Így pl. a Domonyvölgy melletti Bárányjáráson, vagy a Kerepes-Kistarcsa határában elterülő Küdői-hegyen láthatóak ilyen jellegű beavatkozások nyomai. A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet bemutatása az "Itthon vagy! " c. műsorban:
(2) A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelése [ R. 46. § (1) bekezdése] a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának feladata. 3. § Ez a rendelet 1990. július hó 15-én lép hatályba. 1. számú melléklet a 4/1990. (VI. 18. )
Tovább emeli a terület madártani értékét, hogy az igen ritka karmazsinpirók fészkelése is bizonyított. [1] Kulturális értékek Szerkesztés A Kárpát-medence központi területén elhelyezkedő Gödöllői Dombvidék kulturális, társadalomtörténeti jelentősége szintén kiemelkedő. A vidék erdeiben több helyen is találhatók szarmata, szkíta és avar emlékek: temetők, földvárak, sáncok maradványai ( Valkó, Szada, Pécel környékén), és felismerhetők a híres Csörsz árok nyomai is. A területen található Magyarország egyik legnagyobb búcsújáróhelye, Máriabesnyő kegytemploma. Hivatkozások Szerkesztés Források Szerkesztés Értékek és látnivalók az Ipoly-völgyben. A Duna–Ipoly Nemzeti Park kiadványa, 1997. További információk Szerkesztés A Duna–Ipoly Nemzeti Park honlapja A Duna–Ipoly Nemzeti Park honlapja - A Gödöllői TK leírása Duna-Ipoly Nemzeti Park KvVM TIR interaktív térkép Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület honlapja Duna-Ipoly Nemzeti Park az honlapján
Azonban nem lehet ezen segíteni – az írva alkotás, mint már többször nekirugaszkodva megpróbáltam eldadogni, több, mint művészet, muzsika, retorika, költészet, filozófia összessége lévén, egészében fölötte áll mindeme művészeteknek, külön-külön, tökéletesebbet, összefogóbbat akar mindegyiknél – s mivel magában foglalja ilyenformán a tulajdon önmagát ellenőrző kritika művészetét is, tulajdonképpen fölötte áll a kritikának: innen a zavar. Bármelyik művészetről van szó, a kritika, a valósággal hasonlítván össze a művet, mértéket és hasonlatokat kölcsön vehet más művészetekből, a valóságnak egy részével, egy kategóriájával lévén csak dolga, azzal, amit fül vagy szem, vagy szív, vagy értelem fedez fel belőle. Az írva alkotás azonban fül is, meg szem is, meg szív is, meg értelem is egyszerre és együtt, méghozzá mindezeket ellenőrző kritika is – röviden, az egész ember. Szent Ágoston – Wikidézet. Az író művészetét csak egy magasabb művészethez lehetne hasonlítani, de magasabb művészet nincsen, hacsak!... Hacsak az nem, mely a valóság világát teremtette.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Szent Ágoston, Augustinus, Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. - Hippo Regius, 430. augusztus 28. ): hippói püspök, egyházatya, filozófus. Idézetek [ szerkesztés] Vallomások (Confessiones) [ szerkesztés] Kérdeztem a földet és azt válaszolt: nem én vagyok. Hasonlóképpen vallott minden rajta megtalálható. Полжав – Wikiszótár. Kérdeztem a tengert s a tenger zúgó mélységét, az élő, tekergő lényeket és azt felelték: nem vagyunk a te Istened, keresd őt felettünk. Kérdeztem a kavargó szeleket és az egéssz levegőég minden lakójával együtt azt zúgta felém: csalódik Anaximenész, mi nem vagyunk az Isten Kérdeztem az eget, a Napot, a Holdat, a csillagokat, valamennyi felelt: mi sem vagyunk az Istened akit keresel. És kiáltottam a testem kapuit körülálló minden létezőnek: csupán annyit mondtak Istenemről, hogy nem ti vagytok ő. Beszéljetek róla tehát valamit. És erős szóval zúgták a fülembe: "Ő alkotott minket". [1]... Magamhoz fordultam és magamnak beszéltem: ki vagy?
Bele kell törődni, mert ez most a legújabb mánia a kávéház karzatán. A szomszéd asztalnál ül egy fiatalember, és mereven néz. Az egyik keze az asztalon. Feszengek. Mi ez? Ki akar kezdeni velem? Vagy tetszem neki? Szemérmesen el akarok fordulni, de a pincér odajön. - Kérem, Pök úr azt üzeni, ne tessék mozgatni a fejét, mert így nem tud rajzolni. - Ki az a Pök úr? - Nem tetszik ismerni? A "Lehetetlen Pofák" című élclap munkatársa. - Ú... úgy. Nagyon lekötelez. Nyilván udvariatlanság volna ezek után apró, személyes kényelmetlenségek miatt megakadályozni fontos közérdekek lebonyolítását. Megmerevítem a nyakam. Pök úr barátságosan bólint. - Egy kicsit jobbra és fölfelé! - szól, és integet a kezével. Kicsavarom a nyakam. - Még egy kicsit! Jobbra!... - biztat a mester. Ejnye csak... A csigolyáim békétlenül ropognak. A vér a fejembe megy. - Érdekes - ábrándozik a mester, és leteszi a ceruzáját. - Milyen különös, kidülledt szemei vannak önnek. Gyorsan vakarni kezdi a papírt a ceruzával. Ez így van.
A Karenina Anna című regény nem tudom, hanyadik oldalán Annát egy régi, a regényben nem jelentékeny szerepet játszó barátnője látogatja meg. Anna már elvált férjétől, Vronszkijjal él együtt. Kedvesen, vidáman, kicsit mégis kényszeredetten beszélgetnek. A barátnőnek feltűnik, hogy Anna egy új szokást vett fel, amit eddig nem tapasztalt nála – néha, mosolygás közben, furcsán, idegesen hunyorít az egyik szemével. Olvasás közben, ezt minden jó olvasó tudja, csak tudatos figyelmünk és kritikánk koncentrálódik az olvasmányra – féltudatos képzeteink szabadon csaponganak közben, kényük-kedvük szerint társulnak egymással, logikátlanul, ahogy szubjektív élményeink, emlékeink véletlene összedobálja őket. Én se tűnődtem hát, hanem mint jelentéktelen és érdektelen asszociációt egyszerűen tudomásul vettem, hogy ennél a sornál, mikor a barátnő észreveszi Annának furcsa hunyorgatását, egy bizonyos mondat jutott eszembe, amit a terjedelmes regény elején bizonyos Levin mondott bátyjának a parasztok helyzetéről Oroszországban.