Aimé Billion mesél (regény, Magvető Kiadó, Bp., 2013) Megint hazavárunk (regény, Magvető, Bp., 2016) Mutlu kuzey. Roman (Boldog észak); törökre ford. Leyla Önal; Alakarga, Isztambul, 2016 Díjai [ szerkesztés] Holmi kritikapályázatának fődíja (1992) Soros-ösztöndíj (1995-1996, 1999) Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (1996–1997) Déry Tibor-díj (2000) NKA alkotói ösztöndíj (2011) AEGON művészeti díj (2014) Források [ szerkesztés] MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információk [ szerkesztés] Kortárs Irodalmi Adattár Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján Kortárs magyar írók Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 48456788 PIM: PIM62488 LCCN: n94051463 ISNI: 0000 0001 1636 9708 GND: 1124422226 SUDOC: 196232899 NKCS: xx0215930 BNE: XX5645522 BIBSYS: 14015844 m v sz Diákírók és Diákköltők Országos Találkozóinak aranyérmesei vers Bari Károly (1970) nem adták ki (1972) Sebeők János (1974) Szokolay Zoltán (1974) Szokolay Zoltán (1975) B.
Másfelől tényleg felnőtté kell válnunk, meg kell érnünk, ha gyerekeket akarunk felnevelni. Hogy ne csak önző módra tudjuk szeretni őket, de képesek legyünk rájuk figyelni, hagyni őket kiteljesedni, beszélgetni és kapcsolatot tartani velük. Ami megint nem könnyű. Kudarcokkal kísért és nagy örömökkel teli, folyamatos feladat" – fűzte hozzá Kun Árpád. A Megint hazavárunk a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.
Kun Árpád: Megint hazavárunk Bár a Megint hazavárunk elbeszélője is a Kun Árpád nevet viseli, mégsem életrajzot vagy emlékiratot vesz kezébe az olvasó – mint ahogy ettől az olvasattól maga a szerző Kun Árpád is elhatárolódik a – kissé talán túl didaktikusnak tűnő – regényvégi jegyzetében. E regény sokkal inkább egy útikönyvnek álcázott felnövéstörténet, amely az események szorosan összefonódó láncolatában mutatja be, hogy a lét sehová sem tartozása, a folytonos otthontalanság és a három évtizedes bolyongás után miképp nyílik meg egy olyan ösvény, ahol a szubjektum – ha kell, a köd és a jéghideg eső közt, de – meglelheti a vágyott boldogságát. 2006. szeptember 15. 11 óra 47 perc 15 másodperc. Egyetlen szekundumba sűrített határvonal, amely jelenvalóságába belekeveredik a rozoga Suzuki lehúzhatatlanul beragadt ablaküvege mögött felgyűlt iszap és napfény kipárolgása, és a kiskocsi benzinfüstje. A pillanat, amikor az elmúlás szökőárként vonul át Kun Árpád és négytagú családja feje fölött, hátrahagyva a soproni gyerekkort, a 2000-es évek Magyarországát, Erdélyt és Franciaországot, a pályakezdő lét dezillúzióit, hogy útra keljen a "boldog észak" felé.
(8 idézet) Magvető Kiadó 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog északon". Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. "Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben", ígérte a szerző egy interjúban.
Kun Árpád Kun Árpád: Megint hazavárunk Megvető Kiadó, Budapest, 2016 420 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft, kedvezményes webshop ár 3192 Ft, e-könyv változat 2790 Ft ISBN 978 963 143 4149 * * * * * * A könyv kiadói fülszövege 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog északon". Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog észak hoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít.
Talán az anya és az apa "megtagadása" miatt sem tud szilárd talajt fogni az életében (" küzd a gyövőténnyel " – ez a gabonára tekeredő gyom, a szulák, folyton előkerül a gyermekkori emlékekből). Elhagyva Sopront és környékét, egyetemistaként Budapestre költözik. Segélyként tartós élelmiszert és gyógyszert szállítva bejárja Erdélyt, majd Franciaországba költözik. De hazatérése után is ingázik egy éven át (a francia munkaügyi segély végett) Bordeaux és Budapest között, végül családjával Norvégiába indul. A mozgás. a mindenütt-lét és sehova nem tartozás szinte általános életélményévé válik. Csak a végére világosodik meg, hogy Kun a szövegbe ágyazott idézetekkel, utalásokkal, a saját és másoktól kölcsönzött versekkel meg az emlékezet hektikusságára alapozó sajátos szövegszerkesztési technikával a történetét következetesen átgondolt koncepció szerint építi fel. Prózanyelve rendkívül egyszerű, nyugodt ritmusú, emberközeli, amely ugyanakkor teret enged a belső hang zabolátlanságának. A regény elbeszélője rendre belefeledkezik a részletekbe, már-már túlontúl őszintén osztja meg gondolatait olyan személyes dolgokról, mint a holdkórosság alapos gyanúja, a impotencia fojtogató réme, a szájpadlásból kiálló fog miatt ódzkodás a csókolózástól.
Házassági vagyonjogi szerződés. Megoldás? A házasságkötés előtt a házastársak egymás között a vagyoni viszonyokat szerződéssel is rendezhetik a házassági életközösség tartamára. Ebben a szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg azt, hogy mely vagyon kerüljön a közösbe, melyik maradjon a különvagyon része. Ezt nevezzük a házassági vagyonjogi szerződésnek. Ha meghal valaki, akkor a nevén lévő autót a házastárs örökli, vagy a gyerekei?. Ahhoz, hogy ez érvényes legyen közokiratba, vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Amennyiben a felek rendelkeznek házassági vagyonjogi szerződéssel, abban az esetben a vagyonmegosztásnál az lesz az irányadó. A törvény általános szabályai csak ennek hiányában alkalmazhatóak. A vagyonközösség a közös vagyon megosztása után szűnik meg. Függő helyzet alakulhat ki az életközösség megszakadása és a közös vagyon bírósági megosztása között. Fő szabály szerint a megosztásig nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével. Kivételt képeznek ez alól a foglalkozáshoz szükséges tárgyak, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi munkához, és az óvintézkedések, amelyek valamilyen károsodástól óvják meg a vagyont.
A leszármazók állagöröklése azonban a haszonélvezettől mentes hagyatéki vagyont illetően sem teljes, mert ebből egy gyermekrészt az özvegy örököl. Értelmezésre szorulhat, hogy mi tekinthető közösen lakott lakásnak. Ebben az esetben nem az ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezést, hanem a tényleges funkciót kell megvizsgálni. Nincs tehát akadálya annak, hogy lakásként (is) használt üdülőn, üzlethelyiségen, irodán keletkezzen ily módon haszonélvezeti jog. A házastársi különvagyonra vonatkozó előírások. Haszonélvezeti jogot szerezhet az özvegy egy életvitelszerűen lakásként használt nyaralón vagy akár présházon is. Nézzünk egy konkrét példát: két gyermek és házastárs hátrahagyásával elhunyt örökhagyó hagyatékába egy berendezett lakás és egy személygépkocsi tartozott, akkor a lakást és annak berendezési, felszerelési tárgyait a gyermekek 1/2-1/2-ed arányban öröklik, az özvegy haszonélvezeti jogával terhelten, míg a személygépkocsinak 3 tulajdonosa lesz, mégpedig egymás között egyenlő arányban a két gyermek és az özvegy. A túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogát a szó szoros értelmében kell venni, így az például új házasságkötéssel sem szűnik meg.
Tekintettel arra, hogy a jelen terjedelmi keretek között nincsen mód az öröklési szabályozás teljes bemutatására egyedi ügyekben érdemes ügyvéd segítségét kérni. Szakértő: Dr. Fekete Bálint
Egyszerűbb, olcsóbb, tisztább, szárazabb érzés. gerbera317 2021. 09:51 Ha az ajándékozás megtörtént, akkor az autó nem lehetne a hagyaték része. Krisztián8605 2021. 09:01 Üdv Mindenkinek! Én is ebben a cipőben járok, örülök hogy válasz van a kérdéseimre. Ezek szerint egy ajándékozási+halotti anyakönyvi kivonat+ hagyatéki végzéssel kell menni okmányirodába hogy csak az én nevemre kerüljön az autó? Pammut 2021. 27. 11:26 Köszönöm szépen a villámgyors válaszokat és a segítséget! 2021. 11:11:) drbjozsef gyorsabb volt 2021. Mit örököl a házastárs? | Dr. Szász ügyvédi iroda. 11:10 A hagyatéki végzéssel. Ha a hagyatéki végzés szerint ketten örököltétek (ha jól olvasom) akkor két tulajdonost jegyeznek be a nyilvántartásba. Te üzembentartó leszel a testvéred hozzájárulásával alap esetben. B verzió szerint a hagyatéki után testvéred ajándékozza el neked a részét, így illetékmentesen kerül a tulajdonodba az egész autó. Ekkor a hagyatékival együtt vigyél az ajándékozásról szerződést. Ehhez használjátok a papírboltban kapható tulajdonjog átruházási szerződés nyomtatványt értelemszerűen kitöltve.
Fő szabály szerint tehát a vagyon közös, azonban a közös vagyonnak nem részei azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A Polgári Törvénykönyv értelmében a különvagyonhoz a vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, illetve a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás tartozik. Például, ha a férj úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése előtt már vásárolt egy autót, akkor az az ő különvagyonába fog tartozni, ha pedig netalántán válásra kerül sor, akkor az autó teljes egészében az övé is marad. Ugyan ez jellemző abban az esetben is, ha már a házasságkötést követően valamelyik fél örököl egy ingatlant, részére ajándékoztak egy vagyontárgyat, vagy pedig részre ingyenes vagyoni juttatást nyújtottak. Fontos megjegyezni azonban, hogy például egy örökölt lakás bérbeadása esetén az abból származó bevétel az közös vagyon, mivel a különvagyonnak az a haszna, ami a házassági életközösség fennállása alatt a fenntartási költségek levonása után fennmarad az közös vagyon.