A háza alatt található meleg talajrétegek ingyenes energiaforrást jelentenek. A geotermikus energiával való fűtés páratlan előnyökkel jár, miközben védi a környezetet és csökkenti a klímaterhelést. Bemutatjuk a geotermikus hőszivattyúk feltételeit, hogy miként lehet fűtési rendszerként működtetni, és mit kell figyelembe vennie ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassa ennek a megbízható energiaforrásnak az előnyeit! Mi az a geotermikus hőszivattyú? A geotermikus hőszivattyúk, más néven földhő üzemű hőszivattyúk a földben meglévő hőt használják a lakóterek fűtésére. Mint minden hőszivattyús fűtési rendszer, ezek is ugyanazon az elven működnek, mint a hűtőszekrények - csak fordítva. Egyszerűen fogalmazva, a készülék a meglévő hőt felveszi a földből, összesűríti, és egy másik helyre szállítja, amit fel szeretnénk fűteni – például a lakóterébe. A hőszivattyús fűtési rendszer felépítése három körből álló rendszerként írható le: A földhő-kör a talajból történő hőnyeréshez. A hőszivattyús kör a földhő felmelegítéséhez.
A villanyautók etalonját jelentő Tesla azonban nagyon sokáig kakukktojás volt. A hőszivattyús fűtés a Model Y-ban jelent meg először a kaliforniai gyártónál, és mostanában kerül be ez az extra a Model 3-ba is. Mi lehet az oka a késlekedésnek? Először is meg kell említeni, hogy a hőszivattyús fűtésnek vannak bizonyos korlátai. Míg egy PTC fűtőelemet bármikor a maximális teljesítményre kapcsolhatunk, a klíma hatásfoka függ a külső és belső hőmérséklet különbségétől. Amennyiben ez a hőlépcső túlságosan nagy, a hőszivattyús fűtés hatásfoka alig lesz 100% feletti. Mivel bent általában konstans 18-22 fokos hőmérsékletet tartunk komfortosnak, egyértelmű, hogy a hőlépcső a külső hőmérséklettől függ. Míg kinti 12 fokban csak 6-10 fokot kell "ledolgozni" a klímánknak, addig -10 fokban már 28-32 fokot. Ilyen körülmények között – éppen amikor a legnagyobb energiát emészti fel a fűtés – a hőszivattyús autók is a hagyományos ellenállás-fűtéssel melegítenek. A levegő nedvesség-tartalma is jól ismeri a fizikát: megkeresi a leghidegebb pontot és ott csapódik le.
Bár a COP értéke alacsonyabb a többinél, Magyarországon a hőmérsékleti viszonyok miatt mégis jó megoldás, mert nem igényel semmilyen extra előkészületet, csak megfelelő helyet kell biztosítani, és kedvező áron telepíthető. COP értéke körülbelül 3, 5-4, 2. A levegő-víz hőszivattyú előnyei Kedvező áron telepíthető, emiatt gyorsan megtérül Nem függ a földrajzi adottságoktól Gyorsan beszerelhető Könnyen kapcsolható a hagyományos fűtési rendszerekre A levegő-víz hőszivattyú hátrányai Teljesítménye függ a külső hőmérséklettől, szélsőséges esetben rásegítést is igényelhet, bár ez a technológia fejlődésével egyre ritkábban fordul elő. A levegő-víz hőszivattyú A leghatékonyabb: víz-víz hőszivattyú A víz-víz, azaz fúrt kutas hőszivattyúnak a legmagasabb a hatékonysága, azaz COP értéke. Ez a fajta a közel egész évben állandó hőmérsékletű (8-12 fokos) talajvízből vonja el a hőenergiát. Esetében (legalább) két fúrt kútra van szükség. A forráskútból kiszivattyúzzuk, a nyelő kútba (vagy kutakba) visszaengedjük a talajvizet, amely a hőcserélőn keresztül adja le a hőjét.
(Ennél egyszerűbb megoldás a hőcserélők alkalmazása, ahol a kifúvott meleg és a beszívott hideg levegő egy nagy felületű berendezésen átadja a hőt, anélkül, hogy keveredne. )
Mi is az a hőszivattyú? A hőszivattyúk az ingyenesen elérhető energiát hasznosítják, ami a természetben megtalálható. Ez a fűtési és melegvíz-készítési módszer leggazdaságosabb, leghatékonyabb és legkörnyezettudatosabb módja napjainkban. Jelentős fűtési megtakarítást garantálnak azzal, hogy a földben, talajvízben és a levegőben rejtőző természetes energiát hasznosítják. A hőszivattyúk működésének célja tehát nem más, mint hogy ezt a hőt/energiát elvonják és fűtésre alkalmas hőmérsékleten leadják a ház belsejében. Alacsony környezeti hőmérsékletben is hatékonyan működnek, így a kívánt energiamennyiség akár 75%-át fedezni tudják a környezetből és mindösszesen a fennmaradó 25%-ot kell elektromos árammal pótolni. Ezzel jelentősen csökkenti a károsanyagkibocsátást. Hőszivattyú felépítése A bal oldalon látható az elpárologtató, ez maga a hőforrás. Középen helyezkedik el a kompresszor, aminek az elektromos áram rásegítésben van szerepe. Jobb oldalon van a kondenzátor, ez fűtési oldalnak adja le az energiát.
Tehát a megfelelő méretű napelem rendszer kiválasztása mellett a megfelelő méretű hőszivattyút is meg kell tudni pontosan határozni! Miért fontos ez? Mert ha adott esetben kisebb a napelem rendszer, mint amennyi áramot felhasználunk a hőszivattyú miatt, akkor a villanyszámlánk nem lesz nulla. Ha megfelelő méretű napelem rendszerhez kisebb hőszivattyús rendszert építünk ki a szükségesnél, akkor nem lesz elég a fűtési teljesítmény. Ráadásul, ha a későbbiekben a probléma orvoslásra kerül egy nagyobb teljesítményű hőszivattyúra váltással, akkor a napelem rendszer bizonyulhat kicsinek. Így ismét vásárolni kell a szolgáltatótól az áramot. Ha pedig a megfelelő méretű napelem rendszert telepítjük, de a szükségesnél nagyobb a hőszivattyú energiafelhasználása, akkor ismételten a túlzott energiafogyasztás okozhat galibát. Látható tehát, hogy aprólékos tervezést igényel mind a hőszivattyú, mind a napelem rendszer kiépítése. Ahhoz, hogy minden optimális legyen, nem lehet gyors fejszámolással és egy legyintéssel túlesni ezen.
A minisztérium és az államtitkárságok számításokat és további információkat kértek a betegellátás működésével, finanszírozásával kapcsolatban. A témában csütörtök délután sajtótájékoztatót tartottak a Debreceni Egyetemen. A tájékoztatón elhangzott, hogy a napokban levél érkezett Balog Zoltántól, az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterétől, melyben a tárcavezető leírja, hogy támogatják a Kenézy Gyula Kórház és a Klinikák integrációját. Szilvássy Zoltán rektor közölte, a Kenézy Kórház fenntartói jogait június 30-ig adja át a jelenlegi GYEMSZI a Debreceni Egyetemnek. A kórházi kiszolgáló, támogató funkciókat ellátó szervezeteket ez év december 31-éig integrálják, a szakmai munkát pedig 2016. Debrecen kenézy kórház belső térképe városokkal. december 31-éig kell teljesen egységesíteni. Ez tehát az integráció végdátuma, akkorra teljesen a Debreceni Egyetembe olvad a Kenézy. Édes István professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának főigazgatója kijelentette: az összes szakdolgozóra és orvosra szükség van, az integráció nem jár együtt elbocsátásokkal, létszámleépítéssel.
Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott... Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliard... A dohányzás visszaszorítása ürügyén a kormány újraszabályozta a dohánykiskereskedelmet. Debrecen kenzy kórház belső térképe . A trafik koncessziók odaítélése teljesen átláthatatlanul történt, a pályázatokat jelentős része kormány... A horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni igazgatósága (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt... Horváth András, ex-adóellenőr 2013 novemberében robbantotta ki a botrányt azzal, hogy azt állította: a NAV-nál kivételezett helyzetben tartanak egy jól körülhatárolható adózói kört, amelynek tagjai...