Ő példaként említette, hogy ennyi orvosa még az Amerikai Egyesült Államoknak sincs. Hozzátette: a hazai orvosok regisztrációját végző szervezetek adatbázisában nagyon sok nem praktizáló gyógyító adatait is tárolják, mert a változásokat – a halálozást, nyugdíjba vonulást, a külföldre távozást – nem jelentik azonnal az érintettek vagy a hozzátartozók. Ezek általában ötévenként, a működési engedély megújításakor derülnek ki, addig ezek a személyek úgynevezett vattaként szerepelnek a rendszerben. Amikor aztán a működési engedély megújítására sor kerül, az említett virtuális többletből hiány keletkezik. Hatvanezer diplomás – Fogalmunk sincs, hogy hány orvos lehet Magyarországon – mondta lapunknak Kincses Gyula orvos, egykori egészségügyi minisztériumi államtitkár. Mint mondta: sokféle statisztikánk van, de egyik sem ad pontos választ erre a kérdésre. Orvosi diplomája körülbelül 60 ezer embernek lehet Magyarországon, de hogy abból hányan praktizálnak, hányan nem – nem tudjuk. Index - Belföld - Nem árulják el, hány betöltetlen állás van a magyarországi kórházakban. S hogy mennyire csalóka lehet a statisztika, arra példaként egy újabb KSH-adatsort mutat, az egészségügyi bér- és létszámadatokat rögzítő OSAP táblát.
Mivel a fővárosban nem volt kórházfejlesztés, így itt nem is változott az orvosok száma. Ezt az elméletet az is alátámasztja, hogy ugyanezen adatsor szerint a háziorvosokból vidéken sem lett több, sőt néhánnyal kevesebben is vannak, azaz csak a kórházi orvosok száma gyarapodott. Sokan nem praktizálnak A KSH-adatok és a gyakorlat ellentmondásaival februárban a HVG is terjedelmes cikkben foglalkozott: a lap cikkírója is jelezte, valami probléma van az adatokkal, mert ugyan a statisztikai hivatal adatai szerint a 49 ezer magyarországi orvosi diplomásból 2013-ban 38 200 vett részt aktívan a betegellátásban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont csak 28-30 ezer orvosról tud. Ők 39 ezer állásban látják el a betegeket; a többiek már elhagyták a pályát, visszavonultak, külföldre távoztak, vagy gyesen vannak. – Ha valóban igaz lenne a KSH által közölt adat, miszerint Magyarországon százezer lakosra 390 orvos jut, páratlan szakemberbőség lenne – mondta lapunknak Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese.
Palliatív járóbeteg-ellátást a Magyar Hospice Alapítvány, a Tábitha Gyermekhospice Ház, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, valamint az Erzsébet Hospice Otthon és Alapítvány szakemberei nyújtottak. Idén a hospice-intézményi ágyszám több mint 60-nal bővült: a debreceni Kenézy Gyula kórház 20 ággyal indult, a kaposvári Kaposi Mór oktatókórház mosdósi telephelyén 20 új ágy szolgálja a gyógyíthatatlan betegeket, a Semmelweis Egyetem és a szarvasi hospice 10-10 ággyal bővült. Elkészült a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Onkoterápiás Intézetének 4 palliatív ágyas hospice-a is. Az egyetemen három éve önálló palliatív tanszék is alakult, amely az első és eddig egyetlen ilyen egyetemi részleg. A Magyarországon működő 90 hospice-szolgáltató sok éve szembesül azzal, hogy működési forrásai rendkívül szűkösek, kivétel nélkül mindegyikük finanszírozási problémákkal küzd.
tő 228 X. tő 899 Összesen: 3281 243 Átlagosan: 328, 1 24, 3 Torz termés% -os átlaga 7, 41 1. táblázat: Terméshozamok és torz termések hajtatásban (Ugrina, 2015) Megállapítható, hogy hajtatásban a szamóca lényegesen korábban hozott termést (esetünkben 12 nappal), mely magasabb értékesítési árat biztosított a piacon. A hozam sokkal magasabb (esetünkben 929 g a különbség), és a szüretelt bogyók átlagtömege is nagyobb volt. A kiegyensúlyozottabb, állandóbb környezeti feltételeknek köszönhetően hajtatásban az érés elhúzódóbb, mint szabadföldön, és a gyümölcs minősége is egyöntetűbb, sokkal kevesebb a kisebb méretű, alacsonyabb áron értékesíthető szamóca az érés utolsó harmadában. Fólia alatt csak a nagyon erős fagy veszélyezteti az állományt tavasszal, ám a megporzás elégtelenségére oda kell figyelni. Emellett nagy gondot kell fordítani a hajtatásban arra, hogy megfelelő időben történjenek a növényvédelmi kezelések és a szellőztetés is biztosított legyen. A szabadföldi technológia ezzel szemben kiküszöböli a megporzás hiányosságából eredő problémákat, hiszen a növények felett a rovarok járása akadálytalan.
Bevezetés 3 A szamóca A szamóca növénytani leírása 7 A szamócafajok ismertetése.
221 A szamóca és málna feldolgozásának módjai 999 Irodalom
[…] Kedvező idényben bizakodhatnak a hazai szamócatermesztők, mert sem a fagy, sem az eső nem károsította a termést. Bár a szüret a fűtött üvegházakban már elindult, a valódi szezonkezdetre még egy kicsit várni kell. A vevőknek nem kell áremelkedéstől tartaniuk, sőt, a bőséges terméskilátások következtében a tavalyinál kicsit olcsóbban is a boltokba kerülhet a szamóca. […] Az egyik legkorábban beérő és fogyasztható, egyúttal legfinomabb gyümölcsünk a szamóca. A gyümölcs telepítése nem nehéz és gondozása sem okoz komoly fejtörést, bemutatjuk, mégis mikre kell figyelni, és miket kell betartani termesztésekor. […] Tovább…
Mint ahogy az embereknek és az állatoknak, úgy a növényeknek is vannak barátai. Kérdés, hogy mely növényekkel képes pozitív kapcsolatot kialakítani a szamóca, amely elősegíti a növekedését, és a termésátlagát. Az alábbiakban felsorolásra kerül néhány ezek közül a növények közül. […] Tovább… Az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt, nincs aki leszedje a gyümölcsöket, ezért hatalmas kihívás a bogyós gyümölcsök betakarítása. A gazdálkodóknak pedig annak ellenére is meg kell oldaniuk a termések betakarítását, hogy nem tudják pótolni a kézi munkaerőt. A válasz a belga szamócaszedő robot lehet. […] Bár a szamócaszezon már véget ért, és a viszonteladóknál még mindig sokba kerül az egyik legkorábban érő gyümölcs. A szamóca népszerűsége töretlen a vásárlók körében, ám kevesen tudják, hogy milyen sok munkát kell elvégezniük a termesztőknek, hogy kiváló minőségű áru kerülhessen a piacokra. A szamócát termelő gazdáknak a rendkívül rövid időszakban kell megszervezniük a munkát. […] A munkaerőhiány miatt egyre nagyobb gondot okoz a 800-900 hektárnyi magyar szamócaföldön a szüret, pedig ezzel a munkával a közmunkásbér kétszeresét, háromszorosát is megkereshetik a napszámosok.
A tetején képződött habot leszedjük. Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
Epres-szamócás cikkeimet azzal kezdem, hogy sajnos nem tudok eleget tenni mindenkinek. A tanult (főként kertészeti egyetemen) kertészek azonnal felhorkannak, ha meghallják, hogy epernek nevezzük ezt a finom, piros gyümölcsöt, hiszen az egyetemen szamócának kell nevezni. Az átlagember szamóca alatt az erdei szamócát érti, melynek latin neve fragaria vesca. Az eperként említett növény a fragaria ananassa, amely talán a földieper néven legelfogadhatóbb mindkét tábornak. Nekem az a véleményem, hogy ameddig a boltokban, piacokon és főzős műsorokban mindenki epernek hívja ezt a gyümölcsöt, addig a laikusok számára szakmai sznobizmus az konzekvens szamóca elnevezés. Én inkább a hobbikertészeknek írom cikkeimet, ezért maradok az epernél. A hobbikertészek közül elsőre kevesen gondolnák, hogy az eper (szamóca) termesztése a legmelegebb nyári időszakban kezdődik. Alapvetően kétféle epret termesztünk. A hagyományos, egyszer, tavasz végén-nyár elején termőket és kétszer (folyton) termőket. A nemesítés az egyszer termő szamócára irányul Európában, ezért ezek általában finomabbak, szebbek és jóval többet teremnek.