Eddie Redmayne és Felicity Jones A mindenség elmélete után újabb igaz történeten dolgoznak együtt: a Léghajósok ( The Aeronauts) című viktoriánus kori kalandfilmben ezúttal a meteorológia úttörőivé válnak. A film a 2019-es Londoni Filmfesztivál kapcsán készült. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Manapság a mindennapjaink elmaradhatatlan része az időjárás-jelentés ellenőrzése, s erre hagyatkozunk, hogy eldöntsük: napszemüveget vagy inkább esernyőt vigyünk magunkkal. Esetleg felvegyünk-e még egy pulcsit, mielőtt elhagyjuk a házat. Többé-kevésbé meg is éri hallgatni rá. Igaz történet alapján: 13+1 film hírhedt és legendás bűnözőkről. A meteorológia viszont nem volt mindig ennyire prominens az emberek életében: sőt, egy időben senki sem hitte, hogy az idő változása megjósolható. Így ahhoz, hogy ma már külön alkalmazás legyen az eső előrejelzésére, kellett valaki, akit fanatikusan érdekelnek a hópelyhek, a felhők és hogy mitől függ, süt-e a Nap. Ez a valaki egy 19. századi brit tudós, James Glaisher volt. A férfi hőlégballonon repülve vizsgálta az égi jelenségeket, különböző kísérleteket csinált, ebben pedig segítségére volt Henry Tracey Coxwell, a ballon pilótája is.
A suspense-szel telített cselekményt gyakran flashbackek szakítják meg: ezekből kiderül, hogy vesztette el Amelia a szintén léghajós férjét, illetve Glaisher időjárási kísérletének megvalósításához vezető rögös útját is megismerhetjük. Az efféle narráció jelen esetben jól működik, és ez a vágás ritmusán is múlik. És bár a visszatekintéseknek dramaturgiailag mindig adekvát helye van, a történetszálak közötti váltakozás nem mindig jó ritmusban történik. Erre remek példa, amikor Amelia egy életveszélyes akciója közben elveszti az eszméletét, így a kép (egyébként nem zavaróan) elsötétül. Csakhogy ezután ahelyett, hogy a léghajósokkal maradnánk, inkább visszatérünk a földre, ahol a felszállás óta először mutatják meg az aggódó családot és kollégákat – ez pedig igencsak kizökkent a film addigi kiváló tempójából. Gengszterkorzó. Emellett a jelenet igazán szükségtelen, hiszen Harper és Thorne forgatókönyvének nem sikerült átadni a mellékszereplők közti érzelmeket, s szívesebben néznénk, hogyan folytatódnak főhőseink kalandjai.
(141. o. ) Azonban bármennyire is informatívak Brandt hozzáfűzései, sokkal szárazabbak és kevésbé érdekfeszítőek, mint Frank sztorijai. Közös pont azonban az író és az interjúalany stílusában, hogy egy-egy új szereplő felbukkanásakor rendre megjegyzik, milyen véget ért az illető – ezt mintázzák a feliratok Az ír ben. És vajon Frank részei miért élvezetesebbek? Talán a gengszterek romantizálása vagy az alvilág egzotikuma miatt – amibe a könyv a szóhasználatával is enged némi betekintést. Meghatározó többek közt az argó jelenléte, így például az "elment Földvárra deszkát árulni" halottat jelent, míg a címben is szereplő "szobafestés" a gyilkossággal, az "ácsmunka" pedig a hulla eltüntetésével egyenlő. A gengszterek mondása pedig, miszerint "ahol kétség merül fel, ott nincs kétség" annyit tesz: ha valakiben gyanakodni kezdtek, azonnal kivégezték. Szintén markáns jellemző, hogy Brandttel ellentétben Frank szinte kizárólag a becenevükön emlegeti a többi bűnözőt (pl. Borotvakés, Tony Pro, Gyufafejű, Gülü Sally) – ezzel ismét közelebb hozva a maffiózókat az olvasóhoz.
A Nyelvművelő kézikönyv meg is jegyzi: [... ] a hangsúlytalan azokat névmási tárgy helytelen alkalmazásának gyakran az a nyelvi babona az előidézője, hogy a személyes névmás nem utalhat dologra, csak személyre. Orosz személyes nvmsok. Akik így gondolkoznak, azok összetévesztik a nyelvtani személy fogalmát a személy szónak szokásos köznévi jelentésével. Míg az előbbi mondattal egyetérthetünk, az utóbbival kapcsolatban aligha. A nyelvtani személy ugyanis azt első, második, illetve harmadik személyre, azaz a beszélőre, a címzettre vagy a kommunikáción kívül álló szereplőre utal – azonban ez esetben mindig harmadik személyről van szó, azaz a nyelvtani személlyel kapcsolatban semmiféle tévesztésről nincs szó. (Ilyen tévedés az lenne, ha valaki azt hinné, hogy magázáskor sem használhatunk harmadik személyű igalakot, ha egyszer a címzettre vonatkozik az ige. ) A Nyelvművelő kézikönyv ben a mutató névmás című szócikk arra is ad példát, hogy alany- és tárgyeseten kívül gyakran használjuk a harmadik személyű személyes névmás alakjait más esetekben (egyes számban) is: Vegyen belőle/belőlük!
Olvasónknak gyaníthatóan nem tetszik, hogy az eladó így beszél az áruról. Feltételezésünk szerint nem azért, mert az ellen van kifogása, hogy személyes névmást használnak élettelen dolgokra – a fentiekből nyilvánvaló, hogy gyakran ő maga sem tesz mást. Olvasónknak minden bizonnyal az nem tetszik, hogy az eladó a személyes névmás használatával érzelmileg próbálja manipulálni, elterelni figyelmét a racionális döntéshozatali folyamatról. Ha olvasónkat ez zavarja, azt meg tudjuk érteni. Ez azonban már nem nyelvtani probléma. Névmások az orosz nyelvben II:. Kapcsolódó tartalmak: Hasonló tartalmak: Hozzászólások (12): Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
( Akarsz egy kicsit velünk mászkálni az üzletekben? ) Ребята! Вы хорошо поработали. Я довольна вами. ( Gyerekek! Jól dolgoztatok. Elégedett vagyok veletek. ) Я хотела бы поехать с ними на дачу. ( Szeretnék velük menni a nyaralóba. ) «О нас думают плохо лишь те, кто хуже нас…» (Омар Хайям) ( "Rólunk csak azok gondolnak rosszat, akik rosszabbak nálunk…") Мама рассказала только о вас. ( A mama csak rólatok mesélt. ) О них ещё не было речи. ( Róluk még nem volt szó. )