A témát a folytatja. Büszke öntudattal – patetikusan – sorolja a múlt dicső nagyjainak nevét: Attila, Árpád A múlt a kemény helytállás, a tiszta, nemes erkölcs, a harcra és tettre kész, serény magyarság szimbólumává válik. III. 7-10. vsz Mindezek ellenpólusaként hangzik fel a komor tölgy-hasonlat: a jelen a lassú halál, a pusztulás kora. Mindennek okaiként a következőket hozza fel: – belső gyengeség – a jelen elpuhult nemzedéke – a tiszta erkölcs hiánya – a henyeség – a nyelv feledése, idegenek majmolása IV. A szemrehányó hang elégikusra vált: fájdalmasan kiált fel, amikor a történelem, a sors kiszámíthatatlan körforgásáról ír. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. összehasonlító elemzése - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Ez teszi a hajdani nagyot (Ilion, Karthago, Babylon) semmivé – s ezzel a nemzethalál vízióját vetíti előre. Befejezése pesszimista. Hangnem: A versben mindvégig megtartja a prófétai szerepet, hangnemet. E/2. személyben int, figyelmeztet, kárhoztat. Klasszicista és romantika felé mutató vonásai: – A műben nagy számban fordulnak elő a klasszicizáló, antik műveltségre utaló kifejezések (sybarita, Herkules, Ilion stb. )
Sodró lendületű, patetikus vers A magyarokhoz I., melyben a költő a szorongó fájdalom és a reménytelenség hangján szólal meg, nemigen lát esélyt a romlás megállítására. Az egész vers kulcsszava az erkölcs: a régi tiszta erkölccsel szemben a "mai" – értve ezen Berzsenyi jelenét – romlott erkölcs a nemzet hanyatlásához vezetett, és pusztulását fogja okozni. Ezt a gondolatot nem ő találta ki: évtizedek óta érlelődött már a köztudatban és az irodalomban, de ő szólaltatta meg leghatásosabban. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1.5. Figyeljük meg a költemény csodálatos, zengő akusztikáját! A költő lelkét eltöltő felháborodás, keserűség, harag szinte sistergően erős szavakat, jelzős szerkezeteket, hatalmas képeket görget a versben. Nagy erőt sugárzó szavak, szókapcsolatok követik egymást (Berzsenyi ezeket "energiás" szavaknak nevezte), pl. "bosszús egek ostorai", "századok vérzivatarai", "vak tűz", "ádáz ostromokat mosolyogva néz", "világot ostromló", "napkeletet leverő hatalom", "undok vipera-fajzatok", "öldöklő század", "nemzeteket tapodó harag".
Munkaerő kölcsönzés esetén fenti szabály vonatkozásában a kölcsönvevőt is foglalkoztatónak kell tekinteni. Tartalmában azonosan rendelkezik a megtérítési felelősségről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny. ) 87. §-a is, amikor a baleseti nyugellátás foglalkoztató általi megtérítési kötelezettségét szabályozza a foglalkoztató, vagy megbízottja által történt munkavédelmi szabályszegés miatt bekövetkezett balesetnél, valamint a foglalkoztató vagy alkalmazottja (tagja) által szándékosan előidézett baleseteknél. Megtérítendő ellátások A baleseti megtérítési felelősség igen széles körű, magában foglalja az adott munkahelyi baleset miatt igénybe vett valamennyi baleseti ellátást. Munkahelyi baleset: kit terhel a kártérítés fizetése?- HR Portál. Kiterjed a baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti nyugellátás megtérítésére. A társadalombiztosítási igazgatási szerv hatósági döntés kibocsátásával érvényesíti a megtérítés iránti igényét. Az egészségbiztosítás fizetési meghagyás kibocsátásával, a nyugdíjbiztosítás megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti a megtérítési felelősséget.
A társadalombiztosítási ellátások szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló is vétkes volt-e a balesetben, az ellátásokat minden esetben megkapja - számol be a Napi Gazdaság. A Munka törvénykönyvén alapuló munkáltatói kártérítési felelősségnél viszont már figyelembe kell venni, hogy maga a sérült közrejátszott-e a baleset bekövetkezésében vagy sem. A kártérítés azt jelenti, hogy olyan anyagi helyzetbe kell hozni a sérültet, mintha a baleset be sem következett volna. Amennyiben rokkantnyugdíjas lesz, akkor járadékot kell részére megállapítani, aminek az összege azonos lesz a becsült jövedelmével, fizetésével. Ha olyan súlyos sérülést szenvedett, ami az életvitelét jelentősen megnehezíti, akkor úgynevezett nem vagyoni kártérítésre is igényt tarthat. A tartósan sérült munkavállaló tehát két forrásból kap kompenzációt: a társadalombiztosítástól és a munkaadótól. A kettő együtt hozza őt olyan anyagi helyzetbe, mint amilyenben akkor élne, ha a korábbi egészségi állapotának megfelelő módon tudna dolgozni.