Bevezetés Az ókori görög kultúra jelentette az európai kultúra kezdetét is. Az egyetemes európai kultúra, mint múltjára tekint vissza az ógörög irodalomra, színházművészetre, építészetre és szobrászatra, s az ezekből áradó világ- és emberszemléletre. · Világszemléletük legnagyobb újdonsága az ember felfedezése: az a felismerés, hogy minden élőlény között a leghatalmasabb az ember, ő lett minden dolgok legfőbb mércéje és végső célja. Ebből az emberközpontúságból következik, hogy isteneiket is emberi formában ábrázolták (antropomorf istenkép). · Az európai irodalom kezdetét két hatalmas költemény jelzi, az Iliász és az Odüsszeia. Mindkét eposz történetének előzményei a trójai háborúval kapcsolatos mondákhoz nyúlnak vissza [ezekből alakult ki az ún. trójai mondakör (a legszebbé az aranyalma…)]. Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye - Olvasónaplopó. · Homéroszi kérdés: (Homérosz életéről semmi biztosat nem tudunk) az Iliász-költő azonos-e az Odüsszeia-költő személyével? Az irodalomtudomány szerint lehetséges, hogy Homérosz nevű író nem is létezett, de ha igen, valószínű, hogy a két mű szerzője nem ugyanaz az alkotó.
Költeményei [ szerkesztés] Iliász – töredék, ( Kölcsey Ferenc fordítása) Invokáció Aphroditéhez (Babits Mihály fordítása) hu A másik történet nem tartozik az Odüsszeia cselekményéhez, hanem még az eposz előzményeihez: Odüsszeusz el akarta kerülni a Trója elleni háborúban való részvételt, és ezért őrültnek tettette magát, de leleplezték. en For as the sea-fight at Salamis and the battle with the Carthaginians in Sicily took place at the same time, but did not tend to any one result, so in the sequence of events, one thing sometimes follows another, and yet no single result is thereby produced. hu Tényleg ez az sziget szerepel az Odüsszeia -ban? Iliász-Odüsszeia - Érettségi 2010. en Is this really the island from " The Odyssey "? hu Eladtam neki az Odüsszeiát, egy Odüsszeia -ismertetőt és egy kézikönyvet az Odüsszeia -ismertetőhöz. en I sold him Ulysses, a Ulysses guide and a handbook to the Ulysses guide. hu az ALDE képviselőcsoport nevében. - (IT) Elnök úr, Ashton bárónő, hölgyeim és uraim, a kirgiz eposzban, a Manaszban van egy csodálatos befejező rész - egyébként nem kis terjedelmű irodalmi műről van szó, hússzor olyan hosszú, mint az Odüsszeia és az Iliász együttvéve, és nagy segítséget nyújt az ország történelmének megértéséhez -, amelyben az egész népet jelképező hős felesége elhatározza, hogy megőrzi férje emlékét és megvédi sírját a külföldi támadások ellen.
A XIII. énekben Ithakába érkezik, s Athene tanácsai szerint koldusnak öltözve kerüli ki a veszélyeket. Elsőnek Télemakhosz imseri fel; a dajkája alábmosásjelenetben. Iliász és odüsszeia összehasonlítása. Pénelopé majd csak az ágy és a hálóterem ácsolásának titkából bizonyosodik meg férje személyéről. Előbb azonban kegyetlen leszámolásnak kell sorra kerülnie: Odüsszeusz egy dús lakoma utáni íjversenyen bizonyítja emberfeletti képességeit, majd hívei segítségével lemészárolja ellenfeleit. Az utolsó énekben meglátogatja idős édesapját, Ithakában létrejön a béke. Homérosz művei a világirodalom számos alotásában él tovább: Dante megfogalmazza Odüsszeusz utolsó kalandját. Nincsenek kapcsolódó érettségi tételek.
Összehasonlítása táblázat Embereszménye Induljon hát a Comics Trip! (Logo: Anticia Pago) Címke: A nagy amerikai mítosz, COMICS TRIP, irodalom, képregény, Rusznyák Csaba a) Elysium b) Alvilág c) Firenze d) Trója e) Kirkhé szigete f) Styx 18) Mi a kalandok közös vonása? a) A problémát jellemhiba okozza, a megmenekülést Odüsszeusz csele hozza. b) Hármas tagolásúak. c) Az isteni segítség által menekülnek meg. d) Odüsszeusz hősi hírnevét öregbítik. e) Akhilleusz közbelép. f) Mindig előkerül egy kulcs. 19) Hol találkozik Odüsszeusz Akhilleusszal és Agamemnonnnal? a) Kirkhé szigetén b) A küklopsz barlangjában c) Elyseumban, a harcosok paradicsomában d) Ithakában, a kérők között e) Kalüpszó szigetén f) Az Alvilágban: óvatosságra intik, mikor hazatér 20) Mi a meglepő a befejezésben? a) Hogy nem ismeri fel a feleségét. b) Leszámol a világára törő kérőkkel, mint Akhilleusz tette volna. Az Iliász és az Odüsszeia összehasonlítása (áttekintő vázlat) – Oldal 2 a 2-ből – Jegyzetek. c) Hogy nem ismeri fel a fiát. d) Hogy koldusként is felismerik. e) Hogy a kutyája felismeri. f) Hogy még mindig fel tudja ajzani az íját.
A hősi epika társadalmi szerepe természetesen az volt, hogy az arisztokrácia kiváltságos helyzetét igazolja: magasztalja a közösség által tisztelt ősöket, bizonyítsa a mai hősök tőlük való leszármazását, és példaképet állítson az arisztokrácia elé. Ezt a feladatot az epika addig tudta ellátni, amíg a nép és az arisztokrácia érdekei egybeestek. Igen ám, de amikor a társadalom fejlődése folytán bekövetkezett egy szakadás, s az arisztokrácia és a nép érdekei már nemcsak eltértek egymástól, hanem szemben is álltak egymással, akkor ez a két társadalmi réteg távolodni kezdett és értéknek is már más dolgokat tekintett. A hősi ideológia tehát már csak az arisztokrácia szemében érték, már nem tudja betölteni korábbi társadalmi funkcióját, s egy átmeneti kor következik, egy korszakhatár: az i. század. Ebben az átmeneti korban, a régi és az új eszmények határán születtek Homérosz eposzai. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
· Az eposzok hagyományos sorfaja a hexameter, hat verslábból áll – az első négy versláb daktilus vagy spondeus, az ötödik mindig daktilus (egy hosszú, két rövid), az utolsó rendszerint spondeus (két hosszú), esetleg trocheus (egy hosszú, egy rövid). Az Iliász embereszménye · A hősköltemény in medias res módón vág bele a trójai háborúba: csak az utolsó 52 napjáról szól: Akhilleusz haragjának okáról, következményeiről és feloldódásáról. · Felvillantja az eseményeket és sejteti a jövendőt is. · Az eposz egyenes vonalú, kronologikus sorrendben adja elő a történetet (bár a háború végén indul a mű). · Embereszménye Akhilleusz o a sors látásának és vallásának tudatossága, vitézi ereje, halált megvető bátorsága emeli minden trójai és görög hős fölé o A hősi halállal megszerzendő hírnevet, a dicsőség emberi ideálját választotta a hosszú, békés, de dicstelen élet helyett o a katonai erényekbe, a harci dicsőségben, megtestesülő emberi nagyság a Homérosz kori nemesség ideálja volt, s ennek megtestesítője volt Akhilleusz.
Az Odüsszeia embereszménye · Az Odüsszeia világképe és embereszménye eltér az Iliászétól. · Egy új történelmi korszak kezdetén született meg az Odüsszeia. Odüsszeusz megfelel az akkori athéni polgár képének: Tiszteli és betartja a törvényeket, jogállapotot teremt a káoszból, bölcs és leleményes, nem egyszer menti meg harcra vágyó társait tudásával. Harca képes, ha kell, de ezt nem szívesen teszi. A polgár erényei kerülnek előtérbe: dolgozni is tud, és akkor rendben él, és emberi, mert vannak hibái, de legyőzi azokat. · Odüsszeusz: kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a minden tudatos megismerésének a vágya, a kompromisszumokra való képesség, a tapasztalat szülte óvatosság, a cselekedetek következményeinek latolgatása. · A kérők testesítik meg az Iliász harcos vezéreit, hiszen ők is barbárok, nemesek, mértéktelenek, és nem tisztelik az isteni törvényeket. · Itt a hírnévvel szerzett dicsőség helyébe az élet lép. · Tudatosan, megfontoltan, felelősséggel kell cselekedni.
A lábast fedővel letakarjuk. Ha a fánk alsó oldala szép pirosra sült, megfordítjuk és most már fedő nélkül sütjük tovább. Vigyázzunk, hogy lassú tűznél és nem forró olajban süssük, mert a fánk belseje nem sül át, kívül viszont hamar odakap. A megsült fánkokat papírtörlőre szedjük. Vaníliás porcukorral meghintve, lekvárral kínáljuk. Farsangi szalagos fánk Edit konyhájából 4. 00 / 5 ( 3 értékelés) Vass Lászlóné ( 277 Recept) Konyhamánia Edit Módra facebook oldalamon sok-sok receptet találtok még tőlem. Látogassatok meg ott is.
Csak tálalás előtt, langyosan szórjuk rá a porcukrot, mert a megolvadt cukor eláztatja a tésztát.