Én épp most tanultam iskolában. Leírom, mi mit írtunk róla a füzetbe: Hoffmann: Az arany virágcserép Drezdában játszódik, 2 világot nyit meg az olvasónak. Anselmus diák a főhősünk, aki másolómunkát vállal Lindhorst levéltárosnál. Különös betűket, szövegeket kell másolnia. Egy délután az Elba partján sétálva megáll egy bokor mellett, mert csilingelő hangot hall. Benéz az ágak közé és visszanéz rá egy gyönyörű szempár, amibe beleszeret.. kiderül hogy zöld kicsi kígyók csilingelnek. Veronika a szállásadója, Lindhorst lánya, és ő férjének akarja Anselmust. Anselmus számára megnyílik egy mesevilág, a Szalamandrák világa. kiderül hogy Lindhorst csak büntetésből van Anselmus világában. Anselmus eljut a szalamandrák világába, és megkapja feleségül a zöld kicsi kígyót, aki Lindhorst lánya.. Hoffman: Az arany virágcserép (olvasónapló) - SuliHáló.hu. Nászajándéka pedig egy arany virágcserép. Anselmus egy pillanatra megkérdőjelezi a szalamandrák világának létét, ezért egy burokba zárják, egy lombikba, ahol meglátja hogy ők csak a világ egy töredékében élnek, hiszen látja a többi embert szintén lombikokba zárva, de ők nem érzékelik hogy be vannak zárva, hanem boldogan élnek.. Élik az életüket, mint egy látszatvilágot.
Nekem ez soha nem volt kötelező olvasmány, így nem tudom, hogyan reagáltam volna, ha egy tanár adja a kezembe és nem önszántamból olvasom el. Viszont, meglepődtem, hogy a fantáziavilágokra és -történetekre oly fogékony ifjúságunk ennyire negatívan áll ehhez a műhöz. Az arany virágcserép tartalom video. Amit ajánlani tudok, az mindössze annyi, hogy aki kezébe veszi ezt az írást, az ne világmegváltó gondolatokat várjon (bár akad benne az is egy csipetnyi társadalomtudománnyal elegyítve), hanem egy mesét, ami bár kalandos és magán hordja a mese műfaji sajátosságait, mégis felnőtteknek íródott. Szürreális képzelgés ez a javából, ami egyszerre üdítő, elgondolkodtató, varázslatos, humoros, sőt még kritikus is, mely mind az emberre, mind a társadalomra is rávetíti maga fényeit és árnyékait. "De a magasabbrendű életben a boldogság csak harcból fakadhat. Ellenséges erők rohannak majd meg, és a gyalázattól és romlástól csak az a belső erő menthet meg, amellyel a támadásoknak ellenszegülsz. Hoffmann: Az arany virágcserép Bejegyzés navigáció
Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Az arany virágcserép tartalom. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Kezdőlap Közösség Kapcsolat Díjcsomagok Csatlakozzon A Többjátékos Feladathoz Bejelentkezés Regisztráció Nyelv tisztaszívű, virágmag, király, próba, öntöz, fiúgyermek, királyfi, bölcs, ültet, sír, Bejelentkezés szükséges Beállítások Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Hasonló tevékenységek a Közösség Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Szereplők: - Anzelmus, deák - Rauerné, jósnő - Serpentina, Lindhorst legfiatalabb lánya - Paulmann, tanár - Heerbrand, lajstromzó, később udvari tanácsos - Veronika, Paulmann idősebbik lánya - Franci, Paulmann fiatalabbik lánya - Lindhorst, levéltárnok - Phosphorus, Atlántisz ura - Eckstein, doktor Történet: Első virrasztó: Drezdában, Anzelmus, az ügyetlen deák rohan a Linke Fürdőház felé, hogy ott félretett pénzéből egy kicsit mulatozzon, azonban útközben belebotlik egy zsémbes kofa almáskosarába, s szétszórja annak tartalmát. Kárpótlásul oda kell adnia a nőnek a pénzét, ráadásul az még meg is átkozza. Az Elba partjára megy, egy bodzafa alá telepedik, s elkezd pipázgatni. Itt látomása támad: kristálycsengők hangját hallja, és három csodálatos aranyzöld kígyót lát. E. T Hoffmann - Az arany virágcserép . Vmi jó elemző tétel van hozzá?. Különösen az egyik sötétkék szeme igézi meg... Második virrasztó: A magában beszélő Anzelmust részegnek és bolondnak nézik. Hazafelé indul, s közben találkozik barátjával, Paulmann tanárral és két lányával: Veronikával és Francival, valamint Heerbrand lajstromzóval, akikkel átevez az Elbán.
Az ember tragédiája 1969-es magyar televíziós film A rabszolganő és a fáraó az ókori Egyiptomban Rendező Szinetár Miklós Alapmű Madách Imre: Az ember tragédiája Dramaturg Mészöly Dezső Főszerepben Huszti Péter Moór Marianna Mensáros László Zene Liszt Ferenc műveiből összeállította Blum Tamás Operatőr Sík Igor Vágó Zákonyi Sándor Hangmérnök Csonka Ferenc Jelmeztervező Wieber Marianna Díszlettervező Drégely László Gyártásvezető Sike István Gyártás Gyártó Magyar Televízió Mafilm Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 151 perc Forgalmazás Bemutató 1969. október 19. Korhatár 12 év További információk IMDb NAVA Az ember tragédiája 1969 -ben bemutatott magyar tévéfilm. Madách Imre klasszikusának tévéváltozata. Szinetár Miklós rendezte, a főszereplők Huszti Péter, Moór Marianna és Mensáros László voltak. Érdekesség, hogy a karaktereket – a mellék- és epizódszerepekben is – kiváló művészek alakították, egy-egy közreműködő több színben is feltűnt, eltérő vagy hasonló jellemű szereplőket megszemélyesítve.
Tökéletes állapotban lév ő használt DVD, karcmentes lemez! Hang (borító alapján): magyar Felirat (borító alapján): - Az ember tragédiája (1969) (-) Rendező: Szinetár Miklós Szereplők: Huszti Péter, Mensáros László, Moór Marianna, Bessenyei Ferenc, Básti Lajos Leírás: Megy-é előbbre majdan fajzatomNemesbedvén, hogy trónodhoz közelegjen, Vagy mint malomnak barma, holtra fárad, S a körből, melyben jár, nem bír kitörni? ( Madách: Az ember tragédiája) Az ember tragédiája – Katona József Bánk Bán ja mellett – nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Külföldön is az egyik legismertebb magyar klasszikus. Eddig mintegy 14 nyelven jelent meg, s az 1892-es hamburgi, bécsi és prágai bemutató óta Európa számos színpadán aratott megérdemelt sikert. Madách nem színpadra szánta művét, s bemutatásra is csak 1882-ben került sor a Nemzeti Színházban. Az első előadást Paulay Ede rendezte. Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László alakította. Extrák: lásd a mellékelt képeket. Személyes átvételre szinte minden nap, reggel 08.
színes, magyar tévéfilm, 151 perc Madách Imre klasszikusának tv-változata. Az Úr kiűzi Ádámot és Évát a paradicsomból. A racionális, kiábrándult Lucifer végigvezeti a minden újban hinni akaró Ádámot az emberiség történelmén. rendező: Szinetár Miklós szereplők: Huszti Péter Moór Marianna Mensáros László Bessenyei Ferenc Básti Lajos Ronyecz Mária Bálint András
A Magyar Televízió megbízásából a Magyar Filmgyártó Vállalatnál készült, a laboratóriumi munkákat a Magyar Filmlaboratórium végezte, a ruhákat a Jelmezkölcsönző Vállalat készítette. Történet [ szerkesztés] Amikor az Úr megteremtette a világot, az angyalok kara dicsőítette őt. Ám a kételkedő Lucifer szembefordult vele, bírálta a teremtést. Bár az Isten megsemmisíthette volna a tagadás szellemét, inkább neki adta a tudás és a halhatatlanság fáját az Édenkertben. Lucifer rávette Évát és Ádámot, hogy egyenek a tiltott gyümölcsből. Tettük miatt az emberpárt kiűzték a Paradicsomból. Ettől kezdve csak önmagukra számíthattak, fáztak és éheztek, majd dolgoztak, hogy megéljenek. Lucifer egy álomban jövőképet tárt Ádám elé, és végigkísérte az emberiség történelmén. Ádám Egyiptomban dicsőségre vágyó, piramist építő fáraó, Athénban a szabadság eszméjét valló, hős Miltiadész, Rómában a dögvész pusztítása közepette dőzsölő mulatozásba feledkező nemes, akit Péter apostol szavai térítettek a keresztényi szeretet és testvériség útjára.