Szabó Győző és újdonsült felesége, Rezes Judit 18 éve alkotnak egy párt, és 7 éve járnak jegyben. Mivel mindig közbejött valami, most tartották meg az esküvőt ugyanazon a napon, amikor Dallos Bogi és Puskás Peti is egybekelt. Győzőék egy eldugott magyarországi falucskában, Mádon mondták ki egymásnak a boldogító igent. Kizárólag a család és néhány barát vett részt a ceremónián, ahol mellőzték a felesleges fényűzést. Összesen 50 meghívott érkezett a Tokaj mellett található, festői szépségű Mád településre, a helyszínt Szabó Győző választotta ki. "Amikor elmentem a helyszínre, rögtön azt éreztem, igen, ezt szeretném. És Miskolc közelsége is sokat számított: onnan származom, ott él a dédi és az édesanyám, így nem kellett sokat utazniuk. Éppen ilyen helyről álmodtam. " – mondta el a HOT! Magazinnak Szabó Győző. A házasulandóknak külön engedélyt kellett kérniük, hogy éppen azon az augusztusi napon összeházasodhassanak, ugyanis a jogszabályok szerint az esküvő előtt 31 nappal be kell jelenteni az igényt, Győzőéknek viszont csak 27 nappal korábban jutott eszükbe, hogy egybekeljenek.
évad) Csonka András (5. évad) Esztergályos Cecília (4–5. évad) Jáksó László (5. évad) Keleti Andrea (4–5. évad) Medveczky Ilona (1–3. évad) Pálinkó Lujza (1–3. évad) Szirtes Tamás (4. évad) Tihanyi Ákos (4. évad) Zsámboki Marcell (1–3.
A Ptk. ezzel a szabályozással a kötelesrészre jogosult legközelebbi hozzátartozókat kívánja védeni, hogy bizonyos ideig az öröklési szerződés megkötése ellenére is igényt tarthassanak a törvény alapján járó minimum vagyonrészesedésre. Amennyiben egyidejűleg szeretnénk biztosítani tartásunkat és ezért cserébe örökséget juttatni egy általunk megbízható személy részére, az öröklési szerződés egy jó megoldás lehet, hiszen ezzel a juttatni kívánt vagyon is a tulajdonunkban marad halálunkig, így nem következhet be az az eset, hogy elesünk mind a tartástól, mind vagyontárgyunktól. Figyelemmel azonban arra, hogy a törvény szigorú alaki feltételeket szab az öröklési szerződésre, javasolt ügyvéd segítségét igénybe venni, hogy biztosan érvényesen kössük meg a szerződést.
Ha mindenképpen szándékunkban áll, hogy valakit kitagadjunk az örökségből, kérjük ügyvédünk segítségét, aki tanácsot tud adni abban, hogy mikor lehet kitagadni valakit, és mikor nem. Az öröklési szerződés A végrendelkezéssel szemben az öröklési szerződéssel az örökös javára biztosított vagyontárgy nem lesz a hagyaték része, így nem vonatkozik rá a kötelesrész fenti szabálya, és nem kell osztályra bocsátani sem, mint az ajándékot. Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére. Ez a szerződéstípus tehát olyan esetekben lehet jó megoldás, amikor az a leszármazó, akinek a szülő nagyobb részt kíván juttatni, egyúttal a szülő eltartását is vállalja annak élete végéig.
Élettársammal akarok öröklési szerződést kötni, akivel nem hivatalosan, de egy címen élünk együtt. Minden vagyonom ráhagynám, ellátás, gondozás, ápolás fejében. Még dolgozom, van jövedelmem. A szerződés dátumától számítva a gyerekeim meddig követelhetnek kötelesrészt a vagyonból? Az öröklési szerződéskötéstől számított két évnek kell eltelnie ( életben maradnia)hogy gyermekei ne tudjanak követelni élettársától semmi örökrész. Édesanyámnak van egy lakása, amit az anyukája hagyott rá és ezt a lakást rám szeretné hagyni, de van egy testvérem is akit kizárna az örökségből. Milyen úton tud rendelkezni hogy ez a lakás csakis az Én tulajdonomba maradjon? A testvért az ingatlan örökléséből kizárólag kitagadás útján lehet mellőzni végrendelettel. A kizárás pl., hogy édesanya csak Önnek adja az ingatlant végrendelettel, nem fosztja meg a testvért a köteles rész igényre való jogosultságtól. Édesanyával köthetnek olyan visszterhes megállapodást, mint pl. az adásvétel, amelynél a testvérnek nem lehet kötelesrész igénye.
Felelős-e a szerződéses örökös a hagyatéki tartozásokért? A szerződéses örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felelős, kivéve, ha az öröklési szerződés érvénytelen (pl. színlelt szerződés) vagy hatálytalan (pl. harmadik személy kielégítési alapját sértően fedezetelvonó) illetőleg ha a szerződés tárgyát képező vagyontárgyon a hagyatéki hitelezőnek zálogjoga van. Ugyanakkor a szerződéses örökös is viselni köteles az örökhagyó illő eltemettetésével és a hagyaték megszerzésével járó költségeket. Mikor érvénytelen az öröklési szerződés? Az öröklési szerződés érvényessége tekintetében az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
A kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el. (Ptk. 7:76. §). Kötelesrész 2. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne (Ptk. 7:75. A felsorolt személyek a törvény sorrendjében jogosultak a kötelesrészre, ha őket az örökhagyó nem tagadta ki. A kitagadás az örökhagyónak a végintézkedésben tett nyilatkozata, amellyel a kötelesrészre jogosultat valamely a törvényben meghatározott és a végintézkedésben kifejezetten megjelölt okból megfosztja a kötelesrésztől. Ha a kitagadás érvényes vagy az megbocsátás miatt nem válik érvénytelenné [vö. Ptk. 7:79. § (1) bekezdés], illetőleg hatálytalanná [vö. § (2) bekezdés] a jogosult a kötelesrészre nem tarthat igényt. A kitagadásnak csak a törvényben meghatározott okokból van helye. Az új Ptk. 10 kitagadási okot nevesít: 7:78. § (1) bekezdés a)–g) pontjai, és a 7:78. § (2)–(4) bekezdései. Új eleme a kitagadási okoknak a durva hálátlanság 3.