Művek melyben Mazsola megjelenik [ szerkesztés] A Mazsola című magyar bábfilmsorozat 1964 -től 1966 -ig készült a Magyar Televízióban. Mazsola (meseskönyv) (1965) Megint Mazsola (mesekönyv) (1966) Mazsola és Tádé egy 1969 -től 1971 -ig készült magyar bábfilmsorozat, amely a Mazsola folytatása. Mazsola és Tádé (képes mesekönyv) (1971) Mazsola (képes mesekönyv) (1980) További információk [ szerkesztés] Mazsola a Mazsola a
Mazsola és Tádé "Tartsuk meg Tádét, Manócska! Tartsuk meg! " – kérleli Mazsola Manócskát, amikor megtalálják a kis tengerimalacot. Mazsola később százszor is megbánja, hogy befogadták a malackát, hiszen az nála sokkal kisebb, gyámoltalanabb és nem lehet vele akkor és úgy játszani, ahogy Mazsola szeretne. Az olykor szigorú, ám mindig megértő Manócska segítségével Mazsola jószívűsége újra meg újra felülkerekedik dacosságán. Szereplők: Mazsola, Tádé, Manócska, Egérke, Fülöpke, Rezsőke, Menyus, Varjó bácsi, Bodri
zenés bábjáték az Ametist Bábszínház előadásában Jegyár: egységesen (1-99 éves korig) 1500, - A gyermekek és a gyermeklelkű felnőttek számára nincs is annál nagyobb csoda, mint mikor egy báb életre kel, és kalandjaival elvarázsol. Hát még ha ez a báb egy szeretetre méltó pöttöm kismalac, aki nagy lélekkel és sok-sok érzelemmel van megáldva. Mazsola és barátai: Tádé, Manócska és a többiek, ezúttal a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központ színpadán kelnek újra életre. Bálint Ágnes meséjén több nemzedék nőtt fel, akik ma már szülők, sőt nagyszülők, de jól emlékeznek a televízióból megismert tökházikó lakóira. Ha Te is közéjük tartozol, akkor itt az alkalom, hogy gyermekedet, unokádat is megismertesd a kedves kis figurákkal, akiket az Ametist Bábszínház művészei elevenítenek meg. Melyik gyerek ne örülne és búsulna együtt a szeleburdi kismalaccal egy olyan mese nyomán, ahol saját életére ismerhet, örömeit, bánatait láthatja megelevenedni? És melyik felnőtt ne hallgatná szívesen Manócska okos, szeretetteljes szavait, amellyel minden problémát megold, és amellyel akár utat is mutathat a gyereknevelés útvesztőiben?
Szegény édesanyámnak ez tetszett volna legjobban, de az édesapám nagyon megmérgesedett. – Mit? – ütött a szűcsasztalra a bőrtörő gamóval. – Hát nem láttad tavaly Ürge Ignácot, a kínai jezsovitát? – Dehogynem láttam, – mosolyodott el édesanyám. – Szép nagy derék ember volt, látszott rajta, hogy Kínában jól megy dolguk a vértanuknak. Éppen azért nem bánnám, ha a gyerek is erre a pályára adná magát. – Olyan nincs, – mondta ki a döntést apám. – Az én fiamnak ne fonják copfba a haját. – No hallja! – nevetett szegény szülém – lehet még olyan copf-divat minálunk is. De nemcsak édesanyámnak volt látnoki lelke, hanem apámnak is. – No hát én mégis csak azt mondom – felelt, – hogy a gyerek nem mén Kínába. Utóvégre itthon is lehet vértanú, ha ahhoz lesz neki kedve. Mit jelent a geometria espacial. A jövendőmet azért mégis csak Kunz tanár úr találta el legjobban. – Sohase lesz belőled, fiam, semmi se, mert nincs fantáziád, – ez volt a szentenciája rólam. Kunz tanár úr az ábrázoló-geometriát tanította és e minőségében szerezte azt a tapasztalatot, amelynek vetülete ez a lesújtó ítélet volt.
Az is lehet, hogy nem a hangtól rezzent össze. De már mindegy volt, mert a főigazgató beletapsolt a tenyerébe. – Bravó, hát persze, hogy herepfedény. Ebből elég is lesz, tanár úr, ex ungue leonem! Maga pedig jegyezze meg, édes fiam, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk s az életben hangosan kell beszélni. * Közigazgatási riporter voltam s a közgyűlés az iskolák államosítását tárgyalta. Heraldikai lexikon/Henry Peacham – Wikikönyvek. A nem államosítók vezére nagy tudományú papember volt, aki nagyszerűen tudott bánni a mezei hadakkal. Szédület volt hallgatni, mikor fölsorakoztatta azokat a német és spanyol auktorokat, akik kimutatták, hogy az államosítók az ördöggel cimborálnak. Szerepelt azok közt még Páduai Szent Antal is, már pedig azzal rendes ember nem húz ujjat, mert az keríti meg az elveszett tehenet. Szemmel látható volt, hogy itt az államnak kitelt a becsülete, ha szavazásra kerül a sor. Hiábavaló volt még az is, hogy egy államosító öreg fiskális belekurjantott a főtisztelendő beszédjébe. – Hja, könnyű a papoknak I – Mért volna könnyű?
A címerekkel való visszaélést és helytelen használatot (például a feltörekvő polgárság által) egy degenerált kor legelfogadhatatlanabb visszaélései közé sorolta. Ezen címerhasználati zűrzavarban a demokratikus szabadságjogok ellenségességét látta mindazzal szemben, amit az ország dicsőségével, azaz a nemesség szép és kedvező intézményével azonosított. Irodalom: Peacham, Henry: The Compleat Gentleman... London, 1622. (a 14. és 15. fejezet reprintje: Cecil R. Humphrey-Smith: Peacham's Heraldry for the Complete Gentleman. The Tabard Press, Great Bookham. OpenOffice/Draw – rajzoló – Wikikönyvek. 1991. 6. l. )
Tavaly tárcát kértek tőlem valami amerikai magyar almanachba. Már nem nagyon emlékszem, mit írtam, valami figurás gyerekdolog lehetett s mivel éppen akkor hallottam hírét, hogy Kunz tanár urat magához rendelte szolgálattételre a jó Isten – bizonyosan a Triangulns csillagba kvártélyozta be – halotti áldozatul azt a címet adtam a tárcának: Herepfedény. Biz én már ezt is elfelejtettem volna régen, ha valamelyik amerikai kollégám arra nem vetemedik, hogy lefordítja a tárcát angolra. Ezt persze elfelejtette nekem megírni, mint ahogy én is elfelejtettem szerkesztőkoromban Csehovot, vagy Gerolamo Rovettát értesíteni, hogy lapom tárcaírójává fogadtam. Mit jelent a geometria en. Ellenben azt írja most nekem G. I. King úr Cincinnatiból, hogy olvasta a Herepfedény-t, igen tetszett neki s mivel úgy vette ki a lapjából, hogy az valami játékszer, ha megadnám neki a részletes leírását, hajlandó lenne azt a játékgyárába bevezetni s érte illő percentet felajánlani, ami jelentősen növekedne akkor, ha az általa előállított herepfedénynek Hungaryban is piacot lehetne csinálni.
Hiszen ha én tudnám, hogy mi az a herepfedény! De azt hiszem, azt csak Kunz tanár úr tudta, ámbár abban se vagyok egészen bizonyos. Azt az egyet azonban megírom mister Kingnek, hogy Hungaryt hagyja békén, van annak annyi herepfedénye, hagy arról koldul!
Peacham Compleat Gentlaman című műve kora gavallérainak modorát, oktatását, gondolkodásmódját örökíti meg a polgárháború előtt. A műnek csak két fejezete foglalkozik a heraldikával, de ezek a leghosszabbak. (A további fejezetek a kozmográfiát, geometriát, költészetet, zenét, régiségeket, festészetet, a festők életét, a vésnöki mesterséget és a hadművészetet érintik. ) A 14. fejezet címe Of Sundry Blazonnes both Ancient and Modern, 15-é Of Armory or Blazing Armes. A címerek gyakorlati kérdéseit és a címerleírást érintik. A címertant Peacham a természetfilozófia legkifinomultabb területének vélte és semmit sem tartott inkább megvetendőnek, mint ezen tudomány mellőzését, amelyet a gentleman együgyűsége és degeneráltsága jelének tartott, hiszen ez a tudomány megörökíti az ősöket, a családok felemelkedését és a nemesség fennállását jelképezi. Irányítószám/Pécs/Névadói/Bolyai Farkas – Wikikönyvek. A heraldika Peacham idején szerves részét képezte a gentleman gyakorlati oktatásának. Címertani ismeretek nélkül a gentlaman Peacham szerint képtelen a társasági beszélgetésre és udvariasságra.