajtva. Szellőcske megsimogatta a kéményt és továbbrepült. Egy kopott kis ereszaljánál megállt. – Ez lesz az – gondolta –, a fecske úgy magyarázta, hogy előtte egy diófa, mögötte egy eperfa. Odaköszönt hát az ereszaljának. – Honnan jössz, Szellőcske? – kérdezte az tőle. – Találd ki. – Tán valami örömhírt hozol, hogy olyan víg vagy? – Azt én! – Bajosan hozhatsz már nekem örömhírt. Öreg vagyok és beteg, nemsokára összedűlök. Zelk Zoltán: Tavaszi mese - Kvíz. – Pedig a fecske üzent néked. Azt üzeni, hogy útban van hazafelé, s alig várja, hogy láthasson téged.