Még bőven a járványidőszak előtt alakította ki online fókuszú elköteleződés-erősítő kampányait a BioTechUSA. A Lifestyle program néhány paraméter megadásával személyre szabott ajánlatokat ad a fogyasztónak a sportoláshoz, táplálkozáshoz, egyéni céljai teljesítéséhez. Ehhez az automatizációs hátteret már 2015 óta az Emarsys marketing-automatizációs rendszere adja. A regisztráló érdeklődőnek a megfelelő beállítások mentén kínál komplex fogyasztói élményt, akár több héten keresztül, teljesen automatikusan vezetve végig a vásárló számára kijelölt úton. Nem csak egy upsale rendszerről van szó, ahol újabb és újabb "létfontosságú" vennivalókról szóló üzenetekkel zaklatják a fogyasztót. Biotechusa huszti. Az SAP Emarsys révén valóban releváns tanácsokról, a fejlődés fokozatos fázisairól értesülhet a törzsvásárló, attól függően, hogy mik a reakciói, hol tölt el több időt a weboldalon, mik a vásárlás előzményei. Eközben diszkréten, de tudatosan kínál termékeket a kitűzött cél megvalósításához, a fogyasztói kosár ésszerű növeléséhez.
Az Év Közösségi Irodája díjat a Szeglet nyerte el, amely egy különleges metamorfózis során egy valaha volt gyógyszertárból egy életteli, közösségi célokat szolgáló műhelyházat alakított ki. Az Év Belsőépítész Cége idén a DVM group, amely irodabelsők mellett nagyberuházások építészeti tervezésével is foglalkozik, és ahol az ügyfélorientált megközelítés a legújabb innovatív megoldásokkal párosul. Az Év Irodája Szakmai Díj nyertese a Dessin Design, amely az irodai és közösségi terekben magas vizuális minőségű munkakörnyezetet teremt, miközben kiemelt hangsúlyt fektet az employer brandingre. Világmárkát építő testvérpár nyerte az EY Az Év Üzletembere Díjat Magyarországon. "A látványos design mellett számos olyan iroda szállt versenybe, ahol az alkalmazott megoldások hűen tükrözik az irodapiac változásait és reagálnak az új trendekre. Így előtérbe kerültek az érintésmentes technológiák, a fenntartható megoldások, a rugalmasan alakítható terek, a hibrid módszerek, a távmunka miatt változó munkakultúrák, valamint az irodaterek átalakuló funkciói is jól nyomon követhetők a pályázatokban" – mondta Fodor Dániel, Az Év Irodája és a Real Estate Awards verseny főszervezője, az events ügyvezetője.
Szatmári Zoltán a rendszerváltást követően, feleségével 1990-ben kezdett vállalkozásba, egyetlen kis bolttal, Jászberényben. Ma elsősorban piacvezető épületgépészeti szakáruházi hálózatáról ismert, miközben a magyar malomipar meghatározó szereplőjévé is vált. A cég mára 40 áruházzal rendelkezik az ország számos pontján és malmai, agráripari egységeik is behálózzák a vidéket. A folyamatos bővülés létszámnövekedést is jelentett, így jelenleg több mint 1 200 munkavállaló erősíti a Jászberényből indult cég csapatát. Az Életminőség fejlesztése különdíjat Katona Zoltán, a''KATKER 2005'' Kft. alapítója kapta. Az 1997-ben indított vállalat Magyarországon vezető pozíciót tölt be a kültéri fitnesz parkok piacán. Közterületeken közel 1000, míg a közéleti és privát megrendelők részére további 200 szabadtéri sportparkot és futókört telepített már a vállalat. Fehérjeporok - BioTechUSA. A társaság tevékenyégének hatására a szabadtéri fitnesz egyre több ember számára elérhető díjmentesen. Jelentősen hozzájárul az egészségmegőrzéshez és a mindennapos testmozgás népszerűsítéséhez.
A kötetek a mai Magyarország barokk freskóemlékeinek teljes katalógusát tartalmazzák. Részletesen szólnak a műveket magukba foglaló épületekről, azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről, ismertetik a freskók keletkezéstörténetét, állapotát. A program a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kezdeményezésre indult el. A most bemutatott, első kötetet Jernyei Kiss János szerkesztette. Az impozáns, színes album Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye freskófestészetét mutatja be. A kötetet a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ megbízásából a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) adta ki. A könyv megjelenését az MMA és a Székesfehérvári Egyházmegye, valamint Spányi Antal megyéspüspök támogatta. A bemutatón Lukácsy György moderátor kiemelte, hogy egy évtizedes munka fontos mérföldkövéhez érkeztek e gyönyörű képekkel gazdagon illusztrált album megjelenésével, amelyet élmény kézbe venni, még inkább lapozni. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára elmondta, az album tízéves kutatói munka eredményeként született meg.
barokk (főnév) 1. Művészettörténet: Művészeti stílus és irányzat, amely a 17. század elejétől a 18. század közepéig uralkodott Európában. Alkotásait a nagy méretek és arányok, a képzelet és a formák változatos gazdagsága, a díszítésnek, a vonalaknak nyugtalan ritmusa, hullámzó mozgalmassága, zsúfoltsága jellemzi; a pátosz, a szenvedély, az ellentétek és a festőiség uralkodik bennük. A barokk társadalmi háttere az ellenreformáció kibontakozása. A barokk lényege, hogy a vallásos élmények "földöntúliságát" akarta érzékelhetővé tenni. A pápák támogatták a barokk templomok építését, mivel ezek jól hirdették az egyház nagyságát. 2. Korszak és világnézet, amelyet az ellenreformáció, a katolikus egyház stílusváltása, illetve a feudális központosított hatalom megerősödése jellemez. A barokk jól jellemzi a francia forradalom előtti, XIV. Lajostól, a Napkirály fényűzésével kezdődő korszakot. Magyarországon a gödöllői kastély a barokk egyik szép emléke. Eredet [ barokk < francia: baroque (barokk < szokatlan, bizarr < szabálytalan) < portugál: barroco (szabálytalan alakú gyöngy) < spanyol: berruca (bibircsók)] Figyelem!
Fertőszéplak főutcája. Kép forrása A parasztbarokk szinte az egész országra kiterjedt: Sopron környéki módos mezővárosok, török után újjépített sváb alföldi és dél-dunántúli falvak, Tokaj-hegyaljai, felvidéki és Balaton környéki kúriák épültek ebben a stílusban. Sőt, egyes tájegységekre jellemző al-stílusok is kialakultak: a sokáig ellenálló protestáns Erdélyben is megjelent az irányzat, a földrajzi távolság miatt még egyedibb, még önállóbb formában. Volt ahol az ívelt oromzat volt kedvelt, volt ahol a háromszögletű. Néhol fehérre meszeltek, néhol az erősebb színeket kedvelték. Falun szabadon állnak a házak, a mezővárosokban zárt udvarokat alkotnak (mint a győri képen is látszik). Mindezzel együtt a barokk, illetve a parasztbarokk valóban magyar nemzeti stílussá vált. Az 1925-ben épült gyomaendrődi Knerr-villa. Kép forrása A parasztbarokkot a húszadik század építészeti is felfedezték. Olyan építészek alkottak ebben a stílusban, mint Wälder Gyula (a Feneketlen-tóra néző templom vagy éppen a Madách-tér tervezője), vagy Kozma Lajos aki sajátos, art decoba hajló neobarokk stílusban alkotta épületeit és bútorait.