A Dal 2018 - harmadik válogató, eredményhirdetés - YouTube
A Dal 2018 - első elődöntő, eredményhirdetés - YouTube
Videópályázat 2017 | LIVE Eredményhirdetés - YouTube
Szerdán mutatták be a magyar származású filmrendező, Kertész Mihály életéről szóló könyvet. A Nemzeti Filmarchívum kiadványából megismerhetjük a Casablanca Oscar-díjas rendezőjének útját a pesti flasztertől a hollywoodi csillogásig. Történelmi magánügyek. Kertész Mihály (vagy ahogy választott hazájában, az Egyesült Államokban ismerhetik: Michael Curtiz) kivételesen gazdag életművet hagyott maga után. Több mint 180 filmet rendezett, és szinte minden műfajban alkotott: némafilmektől kezdve romantikus komédiákon át a nagyszabású történelmi tablókig vagy westernfilmekig. A mai filmrendezők is mesterüknek tekintik, Steven Spielberg például bevallotta, hogy nagy hatással voltak rá Kertész alkotásai: "Gyerekkoromban kezdtem el nézni a filmjeit, és azóta sem hagytam abba" – nyilatkozta. Kertész Budapesten született, Emmanuel Kaminer néven, zsidó családban, valamikor az 1880-as évek végén, tehát még a film feltalálása előtt. Életét átszövik a legendák (amelyeket sokszor ő maga indított útjukra), születési évében sem lehetünk biztosak, hiszen ő maga is több évszámot említett.
A táncokat Cesare Smeraldi, az operaház balettmestere tanította be. A forgatókönyvíró Pekár Gyula az 1896. évi párizsi világkiállítás hasonló előadásából merítette az ihletet, aki az előadásnak nemcsak szerzője, hanem felolvasója is volt. Az operatőri és rendezői munkát Zsitkovszky Béla vállalta, aki eredetileg fényképész volt, és aki egy vetítőgépet alakított át kamerává, amellyel az első felvételeket készítette a mai Uránia Filmszínház épületének tetőteraszán. A zenét Kern Aurél szerezte. Az első jelenetet, Márkus Emília Salome-táncát kétszer kellett felvenni, mert a szalag elégett. Kertész mihály filmek magyarul. A korban rendkívül hosszúnak számító, 500 méter hosszú film nem maradt fenn, csak a sajtóban közölt képeket, néhány plakátot és Pekár Gyula könyvalakban is megjelent előadását ismerjük. A táncz sorsa sajnos nem egyedi, a némafilmek és az 1945 előtt készült hangosfilmek közül nagyon sok eltűnt, elkallódott. A táncz, fotó: Wikipédia 1912-ben került a mozikba az első teljes estét kitöltő magyar film, Kertész Mihály Ma és holnap című darabja.
1977-re már a legtöbbet sugárzott amerikai film lett és a közönség azóta is imádja. Kertész mihály filmek videa. Az amerikai filmakadémia 1999-ben az Aranypolgár után minden idők második legjobb filmjének nyilvánította, innen tíz éve szorította le A Keresztapa. A Casablanca vezeti a filmes szállóigék és a legemlékezetesebb csókok listáját, azon kevés alkotás egyike, amelyet más filmesek is idéznek, s hat mondata is bekerült a filmtörténet legemlékezetesebb mondatai közé. Az igazsághoz tartozik, hogy a "Fel a fejjel, kölyök" nem szerepelt a forgatókönyvben, Bogart rögtönözte a kamerák előtt, a köztudatba átment "Játszd újra, Sam" (Woody Allen egy filmjének címe) pedig ebben a formában el sem hangzik. Minden idők egyik legromantikusabb alkotását Magyarországon csak 1966-ban mutatták be, de a film a rendszer számára kínos politikai vonatkozásai miatt megvágott, "átszinkronizált" változatban, így a híres utolsó mondat ("Louis, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete") helyett Bogart ezt mondta: "Louis, maga ugyanolyan szentimentális, mint én".
Szülei, hat testvérével együtt, tisztes szegénységben nevelték. A hetedik kerületi Szövetség utcában laktak, egy zsúfolt lakásban, így Kaminer Emmanuel (vagy ahogy szintén nevezték, Manó) már korán dolgozni kényszerült: vizet, cukorkát, frissítőket árult a lakásuktól néhány háztömbnyire álló Népszínház úri közönségének. Később sört, cigarettát és virágot szerzett be a színészeknek, cserébe beülhetett a nézőtérre. A színház világa megbabonázta, és elhatározta, hogy képzett színész lesz. Kávéházból fényjátékházba Színészi pályája elején magyarosította a nevét, majd nekilátott kapcsolatokat építeni. Erre pont megfelelő hely volt a New York kávéház, ahol a magyar szellemi élet kiválóságai múlatták az időt. Kertész megismerkedett a később szintén Amerikába emigrált Korda Sándorral, a fotóművész André Kertésszel és a Nemzeti Színház egyik színészével, aki később Lugosi Béla néven játszhatta el Drakula szerepét. Egy filmes élet: könyv jelent meg Kertész Mihályról, a Casablanca rendezőjéről. Kertész úgy érezte, színészként nem igazán tudja kibontakoztatni a képességeit, egyébként is a rendezés vonzotta igazán, és egyre inkább a filmek.
Élte a civilek életét. Kertész végül 1962-ben, 75 éves korában meghalt. A visszavonultan élő magyar színésznő jócskán túlélte, hiszen 1989. október 14-én, 91 esztendős korában érte a halál Kaliforniában (az 1915-ben született közös kislányuk, Kitty Curtiz-Eberson szintén 91 éves koráig élt). Kertész mihály filme le métier. Így ért véget a némafilmek magyar sztárjának kalandos élete, aki a hangosfilm áldozata lett. Nyugodj békében, Kovács Ilonka!