A festménynek az 1896-os milleniumi kiállításon és az 1900-as párizsi világkiállításon is csodájára jártak: a francia fővárosban ezüstéremmel jutalmazták a képet. A művész müncheni tanulmányai alatt Carl von Piloty legendás osztályában tanult, és a korabeli müncheni művészeti élet legkiválóbb festőivel barátkozott. A munkásságának első szakaszában festett művei – Majális, Lilaruhás nő, Hóolvadás, Pacsirta, Léghajó – kulcsszerepet játszottak a modern magyar művészet megteremtésében – olvasható a kiállítás beharangozójában. Szinyei Merse Pál a magyar festészet első nagy koloristája. A festő ereje a tökéletes kompozíciókban, a képekből sugárzó üdeségben, a merész színhasználatban és a sajátos természetábrázolásban rejlett. A tájképfestészet (Szinyei kedvenc témája) a képzőművészet egyik mostoha gyereke, hiszen folyton ráaggatják, hogy unalmas, egyhangú és eseménytelen. Szinyei Merse Pál képei azonban a látszólagos mozdulatlanságuk ellenére is tele vannak élettel. A színnel mindent ki lehet fejezni.
2021. nov 22. 15:12 Különleges díszítést kapott a budapesti pláza Több mint 30 év után a héten nyílt ismét Szinyei Merse Pál életmű-kiállítás a Nemzeti Galériában, amely a festő emlékévéhez kapcsolódva annak olyan ikonikus festményeit is szerepelteti, mint a Léghajó, a Majális vagy a Lilaruhás nő. Egy budai bevásárlóközpont még tavaly év végén meghirdetett művészeti pályázatának idei győztes alkotása Szinyei fenti képeinek parafrázisa: a Léghajó, a Majális és a Lilaruhás nő szereplői átalakultak, és a huszonegyedik századi környezetbe kerültek. Az elkészült pályamű egy 12x12 cm-es alumínium mozaiklapok hálójából összeálló, három különböző, 9, 6, illetve 4 méter hosszúságú elem alkotta Staccato elnevezésű óriás térinstalláció, ami a zenei staccato-ról, vagyis a szaggatott hangzású zenei előadásmódról kapta nevét. Az installáció vizuális koncepciója Tánczos Lili és Bársony Dávid fiatal művészek munkája. ( A legfrissebb hírek itt) Az elkészült pályamű egy 12x12 cm-es alumínium mozaiklapok hálójából összeálló, három különböző, 9, 6, illetve 4 méter hosszúságú elem alkotta Staccato elnevezésű óriás térinstalláció – Egy művész emlékezetét, életművét talán jobban megőrzi a társadalom, ha alkotásai nem csak múzeumokban, hanem újragondolt formában a közösségi terekben, találkozóhelyeken a mai kor emberének nyelvén is képesek megszólítani az arra járókat – mondta Bernád Judit, a bevásárlóközpont igazgatója.
A természet bűvöletében címmel nyílt különleges kiállítás Kecskeméten, a Bozsó Gyűjteményben, Szinyei Merse Pál 31 festményét állították ki. 1990 óta nem szerveztek önálló kiállítást a képeinek, akkor a Nemzeti Galériában voltak láthatóak a festményei. A természet bűvöletében című tárlatot szerdán délután nyitották meg, a rangos esemény iránt nagy volt az érdeklődés. Szinyei Merse Pál festőművészt a legtöbben a Majális és A lila ruhás nő című művei által ismerik. A most kiállított képek jól bemutatják a festő különböző alkotói szakaszait. A mai kor művészetkedvelő embere számára Szinyei Merse Pál a magyar plein air festészet egyik legfontosabb képviselője. Saját korában nem volt "befutott" művész, az ismertség, a siker csak idősebb korában találta meg. A kiállítás első termében látható képek ezt a számára "sikertelen" időszakot dokumentálják. A második teremben a festészethez való visszatérés után alkotott képei láthatóak. A harmadik helyiségben Szinyeinek a vízzel kapcsolatos festményei szerepelnek, ez az egyik kedvelt témája volt.
Szinyei Merse Pál: Hinta, 1869, olaj, karton, 54, 2 x 43 cm, Magyar Nemzeti Galéria A magyar művészettörténet egyik sokszor fölvetett kérdése, hogy vajon Szinyei impresszionista volt-e? Szinte mindenki – legyen szó művészekről vagy műkritikusokról – úgy látja, hogy nem. Olyan vázlatokon, mint például a Hinta vagy a Ruhaszárítás, nem nehéz impresszionisztikus megoldásokat fölfedezni, de ne feledjük el, hogy a vázlat, vagyis általában minden vázlat önmagában is impresszionista hatású. Szinyei olyan nagy, komplex igényű munkáin azonban, mint például a Majális vagy a Pacsirta, már nem érezzük a vázlatok könnyedségét. Az im-presszionista kép lényege ugyan-is nem a napsütés, nem a világos, élénk színek, hanem egy bizo-nyos képi hatás. Az a hatás, amitől az az érzésünk támad, hogy a művet szinte pillanatok alatt festették meg. De tévedés azt hinni, hogy az impresszionista festmények gyorsan, a látvány pillanatnyi hatása alatt készültek el. Ez nem így van, sőt Monet még rengeteg fotót is használt a nagy kompozícióihoz.
Itt az alkotó kompozíciós vázlataiból, kis méretű munkáiból láthatunk jó párat. Ezek a festő spontaneitását, könnyedségét mutatják, és megértetik, mit jelent Szinyei kolorizmusa. Ritkán látható mű a Tündérek tánca, amely sejtelmessége, misztikussága folytán ragadja meg a tekintetünket. Ez a Szinyeitől szokatlan kompozíció színeiben is varázslatos. A sötétkék égbolton a hold fényétől megvilágított felhők láthatók, alattuk pedig kékes szellemalakok tünékeny színfoltjai tűnnek fel a víztükrön. A titokzatos figurák mellőznek minden konkrétságot; táncuk olyan, mint a szél által felkapott tarka levelek forgása. Szinyei Merse Pál: Tündérek tánca A Majális on kívül is van néhány olyan Szinyei-mű, amit érdemes hosszabban megszemlélni. Főként azok a korai képei, amelyek az indulásról, az akadémiai útról tudósítanak, mégis van bennük valami, ami már sejteti a kitörni készülő vulkán tüzét. Szinyei a Müncheni Képzőművészeti Akadémián főként mitologikus, allegorikus képeket festett, de sokat foglalkozott a Faust-témával is.
Zelk Zoltán: Tavaszi dal Egy, kettő, három, négy, kis őzike, hová mégy? – elég, hogyha tudom én: tavasz elé futok én. Egy, kettő, három, négy, te kis nyuszi, hová mégy? – se erdőbe, se rétre: a szép tavasz elébe! Egy, kettő, három, négy, te kis madár, vígan légy! Olyan szépen daloljál, szebb legyen a tavasznál! Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél, József napján megszűnik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog, aki él. Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék. Radnóti Miklós: Április Ragyogó rügyre ült le most a nap, s nevetve szamárfület mutogat. Zelk zoltán tavaszi mese teljes film. Madárfi erre eltátja csőrét, hunyorg feléje a nevető rét, s a bárány is csodálkozik. Csoda, hogy nem billen ki száján fogsora. Ragyogó rügyön álldogál a nap, indulni kész, arany fején kalap. Fiatal felhő bontja fönt övét, s langyos kis esőt csorgat szerteszét, a rügy kibomlik tőle és a nap pörögve hull le és továbbszalad Drégely László: Tavasz hívása Sándor, József, Benedek, Vártunk rátok eleget, Sok volt már a télből, Hóból, hideg szélből – Hozzatok meleget, Zöldellő rügyeket, Madár dala szálljon, Lepke táncot járjon, Süssél nap, fényes nap, Hozz meleget mindennap!
1) Mi volt a mese címe? a) Nyári mese b) Őszi mese c) Tavaszi mese 2) Kik a mese szereplői? a) Napocska b) Szellőcske c) Esőcsepp d) Felhőcske 3) Miért várták az emberek Felhőcskét? a) Mert árnyákot ad. b) Mert megöntözi a göröngyös földet. c) Mert eltakarja a Napot. 4) Miért várták az emberek Szellőcskét? a) Mert üzenetet hoz a pingvinektől. b) Mert üzenetet hoz a Tavasz tündértől. c) Mert üzenetet hoz a fecskéktől, gólyáktól. 5) Hova ment először Szellőcske? a) A kéményhez. b) Az ereszaljhoz. c) A mezőre. 6) Miért szomorkodott a kémény? a) Mert öreg és le fogják bontani. b) Mert nem fészkel rajta gólya. 7) Mely madár miatt búsult az ereszalj testvére? Milyen lakót szeretett volna? a) Gólya b) Galamb c) Fecske 8) Hogy érezték magukat az emberek Szellőcske tettei után? a) Többet mosolyogtak. b) Szomorúak voltak. c) Búslakodtak. Zelk Zoltán - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól.