A reprezentatív felmérés szerint az összes megkérdezett ötöde bizonytalan ebben a kérdésben. Ezt a látszólagos ellentmondást azonban a "szokásos hivatalos válasz" elvben megmagyarázza – mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard, felhozva a sokszor hallott és logikus érveket, hogy az ellenzéki oldalon szóródnak a váltást akarók voksai (lásd még Kétfarkú Kutyapárt vagy Mi Hazánk Mozgalom), miközben a Fidesz-KDNP monolitként gyűjti be a szavazatokat. A politológus szerint azonban lehetséges egy másik válasz is: a kínálatból ennyien tudják választani az összefogást. A szavazók ugyanis unos-untalan azt látják-hallják a közpénzen fenntartott közmédiából és a kormánypárti médiából, hogy ez meg az "gyurcsányista", meg hogy a Jobbik még mindig egy náci párt, meg hogy Márki-Zay Péter összevissza beszél, stb. Ha önkritikusak akarunk lenni, mondhatnánk persze, hogy lehetne jobb állapotban az összefogás. De nem ez az alapvető oka annak, hogy – a felmérés szerint legalábbis – "a kínálat nem elégíti ki a kereslet igényeit" – mondta Szentpéteri.
A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt továbbra is három-három százalékon áll, viszont a korábban egyéb kategóriába sorolt maradék egyszázaléknyi aktív szavazó már nem "valamilyen egyéb" pártot támogatna, hanem Gattyán György Megoldás Mozgalma felé mozdult. A Nézőpontnál a Mi Hazánk a bejutásra legesélyesebb kis párt, potenciális támogatottságukat hat százalékra teszik, a már meglévő három százalék fölötti szavazói "a baloldali bizonytalanok" táborából érkezhetnek. A Mi Hazánk háromszázalékos táborának egyik fele 2018-ban Fidesz-szavazó volt, másik részük a Jobbikot támogatta. Az MKKP potenciális támogatottságát négy százalékra teszik, kizárólag kormánykritikus szavazópolgárok vannak mellettük. A kis pártok esélyeiről, valamint az új parlamentben várható szerepükről itt írtunk bővebben. Egy fontos változást mégis mért a Nézőpont: januárban az ellenzéki tábor 24 százaléka volt bizonytalannak tekinthető, február közepére az arány negyven százalékra nőtt. Az intézet becslése a kormánypártnál a 2018-asnál is jobb listás eredményre lát esélyt, de hozzáteszik: a Fidesz-szavazók tíz százalékának részvétele nem vehető biztosra, így ezt csak akkor tudják elérni, ha jól sikerül a mozgósítás, megfelelő időpontban és hatékonyan szólítják meg a peremszavazókat.
A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása alapján megállapítható, hogy a Fidesz–KDNP stabilan őrzi pozícióját a pártok versenyében az országgyűlési választások közeledtével is. A választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérők körében a Fidesz–KDNP 49 százalékon áll, a baloldal támogatottsága 44 százalék. A kis pártok esetében a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százalékot, a Mi Hazánk Mozgalom szintén 3 százalékos támogatottságot mutat. A Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja szavazóinak aránya összesen 1 százalék. Forrás: Századvég Alapítvány Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Az LMP, a Kétfarkú kutya párt, és a Mi hazánk mozgalom támogatottsága 1-1 százalék. Ezen túl a kispártok körében érdemi változás az elmúlt hónapokban nem volt megfigyelhető. A bizonytalanok aránya egy százalékpontot csökkenve, 31 százalék. Az ellenzéki pártok közötti versenyben érdemi változás nem történt: továbbra sincsen olyan ellenzéki párt, amely kiemelkedne a mezőnyből, és jelentősen erősebb lenne a többinél. Amennyiben csak Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter, Márki-Zay Péter és Fekete Győr András között lehet választani az előválasztáson, akkor jelenleg az alábbi eredmény születne: Az ellenzéki válaszadók harmada (34 százalék) Karácsony Gergelyre szavazna egy előválasztáson. Dobrev Klárára két százalékponttal (32 százalék) szavaznának kevesebben, mint Budapest jelenlegi főpolgármesterére. Minden hetedik válaszadó (15 százalék) Jakab Péterre tenné a voksát, Márki-Zay Péter közel 9 százalékos, Fekete-Győr András pedig 2 százalékos támogatottsággal bír. Karácsony Gergelyre szavazna tizből hat (58 százalék) Momentum szavazó, továbbá minden hatodik (17 százalék) Jobbik, és minden tizedik (9 százalék) DK szavazó.
De van itt még más furcsaság is, amit egy másik – február 2. és 14., azaz Oroszország ukrajnai inváziója előtt készített – Publicus-felmérés eredménye sejtet. Eszerint tízből majdnem kilenc megkérdezett szerint inkább előnyös az EU tagság Magyarország számára. Ha most népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba, tízből szintén mintegy kilenc válaszadó szavazna igennel. Ugyanilyen arányban szavazna nemmel arra, hogy kilépjünk-e az EU-ból. Kiderült az is, hogy azért a kormány EU-ellenes retorikájára a fideszes szavazók egy része vevő volt: immár minden ötödik Fidesz szavazó igennel szavazna a kilépés mellett. Ezt is figyelembe véve, mégis, hogyan lehet megmagyarázni azt az ellentmondást, hogy miközben az ország alapvető kérdésében, az uniós tagságban a választók majdnem 89 százaléka, de még a fideszes hívek 65 százaléka is a maradás mellett szavazna (ez utóbbi körben magas volt, 12 százalékos a nem válaszolók aránya), a pártpreferenciákat illetően még mindig vezet a kormánypárt?
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 18 – 21. között 1011 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében két százalékpontot csökkenve, 29 százalék. Az MSZP-P támogatottsági is változatlan, 7 százalék az összes megkérdezett körében. A Jobbik összes megkérdezett körében mért támogatottsága változatlan, 7 százalék. A DK támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot növekedve, 9 százalék. A Momentum támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot növekedve, 6 százalék Az "összefogás szavazó" aránya az összes megkérdezett körében 8 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig 11 százalék. (Azon szavazókat értjük összefogás szavazók alatt, akik úgy válaszolnak, hogy CSAK egy összefogott ellenzékre szavaznánk, külön-külön egyik ellenzéki pártra sem. Részletes módszertani leírás itt olvasható. )
A határidő most október 31-e, de addig biztosan nem fog semmisem történni. Éppen ezért szinte biztosan kijelenthető, hogy Magyarországon nem ez lesz az utolsó óraátállítás. Ezt persze valószínűleg sokan mégsem bánják annyira. Nagy az ellentét Az egy dolog, hogy magát az óraátállítást szinte mindenki gyűlöli, abban azonban már az emberek sem értenek egyet, hogy ha véglegesen választhatnának, akkor melyiket választanák. A felmérések nagyjából azt mutatják, hogy a magyarok kétharmad-egyharmad arányban inkább a nyári időzónát választanák, mégpedig azért, hogy nyáron tovább legyen világos. A Pénzcentrumon mi is többször megkérdeztük olvasóinkat a kérdésről. Utolsó óraátállítás 2021 os 4. A válaszok akkor is az előbbiekben leírtakat tükrözték: a válaszadók 61 százaléka az eltörlés és a nyári, míg a válaszadók 31 százaléka az eltörlés, és a téli időszámítás mellett voksolt. Jól látni tehát, hogyha mondjuk az EU tagállamai is hasonló arányban vélekednek a kérdésben, akkor egyértelmű, miért nem született még döntés. Márpedig a tagállamok ezt a látszólag egyszerűnek tűnő kérdést sem képesek kezelni.
A nyári időszámítás kezdete: 2021. március 28-án vasárnap hajnali 2 órakor kell egy órával előbbre állítani az órákat hajnali 3 órára. Egy órával korábban kelni nem mindenki számára tűnik erőfeszítésnek, azonban az átállítást követő hétfői napon megszaporodó balesetekről, szív-érrendszeri halálozásról, és általában 40 perccel kevesebb alvásról árulkodnak - hívja fel a figyelmet a Magyar Alvás Szövetség. A járvány miatt elnapolt, de a közeljövőben várhatóan döntést igénylő kérdés az unióban: a standard (jelenleg téli) vagy a nyári időszámítást állandósítsuk? Arról, hogy mi jobb az embernek, nagy a vita, de ez függ attól is, ki, hogyan él. Van, aki szeret később lefeküdni, következésképp tovább aludni, és van, akinek a reggel korán kezdődik. Óraátállítás 2021 ősz: Figyelem, ezen a napon kell.... A nyári időszámítás mellett szólhat az is, hogy az emberek vágynak a melegre, a tavaszi, nyári hosszabb nappalokra - mutat rá G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke. A kormányoknak azonban előbb-utóbb dönteniük kell. Ehhez fontos lenne, hogy az emberek véleményét meghallgassák, de a tudomány álláspontját sem szabad figyelmen kívül hagyni - mondja G. Németh György.
2021-ben sem marad el az óraátállítás, amikor az ország átáll a téli időszámításra: ennek következtében még hamarabb kezd majd el sötétedni. Szerző: Szülők Lapja | 2021-10-25. Ez a cikk 160 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Utolsó óraátállítás 2021 os x 10. Megint közeleg az őszi óraátállítás! Eláruljuk, mikor és merre kell tekergetni az órát 2021 októberében. Pár éve el akarták törölni Az óraátállítás sok embernek kardinális kérdés: néhány éve az derült ki egy felmérésből, hogy az emberek többsége szíve szerint eltörölné az egészet. Az ellenzők kétharmada örökre a nyári időszámítást tartaná meg, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át, míg 13 százalékuk az időzónaváltást támogatná - ennek értelmében a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adnánk. Úgy érzik, nehéz az átállás A válaszadók fele szerint az óraátállítással felborul a biológiai egyensúlyuk, az átállást pedig nehezen élik meg. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve pedig a korai sötétedés: 10-ből 4 emberben a korai sötétség rossz közérzetet vált ki, a felmérés résztvevőinek nagyobbik hányada ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba.
Gulyás Gergely a 2021. február 25-i kormányinfón úgy nyilatkozott, hogy Magyarország szerint a nyári időszámítás a jobb; de az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének, és ahhoz tudna igazodni az ország. A járvány miatt az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság a szükséges egyeztetéseket, megállapodásokat még nem készítette el, és 2021 első félévében napirendi javaslat sem volt a témában, ezért valószínű, hogy 2021 őszén minden EU-tagország visszatér a téli időszámításra, és majd csak később, 2022-ben lesz az utolsó kötelező óraátállítás - olvasható a oldalán. Itt az újabb óraátállítás: mikor lesz az utolsó? - Napi.hu. A nyári-téli óraátállítás háttere még, hogy az Európai Parlament 2018 februárjában európai polgárok kezdeményezésére felkérte a Bizottságot, hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet, és szükség esetén javasolja annak megváltoztatását. A Bizottság az ezt követő konzultáció során 4, 6 millió választ kapott európaiaktól, akiknek 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást. A Bizottság javaslatot nyújtott be, amelyről a Tanácsnak és a Parlamentnek megegyezésre kell jutnia.