Erkel Ferenc: Erkel: Hunyadi László (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. ) - Eredeti nagy opera négy felvonásban Szerkesztő Kiadó: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 37 oldal Sorozatcím: Operaismertetők Kötetszám: 15 Nyelv: Magyar Méret: 15 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: Kottákkal. Hornyánszky Viktor R. Erkel ferenc: hunyadi laszloó. -T., m. kir. udvari könyvnyomda nyomása, Budapest. Szövegét írta Egressi Béni, zenéjét szerezte Erkel Ferenc, ismerteti Radnai Miklós. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó 1844 január 27-én adták először a pesti Nemzeti Színházban a Hunyadi Lászlót. Négy évvel a szabadságharc előtt, két-három magyar operai kísérlet után, Verdi és Wagner hasonlóan kezdő korában és... Tovább Állapotfotók A borító kissé kopott, foltos. A borítón és a címlapon tulajdonosi bejegyzés található.
Az Eiffel Műhelyház asztalosműhelye, ahol duális képzést is indít az Operaház (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház) Az Eiffel Ház funkciója az Andrássy úti intézmény megnyitásával csaknem ugyanazt a funkciót fogja betölteni, mint eddig. A színházi előadások mellett operastúdió, tanműhely, zeneiskolai termek működnek majd benne. Fejléckép: Az Operaház nézőtere (fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)
Az országgyűlésen Hunyadi László is megjelent, és megígérte, hogy a királyi birokhoz tartozó Nándorfehérvárt átadja. Az opera ideje [ szerkesztés] 1456. november 8-án Cillei a gyámsága alatt álló, 16 éves V. László királlyal és egy 4000 fős sereggel Nándorfehérvárra ment. A királyt és kíséretét beengedték a Hunyadiak várába, de utána leengedték a kaput védő rácsot és felhúzták a hidat. Cillei és a király fegyveres kísérete a váron kívül maradt. Nem tisztázott, hogyan halt meg Cillei. Egyes vélemények szerint összeszólalkozott Hunyadi Lászlóval, aki megölte. Más vélemények szerint nem valószínű, hogy Cillei – lényegében a Hunyadiak fogságában – fegyverrel támadt volna Hunyadi Lászlóra. Később [ szerkesztés] A hazafelé vonuló V. Lászlón november 23-án Temesváron rajta ütöttek Szilágyi Erzsébet ( Hunyadi János özvegye) fegyveresei, és arra kényszerítették, hogy ünnepélyes esküvel adjon amnesztiát a Hunyadi fiúknak. 1457 elején V. Erkel Hunyadi Lászlójával nyit márciusban az Opera - Fidelio.hu. László Budára rendelte Hunyadi Lászlót és Mátyást, és az ígéretét megszegve 1457. március 16-án a budai Szent György téren Lászlónak nyilvánosan fejét vétette.
Értékelés: 19 szavazatból Erkel: Hunyadi László c. operájának közvetítése a Magyar Állami Operaházból, a 2012-es évadnyitón. Erkel hunyadi lászló nyitány. A történelmi opera első bemutatójára 1844-ben került sor, mely nagyon nagy sikert aratott. Az évek során többször átdolgozták, és "modernizálták" a művet. Szövegkönyvét Egressy Béni írta, Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján. Az opera három felvonásának cselekménye Hunyadi János nándorfehérvári győzelmétől, Hunyadi László haláláig tart. Stáblista:
MÓRICZ ZSIGMOND PILLANGÓ (Szerelmi idill két részben) Móricz Zsigmond regényéből írta: Gyökössy Zsolt Díszlettervező: Mira János Jelmeztervező: Pálóczy Magdolna Zeneszerző: Horváth Károly Koreográfus: Ladányi Andrea Ügyelő: Lengyel János Súgó: Kovács Katalin Rendezőasszisztens: Rajkó Balázs Rendező: Szabó K. István ________________________________________ Debrecen környéki falu. Zsuzsika és Jóska. Két fiatal, akik nem lehetnek egymáséi, mert: szegények. Családjaik nem nézik jó szemmel, hogy gyermekeik nem valami módos embert választanak, aki kihúzhatná őket a nyomorúságból. A sok szenvedés, a mindennapi falatért vívott keserves küzdelem arra sarkallja szüleiket, hogy lebeszéljék a fiatalokat egymásról. A szerelem azonban – ahogyan azt már a hollywoodi filmekből is tudjuk – legyőzhetetlen. (A megoldás itt is hollywoodi mintára érkezik: a vőlegény, Darabos Jóska a lakodalmán gondolja meg magát. ) A Pillangó a debreceni parasztvilág Rómeó és Júliája – csak éppen halál nélkül – igaz, egy hajszálon múlik minden… Az 1925-ben megjelent könyvről így írt Kodolányi János: "Tökéletes könyv ez és tökéletes harsona.
Regardez donc autour de vous, il y a des feuilles, qui poussent et des chiens qui aboient…" Móricz Zsigmond az utolsó bölények közül való, írja Ignotus idézett cikkében. A napokban Reymont, lengyel író nobel-díjas regényének "A parasztok"-nak első kötetét olvastam el, az őszi ciklust. Jelentős dolog, érdemes arra, hogy észrevegyék. Ugyanaz a témakör. Melyből Móricz Zsigmond is a legszívesebben merít, ugyanaz az emberi lelkekbe világító röntgenszem, az elbeszélésnek szélesen hömpölygő de drámai mozzanatokkal lüktetővé nyugtalanított menete, ugyanaz a széles mosolyú kedvesség, értelem, ragaszkodás, minden. De mennyivel keményebb veretű, koncepciózusabb, elmélyítőbb a lelkieket mennyire végső gyökeréig differenciáló a magyar író művészete, Reymont regényén még érzik a néprajz szomszédsága, Móricz Sáraranyában az élet szánt végig és hasogatja véresre a barna földet, amelyből emberei kisarjadtak. És mennyivel különb elbeszélő. Új regénye is, a Pillangó, melyet ő idillnek nevez, milyen remekbe csinált játéka ennek az istenáldotta írónak.
Zsuzsika is csak ezt a módot látja, mintha nem a Debrecen-széli, paraszti valóságban, hanem egy amerikai filmben lenne. A halált szeretné előidézni, ha már magától nem jön, revolverrel. A pillangó szó ógörögül: pszükhé. Ami azt is jelenti: lélek. Pillangó és lélek tehát a nyelvi szimbólumok szintjén egy és ugyanaz. A pillangó törékeny, rebbenő, megfoghatatlan – ahogy a lélek maga. A pillangó történetében ott van a lélek fejlődésének története is. A pillangó az átalakulás művésze. Életének első szakaszát hernyó képében tölti, a földhöz, fához kötődve, érezve maga alatt mindig a talaj, az alátámasztás biztonságát. Kis távolságokat jár be, keveset lát a világból, lényegében csak a testét fejleszti, táplálja. Életének ezen formája szükségszerű, nem megkerülhető vagy kihagyható, éppen ezért számára nem büntetés hernyótestben élni. Hernyó létének vége, a halála – a bebábozódás. Mozdulatlanul, begubózva, visszavéve energiáit a külvilágtól – várakozik. Nem tesz semmit. Rábízza magát a természetre, a pillangó-sorsra.