Bartis Attila nemzetközi sikert aratott regénye a rendszerváltás történetét családregény formájában beszéli el. A mű az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar könyve. A cselekmény középpontjában anya és fia nyomasztó kapcsolata áll, mögötte a rendszerváltás magyarországi éveinek díszletével. Ez a viszony paradigma jellegű az emberi kapcsolatok elzüllésére egy olyan társadalomban, ahol az individuum folytonos erőszaknak van kitéve. A könyv hangulatilag Sartre és Camus könyveinek atmoszféráját idézi. Tartalom 1. Szombat délelőtt tizenegykor volt a temetés... 2. Vizes volt a fa... 3. Akkoriban jöttek divatba... 4. Aztán a szemközti utcában... 5. Egy fiatal nő állt a korlátnál... 6. Így alakult, kérlek ne faggass... 7. Amikor megkaptam a levelet... Bartis Attila: A nyugalom | bookline. 8. Valószínűleg már jövet Bukarestből... 9. A múlt év elég csendesen telt... 10. Amikor hazamentem, félig nyitva volt az ajtó... 11. Megpróbáltam elképzelni, hogy bemegyek a kerületi kapitányságra...
Bartis Attila hihetetlenül jól ír! Annyi gyönyörű megfogalmazása, nyelvi leleménye van, hogy szikráztak a lapok. Élmény, élmény volt olvasni. Annyira az, mint már nagyon régen nem. A nyugalom. Faltam, habzsoltam okos, szépen, frappánsan fogalmazott oldalait. Egészen addig lubickoltam az új felfedezésében, amíg el nem jutottam a Jolikás pornográfiáig. Akkor csak néztem nagyot, mert nem volt teljesen világos a dramaturgiai ok, szegény Eszter, de hát férfiak vagyunk, ha feláll, ész megáll, meg a pokolban az orrunkra húzott kihagyott lehetőség-muffok, s még legyintettem. Pár oldallal később, a szerkesztőnénis numera, vagyis nem is az, csak valami, franc tudja mi, már kiakasztott, mert undorított, de nagyon, kellett nekem, hogy képszerű fantáziával olvassak, mert ugye Jordán néni Weér úr anyukájával lehet egyidős, nadekérem, arra kinek áll fel, nemhogy még rendszeresen is, szegény Eszter, egy barom ez a te pasid, gondoltam, a könyv meg kezd szemfényvesztés lenni. De tovább olvastam, mert Bartis hihetetlenül jól ír.
Élő szerzőnek ritkán adatik meg, hogy három perc után egyszerűen elfelejtse, ez az ő regényéből készült, és az előadás végén ugyanúgy támolyogjon ki a nézőtérről, mint az összes többi néző. Nekem ez megadatott, és egy életre hálás vagyok érte. Így még azt sem érzem igazán tragédiának, hogy a filmre vonatkozó kérdésére inkább megkerülöm a választ. Ha A nyugalom keletkezéséről szeretnénk beszélni, egészen pontosan mennyit kellene visszamennünk az időben? Fel tudja idézni, mi volt az a kép, az az élmény vagy az a szövegcsíra, az a mondat, amelyből aztán kibomlott a regény? 2000. január elején kezdtem el írni, és húsvét vasárnapjára lett meg az első, nyers változat. Aztán még egy évig szöszöltem vele. Ez a szöszölés nem lebecsülendő, de a ritmusban, szerkezetben, tartalomban érdemi változás már nem nagyon történt. Igen, volt egy nagyon erős kép, jobb híján nevezzük képnek, bár ez inkább érzet. Anya és fia az idők végezetéig összezárva egy lakásban. Minden könyv egy élmény: Bartis Attila: A nyugalom. Ennyi. Csakhogy ettől a képtől meg lehetett fulladni.
Gyermekkorukban Andor és Judit, anyjuk szeretethiányától szenvedett, vadidegen férfiakat voltak kénytelenek kerülgetni a lakásukban, nem igazán értették, hogy mi miért történik velük. Judit a hegedülésbe menekült, majd felnőttként nyugatra emigrált. Ekkor még javában tartott a szocializmus, a párt megbízottja pedig felszólította a színművésznőt, hogy tegyen meg mindent a lánya hazatérése érdekében. Mivel a lánya hajthatatlan volt, ő viszont a karrierjét fontosabbnak tartotta még a gyerekeinél is, inkább csináltatott egy temetési szertartást a lányának, mondván: számára ettől kezdve megszűnt létezni, őt vele ne zaklassák többé. Ám mindez kevés volt a párttitkárnak, és egy komoly összezördülés után migrénre hivatkozva többé ki sem mozdult a lakásból az asszony. Ő így menekült el a valóság elől, szép lassan be is csavarodott. "(... ) azt, hogy hogyan élünk, egyébként nem nagyon lehet elmondani senkinek. Az ember nem mondhatja az anyjáról, hogy bolond. Hogy adás után is nézi a tévét, hogy sorra szerelteti a biztonsági láncokat az ajtóra, meg ebéd közben feláll, mintha csak szalvétáért menne, a húskloffolóval összetöri a telefont, aztán visszaül elfogyasztani a maradék paradicsomlevest. "
Ha egy regény végére érve ugyanannyit tudok önmagamról, másokról, a világról, mint amikor belekezdtem, akkor nem csináltam semmit. 2020-ban Térey-ösztöndíjas lett – mesélne arról valamit, hogy jelenleg min dolgozik, milyen kézirat, könyv tölti ki a napjait? Most épp A sétá ból készülő film forgatókönyvén dolgozom. De ennek nincs köze az ösztöndíjhoz. Tavalyelőtt belekezdtem egy olyan könyvbe ( A rég, 1968-1984), ami a legegyértelműbben nem regény, még csak nem is regényes, és amit csak úgy érdemes megírni, ahogy azt sem a saját, sem az érintettek életében nem adná ki az ember soha. Így nem tudom, mi lesz. Hiszen nyilván úgy akarom megírni, ahogy érdemes. Erre a nemtudommilesz-re kapom az ösztöndíjat.
El ne higgye senki, hogy az! Mármint az igaziakra. 3/5 (2013) Magvető, Budapest, 2008, ISBN: 9789631422511
A szerző harmadik prózakötetét elsőre katartikus gyötrelmek közt olvastam, és a végén biztos voltam benne, hogy ez a legjobb könyv, ami az utóbbi években a kezembe került. Aztán elolvastam még egyszer, és a fenti benyomás nagyjából a visszájára fordult. Ami nem véletlen. A nyugalom megfelel a regény műfaja adta kívánalmaknak: van benne számos fordulat, a nyelv kimerítő ismerete, csattogó párbeszédek, mesélőkedv és -készség, a kor illusztratív tulajdonnevei egyéni helyesírással (Rakéta regényújság, Polskifiat). És van tartalma. Nagyon is. Egy szimpatikus fiatalember másfél évtizeden át ápolja mindhalálig őrült édesanyját, a levitézlett színésznőt, aki ezzel fogságban tartja őt vagy ő az anyát, vagy mindkettő; és ebbe az ödipális beütéssel tarkított kapcsolatba pottyan bele az ifjú vetélytársnő, aki próbálja megváltani a hőst és viszont, de hamarosan maga is tönkremegy ebbe, és eltűnik a színről. Tehát a történet. Itt van a probléma. Először is egy kis kekeckedés: miért pont ott van a határ, ahol van?
Időzíthető virágzás A krizantém rövidnappalos növény, ami azt jelenti, hogy a virágképződés csak akkor indul meg a hajtásokban, amikor a nappalok már rövidülni kezdenek. A termesztők emiatt úgynevezett terminkultúrákban nevelik a krizantémokat. Ennek lényege, hogy a nappalok hosszát az üvegházakban árnyékolással vagy pótmegvilágítással mesterségesen szabályozzák. E módszerrel, akár napra pontosan időzíthető, hogy mikorra kezdjen el virágozni az állomány. A krizantém az egyik legtartósabb vágott virág. Ha a váza vizébe kevés sót és cukrot teszünk, meghosszabbíthatjuk a növény élettartamát, hűvös helyiségben így akár 3 hétig is eltartható. A vizét legalább 2-3 naponként cseréljük, és a szárából is törjünk le minden vízcserekor egy keveset.
Már éppen a sorok felszámolását tervezték, amikor a szaporítóanyag-forgalmazó cég javaslatára a lombozat teljes visszavágása után végül a harmadik évre megjelentek az első virágszálak. A kezdeti nehézségek ellenére azóta már többször is telepítettek új növényeket. Az elmúlt évben már átlag 6-7 szálat szedtek tövenként, amit terveik szerint 10-ig növelhetnek még. Hidegkedvelő lévén, a hunyort nyáron védeni kell a hőségtől, ezt a fóliasátrak festésével, a növények fölé kifeszített Raschel-hálóval és párásítással oldják meg. Mindkét általuk termesztett fajta rendkívül tartós. Nemcsak a töveken, de vágott virágként a vázában is hetekig frissek és szépek maradnak. Az utóbbi évek enyhe telein szinte alig kellett fűteni, a sátrakban így is tartható volt a szükséges 5-6 °C, szükség esetén pedig fával fűtenek. Az állandó és megfelelő tápanyagellátás mellett a tripszek és a botrítisz ellen kell védekezniük. Tartósságának és különlegességének köszönhetően a hunyor egész évben keresett virág lett.
A koronás szellőrózsa télálló kerti növény, de tarthatjuk cserépben is. A tavasz egyik első hírnökeként ismerhetjük. Virágainak színe lehet fehér, piros, világoskék vagy ibolyakék. Vágott virágként is igen kedveltek. Színpompás virágok A koronás szellőrózsa a boglárkafélék családjába tartozik. A földközi-tenger vidékén vadon nő. Kultúrnövényként számos virágformájú és színű fajtája, illetve hibridje ismert. Levelei szárnyaltak, melyeket pelyhes szőr borít. A virágok egyesével ülnek a szár végén. A kehely alatt közvetlenül 3-4 fellevél található. A virágok rendkívül változatos színűek, a világoskéktől a liláig minden változatban előfordulnak. A porzók feltűnően feketék. Kedvelt vágott virág A koronás szellőrózsa vágott virágként is kedvelt. Mindig a reggeli vagy esti időszakban vágjuk le, déli napsütésben soha. Ha a vizet naponta cseréljük, nyolc napig is gyönyörködhetünk benne. Három csoport A koronás szellőrózsák három csoportba sorolhatók. Vannak nem gumós, tavasszal virágzó fajták, gumós fajták, mint például az A. blanda és az ősszel virágzó hibrid fajták.
Gyakori kérdés, amikor a kerti vágott virágokról beszélünk, hogy vajon a kertből szedett rózsák miért hervadnak el sokkal gyorsabban a boltihoz képest? A válasz abban keresendő, hogy a vágottvirágnak termesztett rózsákat speciális módon is termesztik és sok esetben a vízháztartásuk is kiegyensúlyozottabb. A kerti körülmények között a rózsaágyás nem tartozik kifejezetten a műtrágyázott, magas tápanyagszinten és rendszeres öntözésen tartott részek közé. Így a vázatartósságra is kihat ez az eltérés. Egy csipet sóval például egészen sokat tehetünk a váza vizénél a rózsák vázatartóssága szempontjából, de virágboltokban kapni is lehet olyan speciális sót, mely pontosan ezt a célt szolgálja. Hagymások a vázában Nyári időszakban a dáliák, kardvirágok a leggyakoribb hagymások a kertben, így belőlük is válogathatunk a lakásunk dekorálásához. Kokárdavirág, mackóvirág, bíbor kasvirág Júliusban már százával nyílnak az évelők a kertben, főleg a kokárdavirágokból, kasvirágból és a kakóvirágnak is nevezett mackóvirágból érdemes vázába tenni.
élénk narancssárga, mondhatni réz-narancs, nagy, telt virágokat hoz, erős, fűszeres illatú erős növekedésű, dús bokrot nevel, kiegyensúlyozott, jó virágzás jellemzi, téli hónapokat nagyszerűen viseli, betegségeknek ellenálló lombozat Sutter's Gold (Jelenleg nem kapható! ) citromsárga, narancssárga fonákkal, vágóvirágú, erősen illatos, teltvirágú erős növekedésű, ismétlődő, jó virágzás Virágzási ideje: kora nyártól késő őszig (júniustól novemberig), az első fagyokig Parade (Jelenleg nem kapható! ) rózsaszín, tömve telt virágú, fürtös, erősen illatos erős növekedésű, fényes levelű, ismétlődő virágzás Casino (Jelenleg nem kapható! ) kanárisárga, telt virágú, fürtös virágzatú, illatos erős növekedésű, ismétlődő virágzás Blase Superior (Jelenleg nem kapható! ) sötétpiros, fürtös, teltvirágú, illatos, tearózsa nagyságú virág Don Juan (Jelenleg nem kapható! ) bordó, telt, vágóvirágú, erősen illatos Landora (Jelenleg nem kapható! ) kanári sárga, fényes lombozatú, illatos Ida Klem (Jelenleg nem kapható! )
Ugyan a színes fajta csak áprilistól októberig virágzik, de a vevők annyira szeretik Hortenzia virágait, hogy ebben az időszakban az import színes virágú Helleborus teljesen háttérbe szorul. Zöld változattal egész évben el tudja látni a vásárlóit a jelenlegi állományból. A fogyasztói szokások változásával akár a megnövekedett mennyiségi igényt is fedezni tudná. A menyasszonyok is kedvelik A Paeoniát három évvel ezelőtt telepítették, az komolyabb egyszeri beruházás volt, de megfelelő tápanyagellátás és növényvédelem mellett akár tíz évig is maradhatnak a tövek egy helyen. A Coral Sunset (piros színű), a Gardenia (púderrózsaszín), a Duchesse de Nemours (fehér) és a Sarah Bernhardt (sötét púderszínű) fajtákból összesen mintegy 4000 tövet ültettek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kertészet gyorsan melegedő homokos talaja ideális a pünkösdirózsa számára, az idén már tövenként átlag 7-8 szálat szedtek, de a növények még most is fejlődnek, várhatóan az ötödik év végére érik el a "felnőtt" méretüket, akkor 10-12 szálat is adnak majd.