( | \ [ \ [)( január | február | március | á prilis | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december)( | \] \]) \ s? ( \ d { 1, 2}) \.? ( \) | \ /| \, |; | \ <| \ { | \}) ', ur '\ 1. \ 6 '), # linkelt is; ez itt a nem sorvégi dátum, nem pótlunk szóközt ( pl. ")" van utána). "]" most nem lehet, mert akkor a]] - n belülre tenne pontot, majd. ( ur ' ( \ d { 3, 4} | \ [ \ [ \ d { 3, 4} \] \]) \.? \ s? ( | \ [ \ [)( január | február | március | á prilis | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december)( | \] \]) \ s? ( \ d { 1, 2}) \.?? \ n ', ur '\ 1. \ n '), # linkelt is; a sorvégi dátumok után nem tesz szóközt. ( ur ' ( \ d { 3, 4} | \ [ \ [ \ d { 3, 4} \] \]) \.? \ s? ( | \ [ \ [)( január | február | március | á prilis | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december)( | \] \]) \ s? ( \ d { 1, 2}) \.? Dátum helyesírás tól i.p. \ s? ( \ -| \–) \ s? \) ', ur '\ 1. ) '), # Ez az alatta levő sor melléklete, mert csukó zárójel elé nem kell szóköz, sőt gondolatjel sem.
A 1006 22 31 KN-kód kezdete kiolvasáskor tehát tíz hat, nem pedig ezerhat, ezért "a", nem pedig "az" névelő kell elé. A telefonszámok írásmódjára vonatkozó szabályokat lásd a 9. 3. pont alatt. 10. 2. Keltezés Az évszámot mindig arab számmal írjuk, a hónapot kiírhatjuk (szövegben lehetőleg kiírjuk), illetve jelölhetjük arab számmal (nem római számmal), a napot pedig arab számmal írjuk: 2006. szeptember 14. Dátum helyesírás tól ig webs. 2006. 09. 14. A számokkal leírt dátumokban a hónapokat és napokat jelölő egyjegyű számok elé nullát, a pontok után pedig szóközt kell beszúrni. A Hivatalos Lapra történő hivatkozáskor, illetve minden, a Hivatalos Lapban megjelenő szövegben azonban az ilyen dátumokban a pontok után nincs szóköz, és – hasonlóan a Kiadóhivatal többi kiadványához – a nullát sem tesszük ki: 2006. 9. 14. Jogi aktusok végén a keltezés formája a következő: Kelt Brüsszelben, 2007. január 8-án. Nemzetközi megállapodásokban az időpont betűvel írandó: Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenötödik év április havának huszonnyolcadik napján.
\ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' január \ 1 '), ( ur ' febr \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' február \ 1 '), ( ur ' márc \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' március \ 1 '), ( ur 'á pr \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur 'á prilis \ 1 '), ( ur ' máj \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' május \ 1 '), ( ur ' jún \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' június \ 1 '), ( ur ' júl \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' július \ 1 '), ( ur ' aug \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' augusztus \ 1 '), ( ur ' szept \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' szeptember \ 1 '), ( ur ' okt \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' október \ 1 '), ( ur ' nov \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' november \ 1 '), ( ur ' dec \. \ s? ( \ d { 1, 2}) ', ur ' december \ 1 '), ( ur ' jan \. - ( i | ban | tól) ', ur ' január \ 1 '), # ebben az - ig is benne van; kell még: birtokosok: - a, - á ig stb., de akkor pont nélkül ( ur ' febr \. Heti munkahoroszkóp 2022.március 28-tól április 3-ig - ikrek. - ( i | ban | tól) ', ur ' február \ 1 '), ( ur ' márc \. - ( i | ban | tól) ', ur ' március \ 1 '), ( ur 'á pr \. - ( i | ban | tól) ', ur 'á prilis \ 1 '), ( ur ' máj \.
Posztolva: hétfő, június 7, 2021 Forrás: moje wypieki i nie erdeti neve: szneka z glancem hozzávalók: 50 DKG SIMALISZT 240 ML MELEG VÍZ 6 TK. CUKOR 1 TK. SÓ 1 CSOMAG PORÉLESZTŐ ( 7 G) 145 GR. TEJPOR 2 NAGY TOJÁS 84 GR. VAJ KENÉSHEZ 1 TOJÁS PORCUKOR ÉS VÍz A meleg vízet, éleszőt cukrot, tejport jól kikeverem. Hozzáadom az eész tojást, összedolgozom. Most a lisztet szitálom bele s robotgéppel kidolgozom. Ezután a vajat teszem bele s utána 10 percig mixelem. A tésztát gombóccá formálom, olajjal kikent tálba teszem át és kelesztem 1. 5 órát. Utána kézzel kissé átgyúrom és 10 darabba vágom fel. A kis tészta darabkákbat kisodrom, nem túl vékonyra és csiga alakba megfonom. Papírral bélelt tepsire teszem egymástól kissé messze. Szneka z glancem to:. Itt is 45 percig kelesztem. Megkenem felvert tojással a tetejét, 175 fokon sütöm kb: 20 percig. A mázhoz a porcukrot és kevés vízet összekeverem és ezzel díszítem a " zsemle " tetejét!
Faworki (chrust, chruścik, chruściki) – a magyar csörögefánkhoz hasonló, ropogósra sütött tésztaféleség, mely liszt, vaj vagy tej, tojás, cukor és finomszesz vagy ecet felhasználásával készül. Poznańi Szent Márton kifli (rogal świętomarciński) – leveles tésztából készülő patkó alakú kifli, melyet fehér mákkal, cukorral, esetenként dióval, mandulával, mazsolával, kandírozott gyümölcsökkel töltenek. November 11 -én, Tours-i Szent Márton napján fogyasztották. Drożdżówka (szneka z glancem) – élesztővel kelesztett, túróval, mákkal, pudinggal, fekete áfonyával töltött péksütemény. Poznańi mézeskalács (rura) – sötét- vagy világosbarna színű, alkalmanként színes mázzal bevont, négyzet alakú, csipkézett szélű sült mézeskalács, melyet hagyományosan Mindenszentek napján a temetőknél árusítottak. Italok [ szerkesztés] Bodzalé (hyćki) – fekete bodzából előállított ivólé. Kompót (kompot) – aszalt vagy friss gyümölcsökből (mazsola, alma, körte, szilva) cukorral, szegfűszeggel készített karácsonyi ital.
Nagy-Lengyelország konyhája ( lengyelül: Kuchnia wielkopolska) egy történelmi régióban kialakult, helyi sajátosságokkal rendelkező konyha Lengyelországban. Története [ szerkesztés] Köles, a középkor fő tápláléka A mai Nagy-Lengyelország területén élt emberek legfontosabb tápláléka az őskorban a búza, a köles és az árpa volt. E gabonafélék termesztése i. e. 2500 körül kezdődött. Később, a 8. századtól a rozs is a fontos élelmiszer-alapanyagok közé került. A korai középkorban kezdődött a hüvelyesek, a len - és másféle olajos magvak termesztése, és ugyanebben az időben lett meghatározó a szarvasmarha, a sertés és a juh tenyésztése az addig jellemző vadászattal szemben. A 11. századtól további zöldségfélék felhasználásával gazdagodott a térség konyhája, különösen az uborka, a tök, a fokhagyma, a káposzta, a fehér - és sárgarépa, valamint a paszternák vált kedvelté. Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás korától ( 1572 – 1697) az ország három felosztásáig ( 1772 - 1795) terjedő időben nőtt a vadhús, a baromfi, a marha- és sertéshús fogyasztása, s fontos szerepe volt a méznek, a vodkának és a hígított sörnek.
Sertéssült (smażonka wieprzowa) – kockára vágott sertés hús hagymával, borssal pirítva. Disznósajt (salceson) – főtt sertés-, marha- vagy borjúhús, belsőségek, vér, zsír és fűszerek hozzáadásával készülő húsétel, melynek a felhasznált alapanyagok szerint számos fajtája ismert. Csülök borsóval és savanyú káposztával (golonka z grochem i kiszoną kapust). Sertéskaraj aszalt szilvával (schab z suszonymi śliwkami). Kacsapecsenye almával, vörös káposztával és burgonyagombóccal (pieczona kaczka z jabłkami, modrą kapustą i pyzami). Zöldségek [ szerkesztés] Vöröshagyma (gaty cebulowe) – alaplében vagy fehérborban párolt, sült gombával, zöldségekkel töltött hagyma. Káposzta gombával vagy borsóval (kapusta z grzybami lub grochem) – savanyú káposzta gombával, borsóval, pirított hagymával, cukorral és borssal ízesítve, hagyományos karácsonyi étel. Sütemények [ szerkesztés] Poznańi kuglóf (babka poznańska) – burgonya- és búzaliszt felhasználásával készülő, citrommal és cukorral ízesített kalácsféle.
Tökleves (korbolowa) – tök, tej és petrezselyemzöld felhasználásával készülő, szegfűszeggel, korianderrel, majoránnával, fokhagymával, fehér és fekete borssal gazdagon fűszerezett leves. Tészták, gombócok [ szerkesztés] Nudli (kluszki, kulochy) – nyers vagy főtt burgonyából, lisztből, tojásból készített burgonyametélt. Szürke nudli (szare kluszki, szare kluchy, przecieruchy) – reszelt nyers burgonyából készülő, jellegzetesen szürkés színű metélt, melyet apróra vágott sült hagymával és szalonnával, vagy savanyú káposztával ízesítenek. Gombóc (pyzy drożdżowe, kluchy na łachu) – búzaliszt, élesztő, tej, vaj, tojás felhasználásával készülő, édesen ( lekvár, gyümölcs) vagy sósan (hús, szószok) felszolgált főtt tésztaféleség. Töltött burgonyagombóc (pyzy ziemniaczane) – burgonyából készített gombóc darált hússal töltve. Burgonyás tócsni (placki ziemniaczane, plendze) – burgonyából készülő sült tészta ( tócsni) sóval vagy cukorral megszórva. Mákos guba (makówki, makiełki) – jellegzetes lengyel édesség, főképp Szenteste fogyasztják.
Tejbe áztatott kenyérből készül, mákkal és mazsolával ízesítik. Burgonyapüré (ziemniaki dukane). Héjában főtt-sült burgonya (ziemniaki w mundurkach) – hámozás nélkül felhasznált burgonya sülve vagy főzve, különféle fűszerezettséggel. Tört burgonya (pyry deptane) – pürészerűen tört főtt burgonya finomra vágott sült szalonnával és sült hagymával. Tojásos ételek, tejtermékek [ szerkesztés] Lisztes rántotta (jajecznica z mąką, klepka) – liszttel és tejjel felvert tojásból sütött rántotta. Savanyú tojás, buggyantott tojás (kwaśne jaja, perduty) – ecetes vízben, héj nélkül főzött tojás savanyú mártással. Tejfölös túró (gzik, gzika) – önmagában vagy főtt burgonyával fogyasztott étel, melyet ízlés szerint nyers hagymával, retekkel, kaporral vagy főtt tojással ízesítenek. Kosek – szárított gomółka sajt sózva, fűszerköménnyel ízesítve. Sült sajt (ser smażony, hauskyjza). Húsok [ szerkesztés] Almával töltött kacsapecsenye Csülök savanyú káposztával Galart-zselé (galart, galat, trzesionka, zimne nóżki) – húsból készült kocsonyás zselé.
A Porosz Királyság által megszállt országrészben a jobbágyfelszabadítást ( 1864) követően megnőtt a paraszti háztartások élelmiszer-termelő képessége. Ez hamarosan odavezetett, hogy a parasztság már nem csak saját szükségletre, hanem piacra is tudott termelni. Ennek eredményeként aztán a falu is megnyílt az újdonságok előtt, többek között új kulináris hatások érték. Az asztallal kapcsolatos termékek, ételek és szokások így lassan faluhelyen is változni kezdtek. Összefoglalva, a bécsi kongresszus ( 1815) által örök időkre szétszakítani kívánt országrészek között nagy különbségek alakultak ki a gasztronómiában, ami mind az ételek elnevezésében, mind a főzési folyamat különbözőségeiben még ma is érzékelhető. A nagy-lengyelországi konyha fejlődésében számos tényező hatott. Első helyen magát a fokozatosan elhaló, visszaszoruló lengyel tradicionális konyhát kell említeni, majd a német gasztronómia nagyon erős hatását, aztán pedig az erős francia és a kisebb jelentőségű zsidó hatást. A német konyhából különösen az osztrák ( bécsi szelet, kotlett, hal), az északi rész (az angol ihletésű hátszín-, marha- és báránysült, Worcester-szósz, speciális fűszerek) és a központi, porosz terület (nehéz sültek, pecsenyék, rántott húsok) hatásai voltak jelentősek.