További információ és megrendelés >> Noha maga az elrendelés érvényes szóban is, a rendkívüli munkaidőnek még aznap be kell kerülnie a munkaidő-nyilvántartásba. A törvény szerint ugyanis a munkáltató köteles naprakészen nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát, amelyből megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának is. A rendkívüli munkaidő elrendelésének az alapvető magatartási követelmények is korlátot jelentenek. Elsősorban a méltányos mérlegelés követelményére kell tekintettel lenni. Eszerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Például, a munkaidő lejárta előtt negyedórával bejelentett három óra rendkívüli munkaidő senkit nem dob fel, aki már a délutáni programját tervezgette. Ezt a "kellemetlenséget" azonban még kötelező elfogadni és teljesíteni. Aránytalan sérelmet azonban nem okozhat a rendkívüli munkavégzés elrendelése.
Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. Az ügyelet és a készenlét elrendelése esetén is alkalmazni kell a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó általános szabályokat és korlátozásokat. A rendkívüli munkavégzés mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető. Kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában a munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell.
Teljes cikk... Kötelezhető vagyok túlórára? 7 éve A kérdésem az lenne, hogy 4 műszakos munkarendben dolgozom, és amikor vasárnap délutánra megyek, akkor kötelező túlórát rendelnek el, és így 4 órával előbb kell bemennem, vagy ha éjszakára megyek szombat este, akkor másnap szintén kötelező túlóra van, tehát tovább kell bent maradni 4 órát. Ebben az esetben kötelezhet e a munkaadó a túlórára, mert azt mondják kötelező és kész? Teljes cikk... Lebuktatták magukat a Tesco vezetői: nem fizettek pótlékot 8 éve Telefonos konferencia buktathatja le a Tescót: a Magyar Nemzet által közölt leirat szerint az áruházlánc vezetői és személyzeti igazgatói arról beszélnek, hogy a bérszámfejtő program nem vezette a rendkívüli munkavégzést, így ha hét napon belül változott a beosztás, a dolgozók nem kapták meg a nekik járó pótlékot. Teljes cikk... Országos munkaügyi vizsgálat a pénztárosok bére miatt 12 éve Tizenkilenc megyében, kilencvenöt áruházat érintő vizsgálatsorozatba kezdett az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, mert a kereskedelmi szakszervezet szerint a Tesco áruházaiban a pénztárosoknak nem fizetik ki a törvényben előírt szakmai bérminimumot - írja a Magyar Nemzet.
Emellett – az ügyeleti beosztás kivételével – a túl sok rendkívüli előre betervezett túlóra rendszeres beosztása azt mutatja, hogy a munkavállaló nak nincs elég munkavállaló ja a feladatok elvégzésére. A rendszeres és gyakori túlórák pedig hosszútávon a munkavállaló kimerüléséhez, valamint komoly fluktuációhoz vezethetnek. Hogyan rendelheti el a túlórát a munkáltató? Míg a rendes munkaidő t beosztja, a rendkívüli munkaidő t elrendeli a munkáltató. Mivel a rendkívüli munkaidő ben való munkavégzés elrendeléséhez rendkívüli körülmények kellenek, ezért az elrendelésnek nincs külön határideje, sem formai előírása. Túlóra elrendelhető akár pár perccel a rendes munkaidő vége előtt is, ha ez valóban indokolt, de az általános munkajog i szabályok alapján a túlóra elrendelésénél arra tekintettel kell lennie a munkáltató nak, hogy ez a munkavállaló nak ne okozzon aránytalan sérelmet. Akár pár perccel a munkaidő lejárata előtt is jogszerű lehet az elrendelés, ha az "csak" azért kellemetlen a munkavállaló nak, mert szeretett volna időben hazamenni.
[1] [2] A Kúria Mfv. 10131/2014/7. számú határozata munkabér megfizetése tárgyában. Sorozatunk korábbi részei:
Mindkét jogintézmény esetében meghatározó ismérv a munkavégzésre történő rendelkezésre állás, azonban az ügyelet, illetve készenlét ellátására a rendes munkaidőn kívül kerül sor, a készenléti jellegű munkakörben pedig a munkavállaló a rendes munkaidejében végez munkát. A munkakör akkor minősíthető készenléti jellegűnek, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai jellege miatt hosszabb időszak alapulvételével a rendes munkaideje legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, illetve, ha a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságaira, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest számottevően alacsonyabb igénybevétellel jár. Ezen utóbbi esetben a munkavállaló munkaidejében folyamatosan munkát végez, ám ennek intenzitása, megerőltető volta, az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb, kisebb igénybevétellel jár. Annak megállapításához, hogy ennek feltételei az adott esetben fennállnak-e vagy sem, szükséges megvizsgálni a konkrét munkaköri feladatokat, a munkavégzésre vonatkozó előírásokat, a kialakult munkahelyi gyakorlatot. "
A járműüzemanyagok ára 18, 7 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8, 2, ezen belül a dohányáruk 9, 9 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 8, 3 százalékkal kellett többet fizetni. Gazdaság: Minden várakozásnál nagyobb, 14 éves rekordon maradt az infláció | hvg.hu. A szolgáltatások díja 5, 5 százalékkal emelkedett. Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 2, 1 százalékkal emelkedett. A kormányzati élelmiszerár-maximalizálás következtében a liszt 9, 7, az étolaj 9, 2, a cukor 6, 7, a tej 3, 0, a sertéshús 0, 4 százalékkal lett olcsóbb.
Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása. A korlátozások feloldása miatt etéren érdemi árnövekedésre lehet számítani, ami már megjelent a júniusi adatokban. KSH: A vártnál magasabb lett az infláció | Alfahír. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban csökkentek, ugyanakkor a takarmányárak elszállása miatt már elkezdett emelkedni a sertés felvásárlási ára, ami előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban idén kiesik a bázisból. A búzaárak emelkedése miatt pedig drágulhat a liszt és pékáru.
A kiadások 1615, 2 milliárd forinttal, 36, 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjak 5 százalékkal emelkedtek és a 13, havi nyugdíjakat is februárban fizették ki, így a februári kifizetések 667, 9 milliárd forintot tettek ki, 75, 8 százalékkal többet az egy évvel korábbi 392, 9 milliárd forintnál, az első két hónapban pedig 1004, 4 milliárd forintot értek el, az egy évvel korábbi 708, 3 milliárd forinttal szemben. A gyógyító-megelőző ellátásra pedig 347, 0 milliárd forintot fizettek ki az év első két hónapjában az egy évvel korábbi 272, 5 milliárd forinttal szemben. Szintén pénteken jelenik meg a márciusi inflációs adat. Gazdaság: Még tovább nőtt, minden várakozásnál magasabb az infláció | hvg.hu. Februárban a fogyasztói árak átlagosan 8, 3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1, 1 százalékkal nőttek. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára éves összevetésben 11, 3 százalékkal nőtt.
Itt a kisebb cégeknél dolgozók bérét is beleszámítják az átlagba, az pedig rendre egy alacsonyabb összeget mutat, vagyis látszik, hogy a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb fizetésekért dolgoznak. Tavaly októberben e bővebb körben a bruttó átlagbér 419 ezer, a nettó pedig alig 279 ezer forint volt, azaz bruttó 12 ezer, nettó 8 ezer forinttal kevesebb a hivatalosnál. Ksh éves infláció 2018. E keresetek növekedése a hivatalos átlagbérhez hasonló mértékű, 8, 7 százalékos volt. Az átlagot azonban egy-egy magasabb fizetés jócskán fölhúzhatja, miközben a többség nem keres annyit, ezért egyre több statisztikában az átlag helyett inkább a mediánt használják. A keresetek esetében ez azt jelenti, hogy a béreket nagyság szerint sorba rendezve a középen kapott érték lesz a medián bér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. A KSH is számol már tavaly április óta mediánbért, amelyet a havi gyorstájékoztatóban is közöl. Ez tavaly októberben bruttó 350 100 forintra, vagyis a hivatalos átlagbérnél 81 ezer forinttal is kevesebbre rúgott.