Ha tekintetbe vesszük, hogy ő egy király, akkor az eposz által tükrözött világ átmeneti állapotban van a királyság és a demokrácia között. Az istenek közvetlenül szólnak bele a cselekménybe. Kedvükre szórakoznak az emberekkel. Az emberek egyetlen lehetséges magatartása, hogy méltósággal tűrik ezt. ( pl. : a trójai háború 10 évig elhúzódik, pedig már kezdete előtt eldőlt a kimenetele az istenek között) A görög hősök legtöbbje pontosan tudja mikor és hol fog meghalni, mégsem elkerülik, inkább elébe mennek végzetüknek. Homérosz Homérosz mellszobra a londoni British Museumban Lásd még Szócikk a Wikipédiában Médiaállományok a Wikimedia Commonsban Homérosz ( görögül Ὅμηρος, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. 8. század? ) görög költő. Iliász-Odüsszeia - Érettségi 2010. A nevét viselő két nagy költemény, az Iliász és az Odüsszeia az i. századból való. Arról, hogy e két mű valóban Homérosz nevű költőtől származik-e, vagy hogy élt-e egyáltalán Homérosz – akit a monda vaknak hisz és akit már az ókorban is hét város vallott szülöttének – közel két évszázada vitatkoznak a tudósok.
A hagyomány Homérosznak tulajdonítja a két nagy ógörög eposzt, az Íliászt és az Odüsszeiát. A két mű kultúrtöténeti sajátosságai, az ábrázolt társadalmi viszonyok alapján a köztük megállapítható különbség jóval több, mint száz év. Ha létező személy volt Homérosz, a legvalószínűbb, hogy kb. 1. e. a VIII-VII. században élt. Lehetett azonban egy ión énekmondó iskola, az ún. Homérida nemzetség gyűjtőneve is. A legendás vak énekmondó szülővárosának rangjáért a monda szerint már az ókorban hét város versengett. A homéroszi eposzok formája ahősdalköltészet hosszú előtörténete során kialakult elemezkből építkezik. A legjelentősebbek: – az időmértékes verselésű sor, a 6 verslábból (daktiuszból és a kiegészítő szpondeuszból) álló hexameter. ILIASZ ÉS ODÜSSZEIA ÖSSZEHASONLÍTÁSA - Segítség tanulok. – Szavak ismétlődései, ezek közül is a legjellemzőbben az úgynevezett "homéroszi" jelzők: ezek sajátosan egy melléknévből és egy melléknévképzős főnévből állnak (pl. ezüstíjas, széphajú). Erős hangulati töltéssel színezik a szöveget. – Ismétlődő rövidebb-hosszabb szövegrészek, pl.
A XIII. énekben Ithakába érkezik, s Athene tanácsai szerint koldusnak öltözve kerüli ki a veszélyeket. Elsőnek Télemakhosz ismeri fel; a dajkája a lábmosás jelenetben. Pénelopé majd csak az ágy és a hálóterem ácsolásának titkából bizonyosodik meg férje személyéről. Iliász és Odüsszeia embereszmény, értékrendek összehasonlítása?. Előbb azonban kegyetlen leszámolásnak kell sorra kerülnie: Odüsszeusz egy dús lakoma utáni íjversenyen bizonyítja emberfeletti képességeit, majd hívei segítségével lemészárolja ellenfeleit. Az utolsó énekben meglátogatja idős édesapját, Ithakában létrejön a béke. Homérosz művei a világirodalom számos alkotásában él tovább: Dante megfogalmazza Odüsszeusz utolsó kalandját.
· Nem az erő, hanem az ész, az okos beszéd visz célhoz. · Önuralom, a vágyak és a tétlenség legyőzése. · Az élet tisztelete és embersége. · Az Odüsszeia embereszménye tehát nem a bátor ember, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember.
Ebben az esetben 2 szálon fut. Visszalép az időben. Egyik szál: Odüsszeusz bolyongása, kalandjai, kihívások, majd hazatérése. Másik szál: Ithaka története Odüsszeusz távolléte során. 40 nap és egy évtized története. 3. Az istenek szerepe (deus ex machina) Iliász: Akhilleusz édesanyján keresztül éri el az isteneknél, hogy az akháj népek ne győzzenek segítsége nélkül. Az istenek fegyverrel harcolnak, beleavatkoznak a trójai háború menetébe. Minden rajtuk múlik, az emberek csak játékszerek, bármilyen nagy hősök is; bujtogatnak, személyesen beleavatkoznak a csatába; halhatatlanok, mégis megsérülnek, és az Olimposzon panaszkodnak (az emberek erkölcsileg fölöttük állnak) Odüsszeia: Odüsszeusz az istenek döntése miatt kényszerül bolyongásra, a küklopsz bántalmazása miatt. Majd végül az istenek könyörülete miatt térhet haza 10 évnyi bolyongás után. Iliász és odusszeia összehasonlítása. Jelen vannak ugyan, de nem viselkednek emberként, eltérően az Iliásztól. Korlátozott szerep: az emberek önnön vétkeikért szenvednek, az isteneket alaptalanul vádolják; nem ők alakítják a sorsot, csak néha beleszólnak; külső szemlélők.
2. A homéroszi kérdés: - A homéroszi kérdés azt a problémát veti fel, hogy lehet-e mindkét eposz szerzője ugyanaz a személy. Ugyanis a két eposz világábrázolása, világképe között akkora eltérést tapasztalhatunk, hogy lehettetlen, hogy ez a két mű egy szerkesztő-szerzőtől származzék. - Homérosz (és/vagy más) volt, aki egységes történetbe foglalta és leírta a sok szájhagyományban élő mitológikus történetet. Így az eposzoknak inkább szerkesztője Homérosz, mint írója. 1. MI AZ EPOSZ? 2. EMLÍTS NÉPI ÉSMŰEPOSZOKAT, MI A KÜLÖNBSÉG KÖZTÜK? II. A világképek átalakulása az Iliásztól az Odüsszeiáig 1. Az Iliász tisztán mitologikus világképe: - Az Iliászt Kr. e. VIII. Sz-ban jegyezték le, de sokkal régebbi mondákat sző egységes történetté. Ezen mondák és mítoszok hallgatósága, a görögök ősei hittek abban, hogy a világ és az abban megtalálható minden egyes jelenség az istenek akartaára, tetteire vezethető vissza. Így az egyén karrierje, sorsának eseményei is az istenektől függött. Akik az istenek kegyeltjei vagy leszármazottai voltak, azok értek el eredményeket az életben, hacsak egy másik, haragvó isten meg nem rontotta a sorsukat.
Coco Chanel a világhírű Chanel No 5. parfümöt gyártó cégét 1924-ben adta el a zsidó Wertheimer családnak, de visszaszereznie már nem sikerült: a família még akkor eladta részesedését egy nem zsidó családnak, amikor a németek megszállták Franciaországot. Coco chanel testvérek online. Ugyan azt már korábban is tudni lehetett, hogy a divattervező náci szeretőt tartott, de arra csak most derült fény, hogy maga Coco Chanel is a németek alkalmazásában állt. A France 3 dokumentumfilmje először mutatta be a Francia Védelmi Minisztérium levéltárában fellelt dokumentumot, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a nácik beszervezték a francia nőt. A divattervező a Harmadik Birodalom katonai elhárító és hírszerző szervezetének, az Abwehrnek dolgozott, fedőneve pedig Westminster volt - utalva a westminsteri herceggel 20 évvel azelőtt folytatott szerelmi viszonyára. Chanel ismerte Churchillt - a brit miniszterelnöknek maga a westminsteri herceg mutatta be -, s az Abwehr őt küldte 1943-ban Madridba az angolokhoz puhatolózni a németek békeajánlatával.
Alexander Wang szüleivel és sógornőjével. Galéria: A divatvilág 14 legbefolyásosabb családja Fotó: Dimitrios Kambouris / Europress / Getty Missoniék Ottavio Missoni és felesége, Rosita 1953-ban alapították a Missoni márkát, öt évvel később pedig megnyitották első kötöttáru workshopjukat Olaszországban. A divatház a mai napig szigorúan családon belül működik: ma már az alapítók lánya, Angela a vezető tervező, testvére, Luca kreatív igazgató, a kiegészítőket pedig lánya, Marherita tervezi. Beszervezték a nácik Coco Chanelt » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A ruházaton kívül a lakberendezés is foglalkoztatja a márkát: a Missoni Home-ot az alapító Rosita felügyeli. A Missoni család számára már tradíció a márka közös vezetése. Galéria: A divatvilág 14 legbefolyásosabb családja Fotó: Nick Harvey / Europress / Getty Az LVMH-t birtokló Arnault család Bernard Arnault üzleti érzéke biztosan genetikailag öröklődött a család többi tagjánál is: gyermekei, Delphine és Antoine – akinek felesége az orosz topmodell, Natalia Vodianova – apjuk mellett irányítják a francia multinacionális, luxustermékeket forgalmazó tömörülést, ami a Kenzón, a Marc Jacobs-on és a Fendin kívül olyan exkluzív márkákat forgalmaz még, mint a Bulgari és a Sephora.