A fehér királyné Philippa Gregory, az elismert történész és írónő regényét dolgozza fel, amelyben a Rózsák háborúja került feldolgozásra egy egészen különös, mondhatni sajátos megfogalmazásban. A rendkívül véres és halálos angliai viszálykodás időszakában játszódó sorozatból a fehér királynő történetét ismerhetjük meg, aki rendkívüli szépsége ellenére egy nagyon becsvágyó nő képében maradt meg a történelemben. A királyné képes volt szépségével elérni, hogy a frissen megkoronázott ifjú brit királyt az ujjai köré csavarja, majd titkon feleségül mehessen hozzá, hogy ezzel egyenes útja lehessen a legnagyobbak közé. Miközben Elizabeth önző és piszkos módon királyi méltóságokat szerez, és megpróbálja minél sikeresebbé, illetve gazdagabbá tenni családját, a történetbe beleszövődik egy évszázados rejtély, amely még ma is zavarba képes hozni a történészeket. A fehér királyné két fia ugyanis az a hercegi testvérpáros, akiket csak a londoni Tower eltűnt hercegeiként ismer a történelem, sorsuk pedig mindmáig az ismeretlenség homályába vész.
Korábban már írtam róla, hogy a sikeres A fehér királyné (The White Queen) sorozatnak folytatást tervez a Starz. A fehér hercegnő a korábbi főszereplő, a korábbi fehér királyné lányának életéről szól majd, akinek a házassága a Rózsák háborúja végét jelentette. Hozzákényszerítették ugyanis feleségül Tudor Henrikhez, ezzel egyesült a két ház. Így Erzsébet egyszerre volt Tudor feleség és yorki hercegnő is, ez pedig elég ellentmondásos szerep. Ráadásul folyamatosan harcolnia kellett anyósával, Margaret Beaufort-ral, aki szerette a kezében tartani a dolgokat. A projekt halad előre, ezúttal két fontos szereplőről hullt le a lepel! A már emlegetett Margaret Beafort-t a Trónok harcából Catelyn Starkként jól ismert Michelle Fairley alakítja majd, a címszereplő Erzsébetet pedig Jodie Comer - ő esetleg a My Mad Fat Diary című sorozat rajongóinak lehet ismerős.
A TvProfil sütiket használ a webhely jobb felhasználói élményének és funkcionalitásának biztosítása érdekében. A sütikkel kapcsolatos további információ itt található: adatvédelmi irányelvek.
Súgó Adatvédelem Jogi Nyilatkozat Új oldal Kapcsolat Világos mód Discord Sorozatok Filmek Az oldal célja egy olyan közösség létrehozása, aminek tagjai egyszerűen tudják megtekinteni és megosztani az őket érdeklő magyar szinkronos sorozatokat és filmeket ingyen és hogy mindezt a lehető legegyszerűbben, legkényelmesebben tegyék meg. Jó szórakozást kívánunk és kínálunk.
Kija 2016. december 31., 22:58 Nehéz ezt a sorozatot értékelni és még nehezebb szeretni. Megvan minden benne, amit szeretek egy történelmi sorozatba az intrikáktól kezdve a gyönyörű ruhákon át az érdekes történetig és mégsem tud ez az egyveleg úgy összeállni ahogy szeretne és mégis valahogy működik. Sok fontos történelmi karakter feltűnik a sorozatban, de igazándiból egyiknek sem lehet érezni az igazi súlyát, mert szinte bukdácsol az ember a sötétben, – legalábbis az, akinek nincs igen mélyreható tudása a rózsák háborújáról – hogy kik is ők pontosan, melyik házhoz tartoznak stb., persze ez nem baj, mert én speciel szeretem ilyenkor a Wikipédiáról csekkolgatni, hogy mi hogyan volt pontosan, de néha azért elég összezavarodtam, mert annyira nem érződött pl, hogy milyen fontos karakter is volt Buckingham. Másrészről viszont az eddigi katyvaszt, ami a fejemben volt a rózsák háborúját illetően, a sorozat egy kicsit kitisztította, helyretette legalább a királyok helyzetét, szóval annyira azért nem tragikus a helyzet.
Ez a vármaradvány megújhodott és Arany ereklyéinek tárházává lett. Arany és Petőfi megénekelték e régi tornyot, mely az Alföld síkságán oly messzire ellátszik. A hajdúvárosban Arany neve és emléke az élő nemzedék előtt is nagyon ismeretes. A gyermekek szülőiktől hallottak a nagy-szalontai híres jegyzőről, ki aztán tovább ment a nagyvilágba. Ott él Nagy-Szalontán mint ref. Arany jános szülőháza nagyszalonta. lelkész és esperes, a költő veje is, Széll Kálmán, az élte tavaszán elhunyt Arany Juliska férje. Az ő közreműködésével külön egyesület is alakult, hogy a költő szülőhelyén állandóan ébren tartsa az Arany Jánost megillető kegyeletet. Feszty Árpád Nagyszalonta-Csonkatorony, részlet, 1890. Magyar Nemzeti Múzeum TKCS. 2019 A költő fiának, Arany Lászlónak özvegye, Szalay Gizella úrnő, férje akaratához híven a hagyatékából 4000 forintot adott a nagy-szalontai Arany-emlékegyesületnek, hogy ez összeget a Csonka-torony megújítására fordítsa. Az Egyesület erre a torony megvásárlását és újjáalakítását szerencsésen végrehajtotta.
A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti. 145 antikvár könyv
Ennek az időszaknak a terméke A nagyidai cigányok c. verses epikai műve is: a forradalom vesztét okozó nemzeti hibákat gúnyolta bennük öntépőn, keserűen. Nagykőrösön kezdett el behatóbban foglalkozni elvi-esztétikai és irodalomtörténeti problémákkal is, és munkásságának több kitűnő tanulmány (A magyar nemzeti versidomról, 1854; Naiv eposzunk, 1858; Zrínyi és Tasso, 1859) az eredménye. 1860 őszén a Kisfaludy Társ. ig. -jaként (tag 1848-tól) – végleg Pestre költözött. 1861-ben megindította a Szépirodalmi Figyelőt, amely (1862-től) Koszorú néven sem kapta meg a megfelelő támogatást sem az íróktól, sem a közönségtől, 1865-ben meg is szűnt. Arany jános múzeum nagyszalonta. Közben nagy szerepet vállalt az első teljes m. Shakespeare-kiadás elkészítésében, lefordítva a Szentivánéji álmot, a Hamletet és a János királyt. 1864-ben jelent meg Buda halála c. "hún regé"-je, amelyet egy hun trilógia első részének szánt, terveit azonban nem tudta megvalósítani. 1865-ben – részben az anyagi bizonytalanság érzéséből elvállalta az MTA titkári tisztét, majd 1870-től 1879-ig főtitkáraként működött.
– Zenével is foglalkozott, költészetében és verselméletében is fontos szerepet játszott a zene. Dalokat is komponált a saját, valamint Petőfi, Bajza, Amadé, Kölcsey verseire. (Összesen 26 dallamáról van tudomásunk. ) Népdalgyűjteménye, mely fiatal éveinek emlékeit foglalja írásba, kora népdalismeretének fontos dokumentuma. Verseinek megzenésítői, ill. műveinek feldolgozói között olyan kiváló zeneszerzőket is találunk, mint Kodály, J. Strauss, Mosonyi, Buttykay stb. – Fontos kiadások: A. J. összes költeményei (Pest, 1867); A. prózai dolgozatai (Pest, 1879); A. összes munkái (I–VIII. Bp., 1884–85); A. hátrahagyott írásai (s levelezése (I–IV. Bp., 1887–89); A. Összes művei (Az MTA kritikai kiadása Bp., 1951); A. Arany jános nagyszalontai mondák. válogatott művei (Magy. klasszikusok, I–IV. Bp., 1952–53); A. Népdalgyűjteménye (kiadta Gyulai Ágost és Kodály Zoltán, Bp., 1952); A. összes költeményei (I–III. Sajtó alá rendezte Keresztury Dezső és Keresztury Mária, Bp., 1962); Kapcsos Könyv (Bp., 1962). – Irod. Riedl Frigyes: A.