Sokatok számára ismerős lehet Lois Lowry Az emlékek őre című könyve. Magyarországon először 2001-ben jelent meg Tóth Tamás Boldizsár fordításában az Animus kiadónál. Az évek során számos fiatal és felnőtt szívébe lopta be magát a mű és idén szeptember 11-én a hazai mozikban is bemutatják a könyvből készült filmet. Könyvmoly Könyves Kuckója: Lois Lowry: Az emlékek őre ( és a folytatások). Ennek örömére a hazai forgalmazóval, a Big Bang Mediával közösen játékra invitálunk titeket és lehetőségetek nyílik megnyerni a 10 db páros jegy egyikét. A játék mellett minden állomáson különböző értékeléseket, érdekességeket, extrákat olvashatsz a könyvről és a filmről. Vélemény Szerintem aki jártas az ifjúsági irodalomban, mindenképp találkozik előbb vagy utóbb Lois Lowry nevével és Az emlékek őrével. Nekem tizenéves koromban kimaradt ez a könyv (amit egyébként így utólag bánok is), de az elmúlt években többször szembejött velem, egy barátnőm pedig rendszeresen rágta a fülem, hogy olvassam már el. :) Amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiárusításán 200 Ft-ért megláttam egy elég viseltes példányt, nem sokáig gondolkodtam rajta, hogy hazajöjjön-e velem.
Mint kiderül, őt egy nagyon különleges feladatra szánták: ő lesz a következő Őrző, akinek dolga, hogy magába zárja a régi világ emlékeit, nehogy az, amit belőle tanulhatnak, teljesen feledésbe merüljön. Azonban egy letűnt világ megismerése embert próbálóbb élmény Jonas számára, mint azt bárki is gondolta volna, ugyanis a hatására elkezdi megkérdőjelezni, vajon tényleg annyira jó-e a társadalom, amiben él. Nem állítom, hogy ez egy nagyon könyvhű feldolgozás lenne. Könyv: Az emlékek őre (Lois Lowry). Maga az írónő is elismerte, hogy a regény cselekménye változtatások nélkül nem alkalmas filmvászonra adaptáláshoz. Ennek ellenére mégis azt hiszem, a történet lényegének sikerült átvészelnie a feldolgozás folyamatát. Nem emlékszem olyan igazán fontos jelenetre, amit kihagytak volna, talán csak az emlékekből mutattak egy kicsit kevesebbet, de inkább a másik véglet volt jellemző, hogy betoldottak részeket, amik a könyvben nem voltak benne, ezek azonban számomra jól harmonizáltak a nagy egésszel. A vége kifejezetten akciódúsabbra sikerült, mint a regény vége, abban is volt feszültség, de közel sem ennyi.
A falusiak most csodálattal nézik, ahogy a pap a szakadó esőben megy a feje fölött az esernyővel és nem lesz vizes. Hamar elterjed a hír közöttük, hogy ezt a valamit hozta Szent Péter. Az esernyő legendája hamarosan tovább erősödik. Nem sokkal Gongoly Mihályné halála után ugyanis meghal a falu második leggazdagabb embere, Srankó János is. Özvegye legalább olyan díszes temetést akar neki, mint amilyen Gongoly Mihálynéé volt. Megpróbálja rávenni a papot, hogy az ő férje temetésén is tartsa feje fölé az esernyőt. A pap először nem is érti, hogy mit akar az özvegy, hiszen Srankó János temetésén nagy valószínűséggel nem fog esni az eső, nem lesz szükség az ernyőre. A pap még mindig nem érti, hogy a babonás falusiak mekkora jelentőséget tulajdonítanak az esernyőnek, Srankó özvegye presztízskérdést csinál abból, hogy az ő férje temetésén is ott legyen az a "valami", amit Szent Pétertől kapott a falu. Végül nehezen bár, de a pap belemegy, hogy a szikrázó napsütés ellenére a feje fölé tartsa az esernyőt és úgy végezze a gyászszertartást.
Amikor régebben először olvastam a könyvet, még nem tudtam, hogy sorozat, ezért teljesen más hatást keltett bennem, mint most. A vége egyenesen katartikus élményt nyújtott, és többféleképpen lehetett értelmezni. A folytatások elolvasása előtt újraolvasva már elmaradt ez a hatás, mert tudtam, hogy van folytatása. Ennek ellenére még mindig tetszett a szerző által megalkotott világ, a nyelvezet, ahogy ezt a gyerekek elé tárja, és az, hogy közben felnőttek is ugyanúgy élvezhetik, mert, ahol kell elég kemény a könyv ahhoz, hogy nekik is maradandó élményt nyújtson. Ez volt az első disztópia, amit olvastam, és ennek a könyvnek köszönhető, hogy azóta is szeretem ezt a zsánert, mert szeretek elmerülni a negatív jövőképekben még, ha néhol fájdalmas is. Ez a könyv sem kevésbé az. Lowry gyönyörűen megírt regénye a nyelvezet szépsége ellenére vagy talán pont azért hirtelen szúr oda a legváratlanabb módokon, miközben próbál feloldást kínálni a legiszonyatosabb helyzetek közepette is. Ehhez jön az egyedi, utánozhatatlan hangulat, amit már a Számold meg a csillagokatnál is tapasztaltam, ami egyszerűen elragadott és nem eresztett, majd egyszer csak ledobott a végén, és ott hagyott, hogy rágódjak a történteken.
Azt tanuld meg, fiam: minden ijedtségre egy sör. A darabban a szegénység és kiszolgáltatottság közepette sodródik egymás mellé két ember, akik szemérmességből, makacsságból képtelenek kimondani egymásnak, amit éreznek, a végtelen odaadást, s a szerelmet. Molnár Ferenc életében is öt nagy szerelem játszotta a legfőbb szerepeket s határozta meg az író sorsát ( unokája, a szintén író Sárközi Mátyás művében A Liliom öt asszonya címűben föllebbenti a fátylat e kapcsolatok mibenlétéről). Minden bizonnyal őt magát mintázza e férfikarakter. Regényei közül az 1907-ben született Pál utcai fiúk, az ifjúsági irodalom maradandó alkotása lett a legsikeresebb, megszámlálhatatlanul sok nyelvre lefordították, s magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle. Főbb művei: A Pál utcai fiúk, Az ördög, Liliom, A testőr, A hattyú, Égi és földi szerelem, Üvegcipő, Játék a kastélyban, Olympia, Egy, kettő, három, Őszi utazás, Szülőfalum, Pest. NZS 2013. 04. 03. Molnár Ferenc három műve is látható lesz a Városmajorban – Deszkavízió. Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Móra Ferenc (1879. Július 19. -1934. Február 8. ) író, újságíró, muzeológus, a magyar irodalom általánosan elismert és népszerű írója, szerzője. Élete Móra Ferenc Kiskunfélegyházán, szellemi gazdagsággal született, egy nagyon szegény családban. Apja, Móra Márton szabó volt, édesanyja Juhász Anna pedig pék. A család pénzügyi nehézségei miatt óriási nehézségek árán végezte tanulmányait. A budapesti egyetemen szerzett diplomát földrajz és történelem szakon, de csak egy évig dolgozott tanárként a Vas megyei Felsőlövőn. Az ifjúsági irodalom kiemelkedő alakja volt. A párhuzamos karrierje, mint muzeológus, 1904-ben indult el, a szegedi egyesített könyvtár és múzeumban. 1917-ben nyerte el az igazgatói tisztséget, amit 1934-ben bekövetkezett haláláig látott el. Iránta való tiszteletből napjainkban Móra Ferenc nevét viseli ez a múzeum. Munkássága Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány 1902, Szegénysoron 1905). 1905-ben, Pósa Lajossal való megismerkedése után az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését.