A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Részletes leírás
A közlemény szerint a lakóhelyet, a tartózkodási helyet és az ezeket érintő változásokat kizárólagos tulajdonosként, haszonélvezőként, illetve a szállásadó hozzájárulásával lehet online bejelenteni. Ha a bejelentés nem szállásadóként történik, a kérelemhez a lakás használatára vonatkozó jogosultság igazolására alkalmas nyilatkozatot, vagy okiratot, például bérleti szerződést kell csatolni. Csak érvényes, a központi címnyilvántartásban szereplő címet lehet bejelenteni - írja az MTI. Az eSzemélyi igazolvány - annak érvényességi idején belül, akár többször is - a korábbi okmánnyal csaknem megegyező adattartalommal pótolható. Fontos változás jön az elveszett okmányok és a lakcímbejelentések ügyében - Napi.hu. A pótlás évente egyszer, eltulajdonított okmány esetén és 18. életév alatt ingyenes. Az elvesztett, ellopott igazolvány online pótlását azonban csak az kérheti, akinek az újtípusú igazolványa nem tartalmaz tárolóelemet (chipet), akinek a chip nem tartalmazza az ujjnyomatát, és aki korábban hozzájárult az ujjnyomata tárolásához a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg. Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet. Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet. Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol. HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.
Lehet, hogy azért nem kaptam, mert pikkelnek rám? :)) Azért kellemes ünnepet! 3/7 anonim válasza: 0% Azt írod, 9 éve vagy nyugdíjas! Kotord elő a nyugdíjmegállapító határozatot, amit 9 évvel ezelőtt kaptál, mert vagy azzal együtt küldték ki, vagy akkor hozta a postás, amikor a legelső nyugdíjat, és az értesítőt, hogy az adott évben melyik hónapban, hanyadikán fogod a nyugdíjadat megkapni. Nagyon régen volt az már, ezért is írtam, ha nem találod, akkor kérj levélben tőlük másikat! Egyébként gondolj bele, hány nyugdíjas van az országban, szerinted valóban pikkelhetnek rád? Azt sem tudják, hogy a világon vagyunk. Nekik mi csak egy-egy elintézendő ügyirat vagyunk, semmi több! 2013. 09:46 Hasznos számodra ez a válasz? Mi az a nyugdíjas igazolvány?. 4/7 A kérdező kommentje: Nagyon köszönöm a válaszokat, írtam a nyugdíjfolyósítónak, de még válaszra sem méltattak. Kérdeztem hogy mi az a nyugdíjas igazolvány, nekem nincs és kaphatok-e, de választ azóta sem kaptam. 5/7 anonim válasza: Szia! A nyugdíjügyintéző nekem azt mondta, mikor én is vártam az igazolványt, hogy az a régi nyugdíjas igazolvány már 7-8 éve megszűnt.
A korábbi okmányhoz rendelt funkciók és szolgáltatások - e-aláírás és időbélyegzés szolgáltatás, vészhelyzet esetén értesítendők telefonszáma - a pótlás után nem érhetők el automatikusan. Ezeknek a funkcióknak a visszaállítása csak személyes ügyintézéssel lehetséges. A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámok utólagos bejelentése viszont kártyaolvasó eszközzel elektronikusan is intézhető a oldalon - olvasható a közleményben.
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt. A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a rmain-i békeszerződés is rendelkezik. ) A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része. A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes – téves – források szerint a Kis Trinanon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban.
A történelmi Magyarország sorsát megpecsételő, a 20. század legnagyobb magyar nemzetvesztését és történelmi tragédiák sorát előidéző trianoni diktátumot 1920. június 4-én, az első világháború lezárásaként írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában. A Magyarországra rákényszerített trianoni békeszerződés alapján Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A trianoni béke egy erőszakos diktátum volt, és a nyomában fellépő helyzet, a győztes-vesztes ellentét kiéleződése nemcsak a 20. század második felének nemzetközi politikáját, a magyar revíziós törekvéseket, a megszerzett területekkel gazdagodó új államok görcsös védelmét, és az újabb világháborút idézte elő. A magyar nemzet szétszakításával, a magyar állam ellehetetlenítésével, a magyarokat sújtó kollektív erőszakkal és megbélyegzéssel egy ezeréves állam és nemzet sorsát pecsételte meg végérvényesen.
Valójában a végső döntést már 1919 nyarán meghozták a nagyhatalmak. A békeszerződés aláírására 1920. június 4-én a Trianon-palotában került sor. A területi rendelkezések mindenki számára megdöbbentőek voltak: az ország területe az addigi 283 ezer km2 -ről 93 ezer km2-re csökkent, ezzel Magyarország a területe kétharmadát elvesztette. A Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához, Erdélyt, Partiumot és a Bánát keleti részét Romániához, a Szerémséget, Bácskát, a Bánság nyugati részét és a Muraközt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, nyugaton pedig egy keskeny sávot, a későbbi Burgenlandot, Ausztriához. Népszavazást a nagyhatalmak egy esetben rendeltek el: 1921-ben Sopron és a környékbeli falvak a Magyarországhoz tartozást választották. Ezért kapta Sopron a leghűségesebb város nevet. Az ország népessége 18, 2 millió főről 7, 6 millióra csökkent, az elcsatolt területeken 3, 3 millió magyar került kisebbségbe. Megközelítőleg 400 ezer magyar menekült az utódállamokból az anyaországba, ezzel családok ezrei kényszerültek átmenetileg vagonokba, nyomorúságos körülmények közé.
Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe – ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg. A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km²-ről 93 000 km²-re csökkent). A Magyar Királyság lakóinak száma 18, 2 millióról 7, 6 millióra esett vissza.
A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az 1919. márciusi Vix-jegyzéket –
A partiumi Arad–Nagyvárad–Szatmár sáv és a Csallóköz visszakerülésében a megkérdezettek 75 százaléka reménykedett, Kolozsváréban 56 százalék és a Székelyföldében 50 százalék. A nyugat hajlott némi revízióra Az 1945-ös választásokon abszolút többséget szerzett Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt vezetői a munkáspártok álláspontja és a közvélemény irreális optimizmusa között álltak. Számot vetve az ország háború alatti politikájával, többek között a sikertelen kiugrási kísérlettel, ők csak a Hitlert 1944 augusztusáig nagy erőkkel támogató Romániával szemben támasztottak területi követelést. Igényük nem volt alaptalan. A szövetséges nagyhatalmak külügyminisztereinek 1945. szeptember 20-i, zárt ajtók mögötti londoni értekezletén ugyanis Ernest Bevin brit és James Byrnes amerikai külügyminiszter egymással egyeztetve azt javasolták, hogy a magyar–román határt a partiumi sávban módosítani kellene Magyarország javára. Mivel a Romániával kötött fegyverszünet erre lehetőséget adott, a brit–amerikai javaslatot Georges Bidault francia külügyminiszter is támogatta.
"Sokak szeme láttára megszületett egy régi-új európai nemzet, amelynek éppúgy joga van az önállósághoz, a szuverenitáshoz és az országa területi integrációjához, mint másoknak. Nemzetnek lenni, nemzethez tartozni és a nemzethez tartozásunkat vállalni, illetve megvallani ugyanis erő. Erő, amelyről nem mondhatunk le a 21. században sem. Nem mondhat le róla a Kárpát medencei magyarság sem. Sem otthon, az anyaországban, sem itthon: a Partiumban, a Bánságban vagy itt, Erdélyben és a Székelyföldön sem" – fogalmazott. Mint kifejtette, március 14-étől népszámlálás zajlik Romániában, népszámlálás zajlik Erdélyben. Ennek kapcsán azt mondta, a híreket követve az itt élő magyarság most arra is rádöbbenhet, milyen kegyelmi helyzetben van, hiszen az identitását, a magyarságát nem háborúban kell, hanem békében lehet felmutatnia. Az őt megillető jogokat nem fegyverek ellenében kell megvédenie, csupán egy kérdőív kitöltése által. Fontos jog, tízévente adódó történelmi lehetőség: ez határozza meg az elkövetkező évtizedet, azt, hogy hol lesz magyar felirat és magyar nyelvű ügyintézés, azt, hogy mennyi támogatást kapnak a magyar oktatási intézmények és a magyar egyházak – részletezte Lázár János, miért tartja fontosnak, hogy az erdélyi magyarok részt vegyenek a népszámláláson, s büszkén vállalják magyarságukat.