ÁPRILIS 24. SZENT GYÖRGY NAPJA Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Róheim Géza történeti és interetnikus összefüggésében vizsgálta a Szent György-napi szokásokat és hiedelmeket. Kutatásai szerint Kelet- és Nyugat-Európa folklórjában vízválasztó, hogy a tavaszi évkezdő szokások Szent György-naphoz vagy május elsejéhez kötődnek-e. Németország keleti részén, a szláv nyelvterületen és Magyarországon ez a határnap Szent György napja. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is (Róheim 1925: 263–280). Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.
Hogy megfékezzék a fenevadat, először két juhot adtak neki naponta, ám a juhok idővel megfogyatkoztak, ezért a városlakók úgy határoztak, hogy mindennap egy embert áldoznak a szörnyetegnek. Sorshúzással döntöttek, ami alól senki nem vonhatta ki magát. Sor került a király leányára is, aki zokogva közeledett a tóhoz. Éppen akkor vetődött arra György, a kappadókiai vitéz, aki hatalmasat sújtott a sárkányra, majd leszúrta őt. Így mentette meg a királylány és a város életét. A szent védelmét remélve sok vidéken neveztek el róla települést. Zala megyében található Szentgyörgyvölgy, a Duna mellett fekszik Dunaszentgyörgy, Borsodban Borsodszentgyörgy. A néphagyományban Szent György napja pásztorünnep és mágikus varázslatok napja Egész Európában április 24-én hajtották ki először a legelőre az állatokat, és ekkor fogadták fel a csikósokat, a csordásokat, a kanászokat és a cselédeket is a faluban. Több helyen megajándékozták őket tojással, amelyet azért adtak, hgy a legelőre hajtott állatok ősszel olyan gömbölyűre hízzanak, mint a tojások.
A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait. A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára. A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás.
Tavaszünnep Szent György ünnepe a tavasz kezdetét jelenti, ekkor hajtják ki a legelőre a jószágokat. Az állatokat zöldággal terelték azért, hogy termékenyek legyenek. A terelés nyírfa vagy rózsafaággal törtét, amely általános rontáselhárítónak számított. Erre azért volt szükség, mert ezen a napon különösen erősek a boszorkányok. A jószágot két tűz vagy füst között hajtották át, szintén azért, hogy ne érje azokat rontás. Mindegyik szokás eredete az ősi szkíta-hun táltos hagyományban gyökerezik. A marhákat a kapu elé helyett láncon is áthajtották, máshol egyéb fémtárgyon, esetleg tojáson hajtották át őket, azért, hogy olyan erős legyen a lábuk, mint a lánc. Vízkultusz nyomai Egy magyar gyermekmondókában fennmaradt az ősi szkíta-hun Napkultusz nyoma, amikor is őseink minden regel meghajoltak a Nap előtt és kérték áldását: "Süss föl nap, Szent György nap, kertünk alatt egy kis bárány majd megfagy. " Szegeden még hozzáteszik: terítsd le a köpönyegöd, adjon Isten jó melegöt. Happ! Erre a gyerekek leguggolnak, mintegy a földre csalogatva a napot.
Forrás:;;
(Fotó: Argenta Chalk) Az Argenta Chalk fehér alapszínű burkolólapok 40 × 120, valamint 30 × 60 cm-es formátumban érhetők el, és hogy még izgalmasabb lehessen az összhatás: számos fényvisszaverő anyagot, matt fehéret és pasztellt tartalmaznak, melyek effektusai hangsúlyozzák a csempe textúráját és a tervezés során kialakított geometriai alakzatokat. A fehér időtlen és sokoldalú, ezért mindig nyerő választás a falak burkolásához bármely és bármekkora térben, leginkább fényerő és tágasság növelő tulajdonsága miatt. Modern fürdőszoba bútor - Fürdőszoba bútor - Fürdőszoba - le. A kontrasztokat pedig szépen visszahozhatjuk egy-egy fekete, vagy króm kiegészítővel, pl. néhány szép kaspó, matt fekete csapok, kontrasztos képkeret, és a hozzá illő poharak segítségével. 3. Drámai fekete terek, az időtlen márvány modern rajzolataival Drámai, mégis modern, uyganakkor kellemes hangulatot könnyen teremthetünk az éjsötét színekkel is, azonban arra ügyeljünk, hogy ne legyen túlságosan komor az összhatás! Ezt úgy tudjuk elérni, ha a sötét tónusba valamilyen játékos kontrasztos minta kerül, mint például az Argenta Kronos kollekciónál.
Akkor várjuk szeretettel! A Palatinus Fürdőszobaszalonok kínálatában több mint 200 világszínvonalú gyártó, számtalan minőségi, különböző stílusban, színben és méretben elérhető kollekciót kínál. Választását pedig 3D Látványtervezéssel segítjük, ami ennyi szépség láttán bizony cseppet sem könnyű!
Fehér konyha tégla és mozaik hátfallal Fehér konyha nyers tégla és fekető kőmozaik hátfallal, fekete munkapulttal Konyha, konyhabútor, konyhafelszerelés ötletek Konyha, konyhabútor, konyhafelszerelés ötletek és inspiráció