Jellemzői: Június közepén érő korai, piros ribiszke, középerős növekedésű, hosszúfürtű, nagybogyójú fajta, mely 1-1, 5 méter magas, felálló hajtásrendszerű bokrot képez. Közepes növekedési erélyű. Öntermékeny. Fürtjei a fiatalabb termőrészeken hosszúak, 15-25 bogyóból állnak, az idősebb termőrészeken rövidebbek. A termés íze finom, lédús, kellemesen savas és fűszeres ízvilágú. Friss fogyasztásra, mélyhűtésre, konyhai feldolgozásra alkalmas. Jonkeer van Tets (piros ribizli bokor) - Vásárhelyi Faiskola. Kiváló lekvár, ivólé és szörp készíthető belőle. Nagyon bőtermő piros ribizli. Környezeti hatásokra nem érzékeny. Üzemi és házi kerti termesztésre egyaránt alkalmas kiegyenlített, nagy terméshozama miatt. A feldolgozóipar is kedveli jó szállíthatósága és feldolgozhatósága miatt. Érésidő: Június közepén hozza nagy méretű, laza fürtbe tömörülő élénkpiros bogyótermését. Talajigény: Jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, laza vagy középkötött szerkezetű, semleges vagy enyhén savanyú talaj ideális a számára. A kiszáradásra hajlamos vagy magas talajvizes talajba ne ültessük!
2015. április 28. - 14:06 Júniusban kerül először a piacokra a ribizli üde savanykás termése, a fürtökben szedett sok apró kis bogyó. A piciny piros golyócskák fogyasztása és eltevése a viszonylag nagy magok és a fürtök száracskái miatt némileg macerásnak tűnhet. Apró, de valódi vitaminbomba a ribizli: érdemes gyakran fogyasztani, amíg tart a szezon - Gasztro | Sóbors. Ha azonban ügyesen - például egy villa segítségével - megküzdünk e kellemetlenségekkel, és leszárazzuk, igazán egészségeset lakmározhatunk belőle, és élvezhetjük a gyümölcsből készült páratlanul finom szörp és lekvár ízét. Kerti, termesztett ribiszke, piros vagy vörös ribiszke vagy egyszerűen csak ribizli névre hallgat. Hívják vadegresnek is. Latin neve Ribes rubrum, melyből az első, a nemzetségnév arab eredetű. A nemzetségnek, mely az északi félgömb mérsékelt éghajlatú tájain mindenhol elterjedt, sőt ismertek az Andokban élő ribiszkék is, mintegy 150 faja ismert. A botanikai név második tagja annyit tesz; piros. A szín természetesen bogyójának piros színére utal, de a fehéres színű bogyókat termő változat is ehhez a fajhoz sorolódik, annak szelekcióval elkülönített változata.
Már június van, a bogyósgyümölcsök érésének fő időszaka. Szenteljük tehát a figyelmünket most ennek a gyümölcstársaságnak! A bogyósgyümölcsök a házikertek legjellegzetesebb terményei. Viszonylag kis helyet igényelnek és gyorsan termőre fordulnak; gyümölcseik változatosak, tetszetősek, kellemes ízűek és sokféleképpen feldolgozhatók, tartósíthatók. Azt nem mondhatom; hogy kevés gond volna velük, mert bizony elég sok munkát adnak a gazdájuknak, és sokféle kártevő, betegség is sanyargatja őket, de ezek némi szakértelem birtokában leküzdhetők. Érik a szamóca Legkorábban a gyümölcsök üdvöskéje, a szamóca érett be. Őt követi a köszméte, amely nem csak a szokásos mártás készítésére alkalmas, hanem mélyhűtésre is. Piros ribizli szörp készítése. Érett, édes-savanykás ízű, aromás gyümölcseiből szörp, lé, sőt bor is készülhet. Tetszetős külsejük miatt ajánlom a figyelmedbe az óriás és a színes gyümölcsű fajtákat. Piroslik a ribiszke Akárcsak a köszmétéből, a ribiszkéből is ajánlatos magastörzsű fácskát nevelni, már csak azért is, mert erről könnyebben és gyorsabban megy a termés betakarítása.
Zene és képzőművészet találkozott azon a bensőséges ünnepségen, ahol az Erkel Gyula zeneiskola átvehette Somos Zsuzsa képzőművésztől a patinás intézmény névadójáról készített grafikát. A gyönyörű műalkotás mostantól az Erkel-terem falát díszíti majd. A zene világnapja alkalmából Dávidné Szabó Melinda volt a vendégünk. Erkel Gyula Újpesti Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző és karmester, Erkel Ferenc fia, bár nem Újpesten született, élete utolsó éveiben az egyik legfontosabb művészeti ág szeretetével és átörökítésével ajándékozta meg a község szárba szökkenő kulturális életét. Erkel Gyula tehetségében nem maradt el édesapja mögött, munkássága pedig érdemes arra, hogy mi is megismerkedjünk vele. Idén lesz 180 éve annak, hogy 1842. július 4-én, Budán megszületett Erkel Gyula. Nagyon fiatalon megmutatkozó muzikalitását nem csak édesapjától örökölte: édesanyja, Adler Adél zongoraművész volt, aki szintén nagy hatással volt rá. 1847-ben a Nemzeti Színház egyik előadásán, a zenekar beugró timpanistájaként, édesapja vezénylése mellett csillogtatta meg első ízben képességeit, amelyről a Honderű című lap a következőképpen számolt be: "A kis Erkel Gyula, elragadóan ledobolá dobsolóját dal és zenekar kíséretében. Rendíthetetlen nyugalommal eldobolt áriáját ismételnie kellvén, el lehet mondani, hogy a kis embrio művész első föllépése lármát ütött. "
Ideje túlnyomó részét édesapja és a saját munkásságának rendezgetésével, a csonkán maradt zeneművek befejezésével töltötte. 1891-ben az Újpesti Zeneművelő Egyesület megnyitotta zeneiskoláját, ahol az oktatók fizetés nélkül végezték kultúrmissziójukat, és ismertették meg a település érdeklődő fiataljait a hangszerek világával. A konzervatórium alapító-igazgatója Erkel Gyula volt. Az ő munkáját és áldozatkészségét dicsérte, hogy az egyesület anyagilag annyira megerősödött, hogy fenn tudta tartani a "zenedét", és idővel már fizetni is tudta a neves szakembergárdát. Szintén az ő nevéhez fűződik az Újpesti Sakk-kör megalapítása, amelynek élete utolsó éveiben is szorgos látogatója maradt. 1908-ban utoljára szerepelt a nyilvánosság előtt a Zeneakadémia koncertjén, majd minden tisztségéből nyugalomba vonult. 1909. március 22-én, egy érelmeszesedés okozta agyvérzés ragadta el. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, síremlékét 1938-ban avatta fel a hálás utókor. Nevét és emlékét Újpesten a zeneiskola, illetve egy utca őrzi.
A polgármester emlékeztetett, az első ösztöndíjas Csonka Barna, az Erkel Ferenc Zeneiskola későbbi művésztanára volt, aki nemzedékek sorával ismertette és szerettette meg a muzsikát. Elmondta, ezt a hagyományt szerették volna újjáéleszteni 2018-ban az Erkel-ösztöndíj alapításával. Kiemelte, ezt nemcsak a zene, hanem valamennyi művészeti ág területén odaítélhetik. Idén egy középiskolás és három felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató nyert ösztöndíjat. Burda Adrienn a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium 12. osztályos, képző- és iparművészeti tagozatos tanulója; Gombos Ágnes a Magyar Képzőművészeti Egyetem harmadéves tervezőgrafikus szakos hallgatója; Mundruczó Nóra a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem elsőéves tervezőgrafikus szakos hallgatója, Rózsa Kitti a Szegedi Tudományegyetem operaénekes mesterszakos hallgatója. Az oklevelek átadása után hangversenyt adott Áchim Erzsébet gyulai származású zongoraművész, Beke Ágnes hegedűművész és Rózsa Kitti. A koncerten Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Hubay Jenő, Farkas Ferenc, Heinrich Wilhelm Ernst, Carl Maria von Weber, Johannes Brahms, Kodály Zoltán és Weiner Leó művei hangzottak el.
1878-ban felkérték a Zeneakadémia tanárának. 1884-ben a Magyar Királyi Operaházban is karmesteri állást kap, itt egészen 1889-ig, Gustav Mahler igazgatóságának kezdetéig maradt, bár az 1892–93-as évadra visszahívták, hogy öccsét, Erkel Sándort helyettesítse. Ezt követően azonban az intézmény vezetése nyugállományba kényszerítette. Bár zeneszerzőként kevésbé ismert, mint édesapja, munkássága során számos jelentősebb művet alkotott, amelyek között akadtak zongoradarabok – Emlék Gyulára (1862), Nagybányai emlék (1862) –, népszínművek – A honvéd (1861), A ripacsos Pista dolmánya (1874) –, illetve egy opera is. Utóbbit édesapjával közösen szerezték István király címmel, az ősbemutatóra pedig 1885. március 14-én került sor az Operaházban. Emellett édesapjának több más műben is besegített, például a Bánk Bán Magyar tánca is az ő szerzeménye. Ugyanakkor a kísérőzene műfaját mindennél jobban szerette. Három évvel korábban Bajza József Ébresztő című költeményét zenésítette meg, amivel elnyerte a debreceni országos dalünnepély fődíját.