PERFLY Tollasütő szett BR 100, starter, sárga, kék Gyerek tollasütő szett BR 100 Starter, kék, rózsaszín Gyerek tollasütő szett BR DISCOVER, piros, kék Felnőtt tollasütő szett BR 190, kék, piros Családi tollasütő szett BR 100 Starter TALBOT TORRO Tollaslabda ütő és labda szett, Magic Night Műanyag tollaslabda PSC 100, médium, 3 db 3 színben Gyerek tollasütő BR 100, kék, sárga Tollaslabda ütő BR Free kültérre, piros Egységár 998, 75 Ft/unit GEOLOGIC Pétanque golyók szabadidős játékhoz, acél, 8 db
A hivatalos magyarázat szerint a kék az eget, mezőgazdaságot, reményt és az ország déli részét jelképezi. A sárga a sivatagos észak és a nap jelképe. A piros pedig a jólét, az egység és a polgárok áldozatkészségének szimbóluma. A zászlót hivatalosan 1959. november 6-án fogadták el. A román trikolórt az alkotmány szabályozza A román trikolórt az alkotmány 12. paragrafusa szabályozza: az ország nemzeti színei a kék, a sárga és a piros. Piros-sárga-kék, szivárványos ég - YouTube. A zászló kitűzéséről szóló törvény azonban a színek árnyalatát is meghatározza: kékből kobalt, sárgából króm, míg pirosból a vermut árnyalatot kell használni. Nincs veszélyben a magyar zászló A teljesség igénye nélkül megjegyezzük, hogy a magyar zászló színeit tartalmazza az olasz és a mexikói zászló is. Jogi vitáról itt azonban szó sem lehet: a magyar zászló színei vízszintesen, egymás alatt helyezkednek el a lobogón, az olaszé függőlegesen, egymás után, míg a mexikóinak közepén ott van a címer is.
Ők főként mérnökök, könyvelők, kontrollerek, fejlesztők. A csoportba a lakosság 19%-a tartozik. "Egyik kommunikációs stílus sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csupán az indulatrendszere, a motivációi, az érdeklődése, a reakciói különbözőek. Akié nem hasonlít a miénkhez, azt nem értjük vagy félreértjük. Az emberek 80%-ánál 2 szín keveredik, 15%-ban keveredik 3 szín, és csupán 5% egyszínű" – ismertette Marjai Viktor. A vírushelyzetet is különbözőképpen éljük meg A kapcsolatorientált személyiségű emberek (zöldek és sárgák) nehezen viselik, hogy el vannak szigetelve másoktól. Minden bizonnyal a sárgák voltak azok, akik amint lehetett, visszamentek dolgozni az irodába. A hatalmi helyzetbe vágyó, extrovertált egyéniségek (pirosak) számára az jelent nehézséget, hogy elveszítették a kontrollt azáltal, hogy nem látják munkavégzés közben kollégáikat, beosztottaikat. Ők folyamatos meetingekkel, állandó levelezéssel igyekeznek ezt a hiányérzetet kompenzálni. Piros sárga kek. A home office-t az introvertált, csendre és békére vágyó emberek (kékek) viselik a legjobban, őket az sem zavarja, ha a nyugalmukért cserébe többször annyit kell dolgozniuk, mint korábban.
Télen meleg helyiségben, a kemence sarkában tartották, nyáron a napon. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel. Ugyanúgy hívták az egész készítményt, a korpáról leszűrt savanyú levet és az azzal főzött levest is. Ecet módjára mindenfelé étel savanyítására használták, ezért Erdélyben, Bukovinában nevezték "savanyítónak" is. Üledékét szükség esetén felhasználták a tészta erjesztésére. Cibere heti étlap szerkesztő. A levet esetenként egyszerűen megitták, de a leggyakrabban levest készítettek belőle úgy, hogy főztek bele kását (köles-, hajdina-, kukorica-), tojást, habarták liszttel, tejföllel stb. A levet aprított kenyérre öntötték és cukorral, borssal ízesítették – ha nem volt elég savanyú, még ecetet is adhattak hozzá (MNL5). 2. Gyümölcsből főzött, savanykás étel (főleg leves). Jellemzően gyümölcssajtból készítették úgy, hogy azt vízben felfőzték és behabarták – leggyakoribb változatának alapanyaga a vörösszilva. Készülhet szárított, aszalt [3] vagy friss, de mindenképpen savanykás gyümölcsökből is [4] Ettől nem függetlenül egyes vidékeinken az aszalt szilvát hívják ciberének.
[5] Főleg az Alföldön ciberének hívták a gyors fogyasztásra szánt, cukor nélküli, híg szilvalekvárt is. [6] 3. Ecettel ízesített savanykás étel (főleg leves). Fogyasztása 1. A nyers lé üdítő italként a nyári mezei munkában volt igen kedvelt. 2. A levest az év bármely szakában főzhették, de mint afféle tipikus böjti ételt, a leginkább a nagyböjt idején; akkor akár naponta is – ezért személyesíti meg a népszokásban a hosszú böjti időszakot Cibere vajda, ill. kisze bábu. A korpából, durván őrölt darából erjesztett gabonalé szerte Kelet-Európában a 19. századig ételek alapanyaga, savanyítója, ill. önálló ital volt, amiből mindig volt a háztartásban. Régi, hagyományos ételként a 16. században még úri házaknál is szokásos volt, de utána a savanyítás más formái váltották fel. Egyes lengyel vidékeken egész évben, csaknem mindennap ették, a Kárpát-medencében azonban kimondottan böjti étel volt. A 19. Cibere heti étlap minta. század végére apránként a paraszti étrendből is kiszorult – használata a 20. századra jóformán csak Északkelet-Magyarországon maradt fenn.