A felső palást szilárdként viselkedik, és nagyon lassan mozog. Ezért magyarázzák a tektonikus lemezek lassú mozgását. A palást és a Föld magja közötti átmeneti zónát Gutenberg diszkontinuitásnak nevezik, amelyet felfedezőjéről, Beno Gutenbergről, német szeizmológusról nevezték el, aki 1914-ben fedezte fel. A Gutenberg diszkontinuitás körülbelül 2900 kilométer mélységben található (National Geographic, 2015). Jellemzője, hogy a másodlagos szeizmikus hullámok nem tudnak áthaladni rajta, és mivel az elsődleges szeizmikus hullámok meredeken, 13-ról 8 km / s-ra csökkennek. Ez alatt a Föld mágneses tere keletkezik. 3 – Atommag Ez a Föld legmélyebb része, sugara 3500 kilométer, és teljes tömegének 60% -át képviseli. A belső nyomás sokkal nagyobb, mint a felület nyomása, és a hőmérséklet rendkívül magas, meghaladhatja a 6700 ° C-ot. A magnak nem szabad közömbösnek lennie irántunk, mivel a bolygó életére hatással van, mivel a Földet jellemző elektromágneses jelenségek többségéért felelősnek tekintik (Bolívar, Vesga, Jaimes és Suarez, 2011).
99% -át annak, amit tudunk a bolygóról, a földkéreg alapján tudjuk. Ebben szerves folyamatok zajlanak, amelyek életre kelnek (Pino, 2017). A kéreg, főként a kontinentális területeken, a Föld legheterogénebb része, és folyamatos változásokon megy keresztül az ellentétes erők, az endogén vagy a megkönnyebbülés építőinek, valamint az azt elpusztító exogén erők hatásának köszönhetően. Ezek az erők azért fordulnak elő, mert bolygónkat sokféle geológiai folyamat alkotja. Az endogén erők a Föld belsejéből származnak, például szeizmikus mozgások és vulkánkitörések, amelyek bekövetkeztekor a föld megkönnyebbülését építik. Exogén erők azok, amelyek kívülről jönnek, például szél, víz és a hőmérséklet változásai. Ezek a tényezők rombolják vagy kopják a megkönnyebbülést. A kéreg vastagsága változatos; a legvastagabb rész a kontinenseken található, a nagy hegyláncok alatt, ahol elérheti a 60 kilométert. Az óceán fenekén alig haladja meg a 10 kilométert. A kéregben egy alapkőzet található, amely főleg szilárd szilikát kőzetekből, például gránitból és bazaltból áll.
Itt hiányzik a kisebb sűrűségű gránitos kőzet. A fémeket nagyobb arányban tartalmazó óceáni kéreg két részre tagolható: A felső, bazaltos réteg finomabb, az alsó gabbrós réteg hasonló, de durvább, szemcsésebb anyag alkotja, mint a szárazföldi kéreg gabbrós rétegét. Földköpeny Nagyjából 2900 km vastag. A mélység függvényében fokozatosan nő a fémes elegyrészek aránya. Külső mag Maghéjnak is hívják, mely 1800 km vastag. Anyaga folyékony fémekből (pl. vasból, nikkelből) áll. Belső mag E határfelület pontos mélysége bizonytalan, nagyjából 4700 és 5100 km között húzták meg, szilárd vasból és nikkelből áll. A különböző héjakat híres kutatókról elnevezett határfelületek választják el egymástól, belülről kifelé haladva sorra a következők: Lehmann-felület, Guttemberg- Wiechert-felület és a Mohorovicic-felület (Mohó). A földkéreg és a földköpeny legfelső szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, a litoszférát. A litoszféra – a földkéreghez hasonlóan – vastagabb a szárazföldek, mint az óceánok területén.
Időnként ezek a lemezek elakadnak és nem mozdulnak el egymástól. Ez tárolja a rugalmas potenciál energiát, és amikor a lemezek csúsznak, ez az energia szeizmikus hullámok formájában szabadul fel. Ha a felszabaduló energia elég nagy, ezek a szeizmikus hullámok nagyon nagyok lehetnek, és földrengéseknek is nevezik őket. A táblák közötti kölcsönhatások vagy konvergensek, eltérnek, vagy átalakítják a határokat. Dr oláh istván ügyvéd debrecen Kategória:A Föld belső szerkezete – Wikipédia A Föld belső szerkezete - Agymenők 1 évad 4 rész Rejtelyek városkája 2 évad 11 rész
Kétféle kéreg van: kontinentális kéreg és óceáni kéreg. kontinentális kéreg A kontinentális kéreg alkotja a kontinenseket, átlagos vastagsága 35 kilométer, de meghaladhatja a 70 kilométert is. A kontinentális kéreg legnagyobb vastagsága 75 kilométer, a Himalája alatt található. A kontinentális kéreg sokkal idősebb, mint az óceáni kéreg. Az azt alkotó anyagok 4000 évre nyúlhatnak vissza, és olyan kőzetek, mint a pala, gránit és bazalt, kisebb részben mészkő és agyag. Óceáni kéreg Az óceáni kéreg alkotja az óceánok fenekét. Kora nem éri el a 200 évet. Átlagos vastagsága 7 kilométer, sűrűbb kőzetekből, lényegében bazaltból és gabrából áll. Az óceánok összes vize nem része ennek a kéregnek, van olyan felület, amely megfelel a kontinentális kéregnek. Az óceáni kéregben négy különböző zónát lehet azonosítani: a mélységi síkságokat, a mélységi árkokat, az óceáni gerinceket és a srácokat. A kéreg és a köpeny közötti, átlagosan 35 kilométeres mélységű határ a Mohorovic diszkontinuitás, az úgynevezett penész, amelyet felfedezőjéről, a geofizikusról, Andrija Mohorovicicról neveztek el.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637845490977840218 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Nem okoztak csalódást, csak mérhetetlen örömöt és boldogságot. " Farkas Gyula
Faház árak - Faházak, hétvégi házak, gerendaházak kerti bútor, kerti házak, fagarázs, faistálló, dézsafürdő, kerti bútor, háztervek könnyűszerkezetes ház szauna családi házak garázs családi házak ház tervek kerti bútor faház gerenda gerendaház faházak
Előnyük, hogy gyorsan felépíthetőek, tehát pár hét leforgása alatt készen lehet a házunk. Ezt az időt össze sem lehet hasonlítani a klasszikus házak felépítésére szükséges idővel! A fa nagyon jól reagál a nedvességre és kitűnő hangszigetelő képességgel rendelkezik - így nem csak a meleget de a zajt is izolálja. Végül azt is hozzá kell tenni, hogy ezek a házak lényegében bármilyen környezetben jól mutatnak, ill. Kulcsrakész könnyűszerkezetes ház akár saját kezűleg is - előnyök, hátrányok, árak és projektek | ElegansOtthon.hu. a fa természetes illata kellemes érzést kelt az emberek többségében. A könnyűszerkezetes házak és hátrányaik Sokoldalúsága ellenére a fának is megvannak a hátrányai, amiket azonban a megfelelő fa kiválasztásával és a védelmére szolgáló anyagok használatával kiküszöbölhetünk. A könnyűszerkezetes házaknak a hagyományos házakkal (beton, tégla) szemben az a legnagyobb hátrányuk, hogy könnyen lángra kapnak, de ezt tűzálló burkolattal kiküszöbölhetjük Abban az esetben, ha nincs megfelelően kezelve a fa konstrukció, akkor nedvesség hatására eldeformálódhat - ez nem is annyira hátrány, inkább egy tény, amit a fa használatakor tiszteletben kell tartani és figyelembe kell venni!