(Magyar, 1802-1868) Vétel készpénzért Műtárgy Adatbázis Életrajz Önnek is van Kiss Bálint alkotása? Adja el készpénzért, akár teljes hagyatékát is! Eladó alkotását - árelképzelése értékelését követően - készpénzért megvásároljuk. Töltse fel az eladó festményét, műtárgyát és 72 órán belül Gyűjtő Klub tagjaink igénye szerint kifizetjük. Magyar festőművész, grafikus művész Szentes, 1802. december 29. – Pest, 1868. január 27. Kiss Bálint (Szentes, 1802. január 27. Kiss Bálint (1802-1868) Magyar művész életrajza. ) festőművész, grafikus. Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus fia. Alsóbb iskoláit Debrecenben végezte, majd tanárnak készült. 1827: Bécsben a képzőművészeti akadémia hallgatója lett, ahol Barabás Miklóssal került barátságba. 1830: Szentesen telepedett le, ahol arcképfestésből próbált megélni. Mivel nem kapott elég megrendelést, vándorolni kezdett az országban, majd 1834-ben Debrecenbe költözött. 1837: Pesten telepedett le és néhány rövid tanulmányúttól eltekintve haláláig itt élt. Hogy megélhetését biztosítani tudja, szinte bármilyen festői munkát elvállalt.
(H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 941. ISBN 963-547-414-8 További információk [ szerkesztés] Kiss Bálint életrajza és művei a Képzőművészet Magyarországon honlapon Kacziány Ödön: Pesti művészélet az ötvenes és hatvanas években (Művészet, 1910, 1. szám) Nemzetközi katalógusok VIAF: 96178425 ISNI: 0000 0001 2213 6900 GND: 1013622510 ULAN: 500071159
Arcképeket, oltárképeket, tájképeket és életképeket is festett. A Nemzeti Színház ismert színészeiről ceruza- és szénrajzokat készített, melyek a Honművész című lapban jelentek meg. 1840-ben a Pesti Műegylet első kiállításán három arcképpel és egy életképpel szerepelt. 1841-ben már két történelmi témájú képet is bemutatott. 1843: Kinevezték a Magyar Képtár felügyelőjévé és rendezőjévé, mint a pesti művészeti élet közismert szereplőjét. Tisztsége ellátása mellett továbbra is szerepelt kiállításokon. 1846-ban állította ki egyik legismertebb művét, a 17. századi eseményt feldolgozó, de a 19. századi jelenre célzó Jablonczay Pethes János búcsúja leányától a leopoldvári börtönben 1674-ben című képét. A kép nem kiemelkedő művészeti alkotás – ki is érdemelte Henszlmann Imre szigorú bírálatát – a kiállítás látogatói körében azonban nagy sikert aratott. Kiss bálint általános iskola szentes. 1847: Magyar Nemzeti Múzeum képtárának őre és restaurátora lett és ő rendezhette a múzeum első képkiállítását. 1850: A szabadságharcban és a forradalom előtti reformmozgalmakban való részvétele miatt elbocsátották.
- Más a helyzet akkor, ha kiküldetésben dolgozik egy másik EU tagállamban. Az EU tagállamban élő magyar állampolgárnak és a családjának a kiküldetés időtartama alatt továbbra is a Magyar Államkincstár folyósítja az ellátást. - A harmadik eset az – ami azonban nem kevés számban fordul elő –, hogy a magyar állampolgár egy másik EU tagállamba (EGT államba) megy dolgozni, azonban a családtagjai továbbra is Magyarországon maradnak. Ez esetben a családi pótlék folyósítása több ország hatáskörébe is tartozik. Két vagy több ország érintettsége esetén az összekötő feladatokat ellátó hatóságok döntenek arról, hogy melyik ország elsődleges feladata a családi pótlék folyósítása. Ha az úgynevezett elsődleges országban járó családi pótlék mértéke kevesebb annál, mint amennyit az úgynevezett másodlagos ország folyósítana, akkor ez utóbbi ország a családi pótlék különbözetét fogja folyósítani. Példaként említeném az ausztriai munkavállalást. Ha kétgyermekes apa Ausztriában dolgozik, akkor a munkaviszonya alapján, a két egészséges gyermekére tekintettel havonta 230 eurót kapna.
Ennek keretében jelenteni kell, ha az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik, továbbá az Európai Unió tagállamában vagy EGT államban történő munkavállalást illetve önálló vállalkozói tevékenység folytatását. Miért is fontos ez az információ a Magyar Államkincstárnak? Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT állam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT megállapodásban részes állam állampolgárával. Azaz ha például Kubába, Dél-Afrikába vagy Mexikóba 3 hónapot meghaladó időtartamra megy dolgozni a magyar családi pótlékra jogosult személy, akkor a családi pótlékának a folyósítását szüneteltetik. Ha EU tagállamba vagy EGT államba megy dolgozni a magyar családi pótlékra jogosult magyar állampolgár, akkor ez esetben az alábbi szabályok érvényesülnek: - Ha a magyar állampolgár a családjával egy másik EU tagállamban (EGT államba) megy dolgozni és ott lesz lakóhelye is, akkor a munkavégzés helye szerinti tagállamban fogja kapni a családi pótlékot.
chevron_right Családi pótlék külföldre és külföldről hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő 2014. 03. 21., 12:02 Frissítve: 2014. 21., 07:13 Manapság gyakori, hogy a szülők átmenetileg vagy munkavállalás miatt hosszabb időre az EU más tagállamában, illetve egy EGT-n kívüli országban tartózkodnak. Honnan és mennyi családi pótlékot kapnak ilyenkor? Milyen kötelezettségei vannak a családi pótlékra jogosultaknak? Összefoglaltuk. A 883/04/EK uniós koordinációs rendelet és végrehajtási rendelete - 987/2009/EK rendelet – többek között szabályozza a tagállamok vonatkozásában a családi pótlékot is. Magyarországon a családi pótlékot a Magyar Államkincstár folyósítja. A családok támogatásról szóló jogszabályok előírják, hogy kincstárnak 15 napon belül, írásban be kell jelenteni minden olyan változást, ami érinti a csalási pótlék folyósítását.