2018. 12. 14. Élőben a tüntetésről - Klubrádió élő FB adás - YouTube
16:30:13 Hosszabbítás (2022. március 22., kedd 15:00) - 2022. 16:30:13
A figyelmeztetés azt jelenti, hogy 14 napig nem indíthatsz élő közvetítést. Ha a fiókodon korlátoztuk az élő közvetítéseket, akkor tilos másik csatornát használnod arra, hogy élőben közvetíts a YouTube-on. Retro Rádió - Online rádió hallgatás - Élő adás!. Ez a szabály egészen addig érvényben marad, amíg a korlátozás aktív a fióknál. E korlátozás be nem tartása az Általános Szerződési Feltételeink megkerülésének minősül, és fiókod megszüntetését vonhatja maga után. Hasznosnak találta? Hogyan fejleszthetnénk?
Másik alcsatorna kiválasztása: Indítás külső lejátszóval: Kattints a letöltés ikonra ha nem indul el a lejátszás. Átkapcsolás másik TV csatornára: Megjegyzés: Ennek a csatornának a frissítése részben kézzel történik. Ha probléma lenne a lejátszással és az hosszabb ideig fennáll akkor kérjük látogass el IDE.
2018. 12. 13. Élőben a tüntetésről - Klubrádió élő FB adás - YouTube
Károly Róbert trónra kerülése az interregnum időszaka (1301-1308) után a tartományúri családok legyűrése után történt meg, ami által újrateremtette a magyar királyi hatalmat és tekintélyt; megóvta az országot attól, hogy független tartományokra hulljon szét. A küzdelem alatt a királyt támogató köznemesek közül többen a bárók közé emelkedtek, és ugyancsak az uralkodó támaszai lettek az Anjouk külföldről jött legjelentősebb hívei. A központi hatalom megerősítésére pénzügyi reformok at hajtott végre: – 1320-as években feltárt körmöcbányai aranylelőhelyek nagyban elősegítették a királyi jövedelemforrások átcsoportosítását. Károly Róbert élete - Károly Róbert Általános Iskola. – Az arany kiaknázására külföldről bányászokat telepített be, és a nemesérc forgalmának királyi monopóliumát úgy biztosította, hogy a bányászatból a birtokosok is hasznot húztak: – Károlynak lehetősége adódott regálejövedelmek (királyi felségjog alapján szerzett jövedelmek) növelésére (gazd. -i fejl., sok ásványkincs – arany, ezüst, só). Reformjai kidolgozásában nagy szerep jutott gazdasági ügyekért felelős tárnokmesterének, Nekcsei Demeter nek.
Ez magyarázza az Anjou-kori arisztokrácia királyhűségét is. Jelentősége a XV. századra megszűnt. urbura: A pénzveréshez a nemesfémet a magyarországi bányák adták, ezért megerősítette a nemesérc monopóliumát, vagyis kötelezte az embereket, hogy minden nemesfémet az uralkodónak szolgáltassák be. Károly róbert zanza tv. Ha valaki ezt nem tartotta be, akkor azt súlyosan megbüntették. Ugyanakkor, ha a magánföldesúri birtokon nemesfémet találtak, akkor a király elvette azt a birtokot, és helyébe cserebirtokot adományozott. Ám ezek a birtokok sokszor rosszabb minőségűek voltak, és a birtokosnak itt ismét fel kellett építenie házát, ami nagy költségekkel járt, ezért gyakran eltitkolták a bányákat. Károly Róbert bevezette az urburát (bányaadó): a király kiváltságolt bányászai az egész ország területén szabadon bányászkodhattak, de a kitermelt fémek bizonyos hányadát a királyi kincstárba kellett befizetni, és mértéke az arany esetén 1/10-e, ezüst esetén 1/8-a volt a kibányászott mennyiségnek. Annak érdekében, hogy a földesurak ne titkolják el a földjükön levő lelőhelyeket, a király az urbura 1/3-át átengedte annak, akinek a területén feltárták a nemesfémet.
1. § Megtiltván bármely rendü és állásu országlakosainknak és a külföldieknek is, egyetemben és egyenkint, hogy ezután pénznek és arany forintoknak pénzért való beváltására vagy becserélésére joguk és hatalmuk ne legyen, külömben a beváltott vagy beváltandó pénz elvesztésével bünhödnének, melyet kincstárunk számára a királyi pénzváltónak kell átadni. – 1405. évi (I. ) XIX. törvénycikk Kapuadó [ szerkesztés] A kieső bevétel pótlására 1336 -ban közvetlen adónemet vezettek be, a portális adó t. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték kapuadó nak is. Összege 1339 -től az ekkor bevezetett új értékálló váltópénzben 18 dénár volt. [1] Füstadó [ szerkesztés] I. Mátyás 1467 -es pénzügyi reformja során a hivatalosan "kamara haszná"-nak nevezett kapuadót a "királyi kincstár adója" elnevezésű, a köznyelvben füstadó vagy füstpénz néven emlegetett adó váltotta fel. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Thallóczy Lajos: A kamara haszna (lucrum camerae) története - Kapcsolatban a magyar adó- és pénzügy fejlődésével, Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2010, EAN 5990000755428 F. Károly róbert zanza no. Romhányi Beatrix: Adózás és adómentesség - Adalékok a középkori egyházi adómentesség kérdéséhez.
Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig – Magyarok Európában I. (Háttér lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990) Központi Bányászati Múzeum: A magyar bányászati termelés története Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig. (IKVA Kiadó, 1990. ; ISBN 963-7760-13-X) 1222. törvénycikk