Mikoron az jámbor Bánk bánnak a felesége sokáig megoltalmazta volna beszédekkel az ő jámborságát, végre a királnéasszonnak öccse erőszakot tőn rajta. Elhallgatá szegény a gonoszságot. De mikoron egynyíhány nap múlva az Bánk bán játszadozni akarna a feleségével, sírni kezde, és monda néki: ne nyúlj hozzám, minem feleségedhöz nyúlsz, hanem egy büdes kurvához; meglásd immár, ha avval akarsz tisztátalankodni. Engemet királné asszon mellé adtál: de ez engemet az öccsének ejtett csalárdságával; ihol vagyok szerelmes uram! vagy megversz, vagy megölsz: szabad vagy véle; mert erőszakot tött rajtam. Szent margit siraj altalanos. Bánk bán nagy bánatba és igen nagy haragba esék: de mindazonáltal vigasztalni kezdé feleségét, mert igen sír vala; és igen kéré az asszont, hogy veszteg lönne, és senkinek nem szólna semmit: ő akarna mind a kettőért bosszút állani. Semmiképpen e szörnyű bosszúságot nem tűrheté Bánk bán: hanem másodnapon beméne a királné asszony házába, mintha szólni akarna véle, és kirántá a hegyes tőrt, és avval általüté a királné asszont.
Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja? – Ez is kiderül fiatal zenészeket bemutató portrésorozatunk legújabb részében. A Petőfi Kulturális Ügynökség 2022-ben több, irodalmilag jelentős, kiemelt évfordulóhoz kapcsolódóan ünnepli a magyar irodalmat. Nagy Lóránt áprilisban a Hegedűs a háztetőn Percsikjeként, majd a La Mancha lovagja Don Quijotéjaként tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Támogatott mellékleteink Nyomtatott magazinjaink Ezt olvasta már? Plusz ajánló Élmény ajándékba – a Pesti Vigadó különleges ajánlata Lepd meg édesanyádat, nagymamádat anyák napjára egy épülettörténeti sétával és egy gyönyörű Flower Box kompozícióval! Csíky Boldizsárt és Jelenczki Istvánt is díjazta az MMA - Fidelio.hu. A borítóképen látható gyönyörű virágkülönlegességet készíthetitek el workshopunkon! Ráadásként még egy épülettörténeti sétán is részt vehettek!
Fejléckép: Jelenczki István, Csíky Boldizsár (fotó/forrás: Thaler Tamás, Holaci Horváth László / Wikipedia)
(Az épület 1905-re készült el, Kauser József vezetésével. ) 1873-ban nemzetközi pályázatot írtak ki a budapesti Operaház megtervezésére, amelyen Ybl került ki nyertesként. Az építkezési munkálatok 1875 októberében kezdődtek és kilenc évet vettek igénybe. 1844. szeptember 27-én, a királyi család jelenlétében nyitotta meg kapuit a Magyar Királyi Operaház, amelyet Európa egyik legszebb épületeként tartanak számon. Építész, a szó legnemesebb értelmében – Ybl Miklós - Fidelio.hu. A Magyar Állami Operaház épülete 1898 körül (Fotó/Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei) Utolsó, nagy munkájaként a budai Vár kiépítési tervét tartják számon, ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat és a nagy udvart, a munkát azonban nem tudta befejezni. 1891. január 22-én, 76 éves korában hunyt el. Fejléckép: Ybl Miklós ()forrás: Wikipedia) 17 dolog, amit tudni akartál az Operaházról Melyik volt Sissi kedvenc széke? Mennyibe került egy jegy? Mi köze az operának az alföldi betyárokhoz? A 130 éves Operaház legendáit gyűjtöttük össze.
A történet Heltai Gáspár tollából [ szerkesztés] "Hatta vala kedig az András király helytartóul országában egy jeles férfiút, Bánk bán nevőt, ki az Baruknak nemzetségéből való vala, hogy az bírna addig mind az egész országgal, és mindenekre gondot viselne. Ennek hívsége alá ajánlá a királné asszont is minden ő udvarával. Azonközbe juta Németországból a királné asszonnak öccse, hogy vigasztalná a nénjét, miérthogy távol vala az ura. Vala kedig az Bánk bánnak a felesége éjjel nappal a királné asszonnál, ki igen szép szömély vala, és igen jámbor; és ezért nyájaskodik vala a királné asszon igen örömest véle. Szent margit siraj ii. Ezt igen kezdé a királné asszonnak az öccse szeretni, annyira, hogy meghal vala miatta. A királné asszon megérté ezt: de kedveze az öccsének, és minden nap azért egymással nyájaskodnak vala, és egy asztalnál esznek vala: némelykort is szólnak vala csak ketten egymással. Annak utána behívá a királné asszon az Bánk bán feleségét egy rejtek házban, és ott lőn a királné asszon öccse is: azonközbe a királné asszon kijöve a házból, és csak ketten maradának a házban.
Benedek Elek: Magyar népmesék (Csodaország Kiadó-Novum Kiadó, 2006) - Szerkesztő Grafikus Kiadó: Csodaország Kiadó-Novum Kiadó Kiadás helye: Kiadás éve: 2006 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 255 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 29 cm x 21 cm ISBN: 963-9180-44-0 Megjegyzés: Színes illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Az égig érő fa 3 A vasorrú bába 15 Babszem Jankó 19 Bolond Istók 27 A lompos medve 33 A táltos kecske 37 Üssed, üssed, botocskám!
Benedek Elek: Magyar népmesék (Ifjúsági Könyvkiadó, 1952) - Szerkesztő Grafikus Kiadó: Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1952 Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 355 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 25 cm x 18 cm ISBN: Megjegyzés: Második kiadás. Színes és fekete-fehér illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Világszép Nádszálkisasszony 5 A hétéves gyermek 11 A gyémántkrajcár 17 Szélike királykisasszony 0 A szegény ember és a róka 25 Tündér Erzsébet 28 Gyöngyvirág Palkó 38 A szegény ember szőlője 44 Kacor király 48 Haragszik-e, gazd'uram? 52 A sündisznó 58 Furulyás Palkó 63 A gulyás leánya 67 A bujdosó macska 70 Az aranypálca 73 Prücsök 77 Három kívánság 82 Az okos leány 85 A talléros kalap 87 Mátyás király juhásza 92 Molnár Ferkó 97 Mátyás király és az öreg szántóvető 103 A kis kanász meg a farkas 106 Kígyós Jancsi 108 Az arany tulipán 112 Hamupipőke 116 A csúnya királyfi és a szép királykisasszony 122 A bölcs királyfi 126 Többsincs királyfi 137 A napnyugati király leánya 147 A szerencsekrajcár 153 Mit beszéltek a szamarak?
Benedek Elek Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17. ) magyar újságíró, író, költő, mesegyűjtő, országgyűlési képviselő, "a nagy mesemondó". Benedek Elek Kisbaconban született, Székelyföldön ami a mai Kovászna megyében található. Édesapja Benedek Huszár János, édesanyja Benedek Marczella. Gazdálkodó székely katonacsaládból származik. Benedek Elek Kisbaconon kezdi diákéveit. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba, életútjának ez a fordulata egybeesik az osztrák–magyar kiegyezés történelmi momentumával. Az Székelyudvarhelyen töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban. A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanitt érettségizik. 1877 és 1881 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul magyar–német szakon, majd filozófiát is hallgat. Tanárnak készül, de igazából író szeretne lenni. Nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát választja. Korábban gyűjtött népköltészeti alkotásait Gyulai Pálnak mutatja meg először, akinek tetszett a gyűjtemény.
– De már azt nem mondom – mondotta a juhász –, amíg a király őfelsége a lányát nekem nem adja. Ott volt a királykisasszony a szobában, megtetszett neki a csillagszemű juhász, jó szívvel a felesége is lett volna, de nem mert szólni. Hanem a királynak sem kellett egyéb, csak ezt hallja, mindjárt bekiáltotta a katonáit: – Vigyétek ezt a legényt s vessétek a fehér medve tömlöcébe! Leviszik a legényt a tömlöcbe, hát ott fel s alá jár a fehér medve nagy morogva, három napja nem evett, egy falást nem adtak enni neki, hogy jól kiéhezzék, hadd szaggassa széjjel a juhászt. Ahogy a juhász belépett, felállott a két hátsó lábára, nagyot bődült. – No most, csillagszemű juhász, vége az életednek! De halljatok csudát, mikor a medve meglátta a juhász csillagszemét, egyszeribe megjuhászodott, lefeküdt a földre, meg se mozdult. A csillagszemű juhász pedig egész éjjel dúdolt, fütyült s mikor reggel lement az udvarmester, szeme, szája tátva maradt, azt hitte, hogy csontját sem találja a juhásznak s hát ím, ott állott előtte elevenen, kutyabaja sem volt.
Mondja a király: - Okos volt a második felelet is. Még adok néked egy kérdést, s ha arra is megfelelsz, itt a kezem, feleségül veszlek. - Csak mondja, felséges királyom. - Hát én azt mondom, hozz is, meg ne is, legyen is, meg ne is. Gondolkozik egy kicsit a leány, azzal kifordul az ajtón, megy a konyhába, ott a szakácsnétól kér két szitát. Aztán megy az udvarra, ott éppen röpködött egy sereg galamb, megfogott egyet, a két szita közé tette, s úgy ment fel a király színe elé. - Itt van, felséges királyom. Fogja a király a két szitát, hogy nézze meg, mi van benne. Abban a pillanatban a galamb kirepült. - Na, lássa, felséges királyom, hoztam is, nem is, volt is, nem is. De már erre olyan erősen megtetszett a királynak a leány, hogy egyszeriben hívatta az udvari papját, összeesküdött a leánnyal. Elő a cigányokat, lett nagy lakodalom, eltartott egy hétig, talán kettőig is. Én is ott voltam, egyet jót táncoltam. Aki nem hiszi, járjon utána. Értékelés 5 4 131 131 szavazat
A típusok egymásutánjában egyelőre minden rendszerezéstől tartózkodunk. (tanulmány) Kacsázó kacsa (fotó: Moizes Gábor) (hangoskönyv) Volt a világon egy király, annak volt egy Jancsi nevű kanásza. Észrevette egy reggelen ő is és a király is, hogy a kastély előtt egy égig érő almafa nőtt. De az olyan fa volt: reggel virágzott, délben már almája volt, éjfélre megérett, de el is lopták róla. Kihirdette a király az országban: hogyha valaki neki arról a fáról hoz egy almát, annak adja a lányát és a fele királyságát – halála után az egészet. Mert ő már több mint hét éve beteg, és azt jósolta neki egy öregasszony, hogyha ez az almafa kinő az ablaka alatt, és ő ennek a gyümölcséből eszik, akkor rögtön meggyógyul. Kihirdette tehát az országban, az országa minden tájában, hogy legyen bárki, szegény vagy gazdag, ha báró, ha gróf, ha ezt megszerzi, azé lesz a királylány. Volt egyszer egy szegény ember, annak volt három fia. A legnagyobbikat Nyakiglábnak, a másodikat Csupahájnak, a legkisebbiket Málészájnak hívták.