Kosztolányi Dezső - Nero, a véres költő | 9789632764139 Kötési mód puha kötés Kiadó Osiris Kiadó és Szolgáltató Kft. Dimenzió 130 mm x 200 mm x 10 mm Nero, a véres költő A kötet Nero császár uralomra kerülésétől a bukásig tartó időszak eseményeit tárja fel, miközben részletes leírást kapunk a zsarnokká válás lélektani folyamatáról is. Műve megírásakor Kosztolányi alaposan tanulmányozta az ókori történetírókat, olvasta az antik Rómáról szóló szakmunkákat, valamint konzultált az irodalomtörténész, műfordító és klasszika-filológus Révay Józseffel. A kritikusok közül sokan kulcsregényként értelmezték a szöveget. Nem egy kortárs (s részben erre alapozva a Kádár-korszak irodalomtörténészei közül is néhányan) Szabó Dezsővel rokonította Nero alakját – még a feleség is így emlékezik –, ám ez az olvasat több szempontból megkérdőjelezhető. Egyrészt sem Kosztolányi, sem Szabó nem tesz rá utalást, másrészt közös kultúrpolitikai működésük (a Magyar Írók Szövetségének megalapítása 1919 őszén) sem mutat sok hasonlóságot A véres költőben szereplő diktatórikus viszonyok és személyi kultusz rajzával.
A digitális kiadás TEI XML kódolását Bobák Barbara és Mihály készítették, az XML kódok szerkesztője Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült. A kiadás a képre kattintva érhető el! Jelen kötet print változata a Szegedy-Maszák Mihály és Veres András szerkesztésében megjelenő Kosztolányi Dezső Összes Művei kritikai kiadás sorozat részeként látott napvilágot. A kötetet Takács László rendezte sajtó alá. A francia nyelvű kéziratot Józan Ildikó gondozta. A kötetet Bengi László, Ritoók Zsigmond és Szegedy-Maszák Mihály lektorálták. A gyorsírásos szövegeket Lipa Tímea gondozta. A sorozat az MTA–ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoportja és az MTA Irodalomtudományi Intézet OTKA pályázata együttműködésében készül. Részlet a kötet előszavából Kosztolányi Dezső első regényének, a Nero, a véres költő című műnek az életműkiadás sorozatában megjelenő kritikai kiadását tartja kezében az olvasó.
Hiszen gondolkozz csak, mi történt volna, hogyha ez nem esik meg. Ő tovább ármánykodik, a hadsereg kettészakad, kitör a háború, polgárok és katonák egymást ölik. Jobb lett volna ez? Valld be őszintén, ártatlanabbnak, szelídebbnek érzed-e magad, hogyha egy élet helyett sok ezer vész el s hullahalom borítja a Palatinust és Capitoliumot? Nero elgondolkozott. (26. fejezet, Politikai lecke) Történet [ szerkesztés] Kr. u. 54-ben járunk, A Római Birodalom császára Claudius, a megfáradt öregember, akinek már legközvetlenebb szolgáin sincs hatalma. Minden hatalmat felesége, Agrippina vett kezébe. Az öreg uralkodó megszomjazik, s a nő maga szolgálja ki: a vízbe mérget tesz, melytől Claudius azonnal meghal. Nyitva áll az út a császár fogadott és Agrippina vér szerinti fia, a szőke hajú, művészetekért rajongó Nero előtt; Claudius fiát, Britannicust még régebben kitagadtatta a császárné. Nerót császárrá választják. Édesanyja arra számít, hogy a csak könyveknek élő fiú helyett ő irányíthatja a birodalom ügyeit, s ebben nem is csalódik.
(7 idézet) Európa Könyvkiadó Kosztolányi Dezső regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd, fiatal Nerót azonban vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli meg kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Magyar szépirodalom A kő nem lesz könnyebb, ha pehelynek nevezem és az ember sem jobb, ha istennek hívom. Nincs igazság. Azaz, annyi igazság van, ahány ember van. Mindegyiknek igazsága van. Ezek nem juthatnak érvényre, ellentmondanak egymással.
Az 1996-ban megölt Domák Ferenc, közismert nevén Cinóber megölése ügyében vádat emelt a Fővárosi Főügyészség három emberrel köztük Jozef Rohác-csal és Portik Tamással szemben. A két férfi vádlott a Fenyő János és Prisztás József meggyilkolása miatt folyó büntetőeljárásokban és az Aranykéz utcai robbantásban is. Nem adta vissza ötmillió forintos tartozását Cinóber, ezért kellett meghalnia – írta közleményében a Fővárosi Főügyészség kedden a Portikkal és Rohác-csal, gúnynevén a Fogásszal szembeni vádemelését bejelentve. Portik Tamás az Energol Rt. révén 1994 és 2000 között jelentős vagyont szerzett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban – áll az ügyészségi tájékoztatásban. Cinóber | hvg.hu. A vád szerint Portik Tamás és igazgatótársa 1996. év első felében mintegy ötmillió forint kölcsönt adott Cinóbernek, amit az év végén számon kértek rajta. "Egy találkozón a vádlottak legfeljebb 10-15 napot adtak D. Ferencnek a kölcsön visszafizetésére és egyúttal közölték vele, hogy ha határidőn belül nem fizet, megölik őt. "
Nem fizette vissza időben ötmillió forintos adósságát, ezért kellett 1996. december 18-án meghalnia a fővárosi éjszakai életben csak Cinóber néven ismert Domák Ferencnek – legalábbis ez derül ki a Fővárosi Főügyészség vádiratából, amely szerint Cinóbert Jozef Rohác végezte ki Portik Tamás és egy egykori energolos igazgató társa, Ferencsik Attila megbízásából. Újabb, sorrendben a harmadik sok évvel ezelőtti gyilkossággal vádolták meg felbujtóként Portik Tamást. A Fővárosi Főügyészség legújabb vádirata szerint Portik, az Energol Rt. igazgatója és üzlettársa, Ferencsik Attila adtak megbízást 1996 decemberében az éjszakai életben Cinóberként ismert prostifuttató Domák Ferenc kivégzésére. Ólevendula blogja: Megoldódhat a Cinóber-ügy. A gyilkosságot az ügyészség szerint az Aranykéz utcai merénylet végrehajtásával is megvádolt Josef Rohác követte el. Az Energol egykori igazgatóját egyszer már elítélték az 1996. november elsején Prisztás József sérelmére elkövetett gyilkosság megrendelőjeként, de azt az ítéletet hatályon kívül helyezték, az új eljárásban pedig az év végén várható csak az újabb elsőfokú ítélet.
Nemcsak a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás, hanem az 1996 decemberében történt Cinóber-gyilkosság nyomozásának aktáiból is kulcsfontosságú bizonyítékok hiányoznak – hangzott el tizenkilenc évvel ezelőtti gyilkosság csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. Egy 2014 novemberi rendőri jelentésben ugyanis az szerepel, hogy valaki a rendőrségen eltüntethette Cinóber híváslistáját, emiatt pedig ma már nem lehet beazonosítani azt a személyt, aki néhány perccel a gyilkosság előtt telefonon a lakása elé csalta az egykori lányfuttatót. Újabb vádemelés Portik és Rohac ellen. Tanúmeghallgatásokkal és iratismertetéssel folytatódott a csaknem húsz éve történt Cinóber-gyilkosság tárgyalása csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. Az egykori lányfuttatót 1996. december 18-án a kora esti órákban, Üllői úti lakása előtt lőtték agyon. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a tizenkilenc évvel ezelőtti gyilkosságra egy elszámolási vita miatt az Energol Rt. két egykori igazgatója, Portik Tamás és Ferencsik Attila adott megbízást a több magyarországi gyilkossággal is kapcsolatba hozott szlovák állampolgárságú Jozef Rohácnak.
A Fővárosi Főügyészség szerint Portik és Ferencsik 1996 első felében ötmillió forintot adott kölcsön Cinóbernek, akit az év végén a Portik tulajdonában állt Művészinas étteremben felszólítottak a tartozás rendezésére. A találkozón erre tíz nap haladékot adtak Domáknak és azzal fenyegették meg: ha határidőn belül nem fizet, megölik. Az ügyészség szerint Cinóber nem fizetett, ezért Portik és Ferencsik nem sokkal a találkozó után parancsot adott Jozef Rohácnak a férfi kivégzésére. Az ügyészség Portikot és Ferencsiket mint felbujtót, Rohácot pedig mint tettest előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja. A Cinóber-gyilkosság iratait a törvényszék augusztus 12-én egyesítette a korábban már összevont Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság perével, amelyekben Rohác ugyancsak elkövetőként szerepel a vádiratban. A per csütörtökön a bűnbánó maffiózó, Radnai László és több más, a kilencvenes évek alvilágához köthető büntetőper koronatanújaként emlegetett Kelemen Györgyi meghallgatásával folytatódik.
Az áldozat élettársa nem tudott ellenségekről Viszonylag kevés konkrétumról tudott elmondani a merényletről a mai tárgyaláson elsőként meghallgatott R. Ágnes. Az áldozat egykori élettársa elmondta, Cinóber a kora esti órákban egy telefonhívást kapott, és azonnal a ház előtt parkoló kocsijához rohant. Pár perccel később pedig élettársa már halott volt, fejbe lőtték. A nő arról nem tudott beszámolni, hogy férjének kik voltak az ellenségei és kinek, vagy kiknek állt érdekében Cinóber megöletése. R. Ágnes mindenesetre annyit elismert, hogy elképzelhető, Domák halálához üzleti ügyei vezethettek, amire állítása szerint nem volt rálátása. Arra viszont emlékezett, hogy a halála előtt 4-5 nappal valaki telefonon megfenyegette azzal a szöveggel, hogy "ismerlek téged, te is nagyon vigyázz magadra". Nem jött el a szemtanú Csütörtökre idézte a bíróság a vád egyik legfontosabb koronatanúját is, aki állítólag látta az emberölést követően a merénylettel vádolt Jozef Rohácot. Mivel a szemtanú nem jelent meg a mai tárgyaláson, ezért a bíróság egy tizenkilenc évvel ezelőtt rögzített rendőri jelentést olvasott fel, amelyben összegezték a tanú által a gyilkosság után elmondottakat.