A finálé 3 sztárfellépője Ismét színpadra áll a tavalyi győztes, a Kaukázus, de közös produkcióval készül a négyfős zsűri is, akik hetek óta a nézőkkel együtt keresik az év magyar slágerét. Wolf Kati, Mező Misi, Ferenczi György és Egri Péter külön már felléptek a műsorban, de most először zenélnek együtt, ráadásul különleges zenei csemegével készülnek. Az este nem lenne teljes egy legendás zenekar nélkül, a Karthago érkezik a dalverseny döntőjébe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Nem spontán népi akció, nem a 42-es hidegnapok miatti bosszú, hanem jó előre kitervelt és módszeres kíméletlenséggel végrehajtott népirtás, az őslakos vajdasági magyarság lefejezése. A megmaradt halállistákon a kivégzettek nemzetiségét is feltüntették. Egész települések magyar lakosságát vitték a kivégzőhelyre. Bűntelen emberek kerültek fel ezekre a szörnyű listákra. Semmi mást nem tudtak fölhozni ellenük, minthogy magyarok voltak. " A falvakból összeszedett férfiakat és asszonyokat nem végezték ki azonnal. Haláluk előtt kíméletlenül összeverték, majd középkori kegyetlenséggel megkínozták őket. Partizánok a 2 világháborúban cz. Vicsek Rozália túlélő a következőképp emlékezett: "Az anyám kinn feküdt az utcán, össze volt verve, meg volt halva. Addig verték, míg meg nem halt. A kezeit az ajtónyílás közé rakták, a körmei le voltak szakítva, folyt a vér mindenfelé. Mikor hazamentem, azt hittem nem bírom túlélni. " (sírás). Légvári Sándor túlélő elmondta, hogy "1944 őszén agyonverték apámat. Úgy verték agyon, hogy bevitték a földvári községháza tűzoltólaktanyára és mikor édesanyámat is bevitték, akkor már ő is össze-vissza volt verve.
Arra, hogy pontosan milyen céllal alakították meg a Petőfi-brigádot, nincsenek egyértelmű bizonyítékok, az viszont biztos, hogy praktikus, harcászati szempontok semmiképpen sem indokolhatták a létezését. Az elfeledett szövetséges: Kína a 2. világháborúban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A brigádot ugyanis tapasztalatlan, rendes kiképzést sem kapó fiatalok alkották, akiket felszerelés, egyenruha, sőt, nem egyszer fegyver nélkül küldtek a frontra, ahol a Wehrmachttal szemben kellett volna helytállniuk. Az alakulatban harcoló délvidéki magyarok több okból is csatlakoztak a brigádhoz: van olyan megszólaló veterán, aki azt mondja, azért, hogy megmutassák, nem ellenségei a szerbeknek; másoknak földet ígértek a partizánok, sokan pedig a megtorlásoktól való félelmükben csatlakoztak. A meggyőződéses kommunisták tehát kisebbségben voltak, bár a brigádba belépve mindenki megkapta a politikai oktatást, melyre a visszaemlékezők szerint fogékonyak is voltak, hiszen "mind proli volt, azaz szegénymunkásság". Ehhez jött, hogy Topolyán (ahonnét a belépők nagyobb részét toborozták) hagyományosan erős baloldali érzelmű ipari munkásság is volt.
Nagy Dénes első rendezése a 2. világháború egy kevésbé ismert magyar fejezetét mutatja be bámulatos hitelességgel. Nagy Dénes bátor alkotó. A legtöbb fiatal rendező valamilyen könnyen és gyorsan leforgatható személyes történettel indítja játékfilmes pályáját, esetleg egy népszerű műfajt használ mankóként. Nagy ehhez képest úgy döntött, hogy a 20. századi magyar történelem egyik olyan csúfos fejezetéről forgat, amelyhez korábban még a veterán filmesek sem mertek vagy akartak hozzányúlni. Természetes fény – Magyarok a háborúban, ahogy még soha nem láthattuk. A Závada Pál azonos című regényén alapuló, de abból csak egyetlen epizódot feldolgozó Természetes fény a második világháború keleti frontján, a megszállt Szovjetunió területén játszódik. Főszereplője Semetka István, egy magyar gyalogos honvéd alakulat szakaszvezetője, akinek az a feladata, hogy bajtársaival együtt biztosítsa a rendet az orosz falvakban és levadássza a környéken bujkáló partizánokat. Ha a magyar történelemkönyvekből nem is, a közelmúlt levéltári kutatásaiból (Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944) tudható, hogy a magyar honvédség tagjai háborús bűncselekményeket is elkövettek, vagyis nem sokban különböztek a Magyarországot feldúló szovjet vagy német megszállóktól.
Ezt követően Milánóban egy Esso-benzinkút tetőszerkezetére fejjel lefelé felakasztották a holttesteket, amelyeket megcsonkítottak és meggyaláztak a partizánok. Blikk-információ fasizmus Milánó Duce Benito Mussolini Adolf Hitler 2. világháború
A második világháború ebben a térségben tartott a legtovább: a nyolc éven át zajló küzdelem több mint 14 millió áldozatot szedett. De miért támadt egyáltalán Japán ilyen kegyetlenül Kínára? Hitler és a nácik Európában akartak terjeszkedni a második világháború előtt, a japánok ugyanekkor Kína szárazföldi területein. Ők gazdaságuk fellendítése érdekében és népességük növekedése miatt kívántak új piacokat, új erőforrásokat szerezni. Japán ennek az új terjeszkedési tervnek a jegyében támadta meg 1931-ben Mandzsúriát – ez azonban nem volt elég. A fokozódó nagyhatalmi törekvések végül széles körű invázióhoz vezettek. II. világháborús tetteken vitázik Olaszország és Horvátország. Észak-Kína hat évig tartó japán megszállása idején gyakoriak voltak a csatározások. A feszültség végül egy pekingi incidensben csúcsosodott ki. Akkoriban a régi Wanping-erődnél álló, 1189-ben épült Marco Polo híd volt az egyetlen, Pekingbe vezető kapu. Már a nagy utazó, Marco Polo is remekműként méltatta a hidat. A kínaiaknak manapság valami egészen mást jelképez: a pusztítást.
1937. július 7-én ugyanis ezen a helyen tört ki a háború. Az egykori történelmi nagyváros Nanking sem úszta meg a háborút, ide 1937. december 13-án törtek be a japánok. Nanking elfoglalását a japánok jelkép értékű győzelemnek tekintették a kínaiak felett. Partizánok a 2 világháborúban 6. Néhány óra sem kellett, hogy megszállják a várost, és a következő hat hét során korábban szinte példátlan kegyetlenségeket követtek el. A történészek még vitatják a pontos számot, de mintegy 20-40 ezer nőt erőszakolhattak meg. Hivatalos kínai statisztikák szerint 300 ezer katona és civil halt meg. Egyesek viszont még ma is tagadják, hogy megtörtént ez a mészárlás. A túlélők tanúvallomásai fontos információkkal szolgálnak ennek a hat hétnek az eseményeiről. A nankingi mészárlást egyedül a biztonsági zónába lehetett túlélni, ami nagyjából három Margitsziget méretű zónát jelentett több mint 20 menekülttáborral, melyekben egyenként öt-hatszáz ember élt szűkös körülmények között. A védőzónát egy nemzetközi bizottság létesítette Nanking központjában – a német üzletember John Rabe vezetésével –, hogy megóvja a kínaiakat a megszálló japán hadseregtől.