Keverjen össze 1 evőkanál reszelt tormát 1 teáskanál mézzel, és 1 teáskanálnyi őrölt szegfűszeggel. Engedje fel forró vízzel és kortyonként igya meg. Egyen sok gyümölcsöt és igyon sok zöldséglevet. A füge és a cékla levének fogyasztása szintén jó hatással van a torok fájdalmára. Gőzöljön. A törölköző alatti gőzös inhalálás régi, jól bevált módszer az egyszerű megfázások kezelésére. A forró vízbe 1-2 csepp eukaliptusz olajat csöpögtetve, fokozhatjuk a hatást. Vény nélkül kapható termékek Használjon torokfájásra való szopogatós cukorkát. Ha ez nincs kéznél, bármilyen kemény cukorka megteszi, mert a cukorka szopogatása közben enyhül a torok égető, száraz érzése. Alkalmazzon a patikában vény nélkül kapható torokfertőtlenítő t, gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító tablettát vagy granulátumot. Ha az otthoni kezelés mellett néhány nap alatt nem javulnak tünetei vagy súlyosbodnak, keresse fel háziorvosát! Hogyan kezeljük a torokfájást otthon?. További információk erről a témáról: Torokgyulladás kezelése
"A streptococcus okozta torokgyulladást leginkább az A-csoportba tartozó baktériumok, elsősorban a S. pyogenes okozza. Torok- és mandulagyulladás esetében a kórokozó a nyirokutakon keresztül terjedhet, mély nyaki gyulladás és tályog is kialakulhat szövődményként. Erős fájdalommal, duzzadt nyirokcsomókkal, levertséggel járó torokfájás esetén ezért mindenképp javasolt az orvosi vizsgálat. "
A szalon egyetlen Batthyány-vonatkozású bútora - egy ruhásszekrény - Batthyány Kázmér 1849-es külügyminiszter kisbéri kastélyából származik, valamint egy copf stílusú kandalló, amely az elmúlt évszázadban a kastély több termében is helyet kapott. A szalon falait a Batthyányak várait ábrázoló festmények díszítik. Az ebédlő helyisége az épület több mint fél évezredes történetét kiválóan reprezentálja, falai tartalmazzák a középkori vár falazatát, melynek emléke egy ma is látható lőrés. Falazatának felső része a barokk átépítéskor formálódott, a klasszicista építési korszakban alakították ki a nagyméretű ablakokat. A 20. század második felének emléke az étellift, az ebédlőasztalon pedig Batthyány-mintás herendi étkészlet látható. A Szalon és ebédlő a Batthyány-kastélyban című, digitális elemekkel is kibővített, háromnyelvű szövegekkel ellátott új állandó kiállítás a múzeum másik két állandó tárlatával - Körmend és a Batthyányak évszázadai, valamint a Cipőtörténeti Gyűjtemény - várja a látogatókat.
Számos fénykép készült továbbá a betegeivel való foglalkozása közben, a műszereiről és a soktagú családja körében egyaránt. Ez utóbbival kapcsolatban megemlítendő, hogy többek között e családból származott az első magyar miniszterelnök és az utolsó nemzeti nádor is. Mindezek tükrében mindenkit csak bíztatni tudunk arra, hogy meglátogassa ezt az érdekfeszítő kiállítást, ami 2005 augusztusában a szombathelyivel közösen ezer négyzetméterre bővül. Akkor már fellelhetővé válik minden fontos Batthyány-relikvia, dokumentum. A szombatonként érkezőket pedig ingyenes idegenvezetés várja, ami értő szavak kíséretében érinti a kastély több helyiségét. Nézze meg körmendi képgalériánkat is!
Egy kiadós séta a városban Körmend a földrajzilag legnyugatibb magyarországi megyében, Vasban található, a nyugati határszéltől huszonegynéhány kilométerre. Budapest irányából jövet a 8-as és 86-os útvonal kereszteződésénél lépünk Körmend város területére. A 8-as tovább vezet Ausztriába. Zalaegerszeg felől, a 86-os úton jövet, a fenti két út találkozása előtt még balra fordulván is ide jutunk. Ezt a megközelítési mód különösen ajánlott, hiszen a Rába-hídon átérve már elsőre is feltűnhet, hogy ennek az útnak a meghosszabbítása hajdanán a kastély főépülete alatt haladott át. Mindenesetre bármelyik irányból jövünk, ha a Batthyány-kastélyt megtaláltjuk, akkor már helyben vagyunk. A kastély-együttes főépületében egészen a legutóbbi időkig több esküvő köttetett, de a szomszédos középiskola kollégiumául is szolgált. Manapság újra kiadásra került, így ismét műemléki voltában csodálhatjuk meg. Az épületben található még az állandó Rába Helytörténeti Múzeum és a 2004 tavaszán nyílt Batthyány-múzeum is, mely utóbbiról bővebben lesz még szó.
század első feléből származó ingaóra áll őrt a folyosórész végén. Mind a kettő bizonyíthatóan a kastély berendezéséhez tartozott a maga idejében. Fellelhető továbbá számos felnagyított képeslap a múlt századforduló környékéről, amelyeken egy sereg olyan kertrészletre bukkanhatunk, ami ma már nincs, vagy nem abban a formában tűnhet a szemünk elé. Az 1945 utáni orosz fosztás nyomán üresen kongó termek és a századok folyamán véghez vitt átalakításokat egy képen bemutató fotográfiák mellett számos relikvia is a vitrinek üvegfala mögé bújt. Arrébb dallamcsengő kíséretében belépünk a Batthyány-Strattman László életét körüljáró, azt dokumentáló terembe. Az eredetiségében kivételes érdemeket magukénak valló hivatalos iratok, fegyverek, enteriőr-felvételeken kerülnek itt a szemünk elé. Batthyány végrendeletébe olvashatunk bele, a kiállítás kardinális pontjában álló családfa-töredéket szemlélhetjük meg, az 1930-as évek kastélyának, várkertjének magával ragadó pompáját és grandiózusságát csodálhatjuk etc.
A mai kastély helyén álló első, erődített épület említése 1459-bõl származik, és a 16. században négy, kör alakú saroktorony által meghatározott négyszög alaprajzú vár állt itt. A 17. század során többször átépítették, legjelentősebb építkezés 1650 körül folyt, amikor a kor kiváló olasz hadmérnökének Filiberto Lucchesének a tervei alapján új szárnyak épültek a sarokbástyák közé. A középkori várkastély barokk palotává formálása az 1730-1740-es években történt, Donato Felice de Allio császári és királyi építész tervei alapján, megtartva a sarokbástyák által meghatározott alaprajzi adottságot, déli oldalon pedig melléképületekkel zárt elõudvart kialakítva. 1799-1810 között klasszicista szellemben újjáformálják a kastélyt, amely elsősorban a homlokzatokat és a tetőt érintette. Az épület képe azóta csak az 1960-as években történt helyreállításkor változott, amikor középkori részleteket tártak fel és mutattak be a homlokzatokon. A Batthyány család 1764 óta Batthyány-Strattmann hercegi címmel 1606-tól közel 350 évig volt kizárólagos birtokosa a településnek.