Valójában ennek a lopásnak köszönhetjük, hogy a tudomásunk van az ereklyéről és hogy épen maradt – részletezte Kovács Gergely szentté avatási szakértő. Szent István jobb kezét 1083-ban találták meg épségben, akkor el is lopta egy kincstárnok /Fotó: Wikipédia Azonban nem csak gyarlóság állt az ereklye hosszú utazása mögött. Ha az időben egy jó nagyot ugrunk, kiderül, hogy Mária Terézia például egyfajta jóvátételként szállíttatta Bécsbe az ereklyét. Hosszas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek. – A Szent Jobb 1771-ben tulajdonképpen azért került Bécsbe, mert maga Mária Terézia nem költözött be a palotába. A magyarokat pedig azzal kárpótolta, hogy az ereklyét a palotában helyeztette el, egészen 1900-ig ott őrizték – magyarázta dr. Rostás Péter művészettörténész. A II. világháború alatt a Szent Jobbot elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Ezután az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra 1945-ben.
Az első Szent Jobb-körmenetet 1860-ban tartották, 1944-ig az eseményre a budai Várban került sor. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján szentévet rendeztek. Az ereklyét egy erre a célra kialakított "Aranyvonattal" hordozták körbe az országban. Az ünnepségsorozat május 30-án, a Budapesten rendezett Eucharisztikus világkongresszus lezárulta után kezdődött meg. A Szent Jobb Budapesten, az országjárás első állomására, Esztergomba induló vonaton (1938. május 30. ) (MTI Foto: Bojár Sándor) Pajtási Ernő, a Koronaőrség utolsó parancsnoka 1944-ben a Szent Jobbot – a koronázási ékszerekkel együtt – a közeledő szovjet front elől Veszprémbe, Kőszegre, majd a Salzburg közelében fekvő Mattsee községbe vitte, és egy barlangban rejtette el. Amikor 1945 nyarán hadifogságba esett, elárulta a kincsek hollétét. Az amerikai hadsereg katonái a salzburgi érseknek adták át a kincseket. A Szent Jobbot az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza Magyarországra; a küldöttség egyik tagja a magyar származású George von Kovach ezredes volt.
Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, s egyben elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható - innen vitték például az 1938-as Szent István-év keretében a Parlament elé az augusztus 20-i szentmisére. A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.
Az ereklyét Schönbrunnban őrizték, majd 1771. június 21-én egy győri és egy pannonhalmi megálló után nagy pompával Budára szállították. Mária Terézia elrendelte Szent István napjának augusztus 20-i megünneplését. Az első Szent Jobb-körmenetet 1860-ban tartották, ekkor még egy egyszerű tartóban vitték. A máig használt neogótikus ereklyetartót Lippert József prímási főépítész tervei alapján a magyar püspöki kar 1862-ben készíttette egy bécsi ötvösmesterrel ezüstből és csiszolt üvegből. 1938-ban Budapesten tartották a 34. Eucharisztikus Világkongresszust, ennek tiszteletére a magyar püspöki kar első királyunk halálának 900. évfordulója alkalmából meghirdette a Szent István Jubileumi Évet. Az országban egy erre a célra kialakított Aranyvonattal körbehordozták a Szent Jobbot, amely az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került. 1944-ben a közeledő szovjet hadsereg elől a koronaőrség utolsó parancsnoka, Pajtási Ernő a koronázási ékszereket és a Szent Jobbot kimenekítette Budáról, majd a Salzburg közelében található Mattsee melletti barlangban rejtette el.
Először Budá ra került majd látszólagos Zsigmond kápolna i nyugalma a II. világháborúban szakad meg, mikor a koronázási jelvényekkel együtt egy salzburgi barlang ba került. Hazakerülés után 1950-ig az angolkisasszonyok zárdájá ba került majd ez után érkezett meg jelenlegi helyére a Szent István Baziliká ba. Az 1980-as évek végéig páncélszekrényben őrzött Szent Jobb 1987-ben már méltó helyére a bazilika önálló kápolná jába került, és 1989-óta ismét az augusztus 20. -i körmenet fő látványossága. Fizetett hirdetés Még több Látnivaló Budapesten Volt Marczibányi palota A volt Marczibányi palota Budapest belvárosában található, 3 emeletes épület, mely klass... Szent István Bazilika Budapest egyik leglátogatottabb nevezetessége, az egyik legfontosabb magyar ereklye, a Szent... Vélemények, hozzászólások A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide Címkék Egyéb, Szent Jobb, bazilika, Szent István Bazilika, Szent István, ereklye, Erdély, Fehérvár, Bosznia, Raguza, Salzburg, Buda, II.
Itt jelent meg elsőként ábrázolás a Szent Jobbról. A hagyomány szerint Klimo pécsi püspök is messzemenőkig támogatta Pray György ez irányú kutatásait. A Szent Jobb első ábrázolása (metszet) és annak forrása Pray György: Dissertatio historico-critica de sacra dextera divi Stephani primi Hungariae regis (Bécs, 1771) címlapja Az uralkodónő csak éveken át húzódó (1768–1777), hosszas diplomáciai tárgyalások után tudta érvényesíteni akaratát a visszaszerzést illetően. A végső döntésnek az első orosz-török háború (1768–1774) alakulása adott nagy lökést. Az 1770-ben bekövetkezett fordulat után az oroszok hadat üzentek a törökpártinak tartott Dubrovniki Köztársaságnak, amelynek szenátusa kénytelen volt gyors döntést hozni, és a támogatásért cserébe – továbbá 200 arany "fájdalomdíj" ellenében – visszaadta a már régóta kért szent ereklyét a Habsburg uralkodónőnek. Az ereklye átadására 1771. június 28-án a schönbrunni kastélyban került sor, az ünnepségen meghívottként a pécsi püspök is jelen volt.
A Duna Medical Center többségi tulajdonosa, a projekt elindítója, Igor Iankovskyi az új kórházépület bemutatása kapcsán elmondta, "Már az induláskor tudtuk, hogy egy önálló kórházépületet akarunk működtetni, amelyre - vállalatunk zászlóshajójaként - építhetünk is a jövőben. Ez mind betegbiztonsági, mind működési szempontól fontos. Megnyílt a DMC kórháza a főváros IX. kerületében. Célunk az volt, hogy egy komplex, integráltan működő, az ellátási spektrum egészét lefedő intézményt hozzunk létre. Ezzel a páciensek számára teljesebb körű, biztonságos és magas minőségű szolgáltatást tudunk nyújtani, ami megkülönböztet minket a piacon. " "A kórház, a rendelők és a műtők kialakításánál arra törekedtünk, hogy a szakmai célok elérését maximálisan támogató élvonalbeli technológiákat alkalmazzunk. Ám minden modern technológia csak annyira lehet sikeres, amennyire hozzá tud járulni ahhoz, hogy egy páciens egészségi állapota és életkilátásai, életminősége javuljon. Büszkék vagyunk, hogy munkatársaink kivétel nélkül a modern nemzetközi gyakorlat mellett kötelezték el magukat.
Bemutatkozik a Duna Medical Center szülészeti központja - YouTube