Kultúra - Filmforgatás - Szeressétek Odor Emíliát Magyarország, Békés, Szabadkígyós Szabadkígyós, 1969. július 16. Szabó Gabriella diáklány, amatőr színész játszik Sándor Pál Szeressétek Odor Emíliát című színes, szélesvásznú filmjében. A film egy leánynevelő intézetben játszódik a millenium évében. A film operatőre Zsombolyai János. MTI Fotó: Friedmann Endre Készítette: Friedmann Endre Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-862689 Fájlnév: ICC: Nem található Model: Nikon SUPER COOLSCAN 8000 ED Személyek: Szabó Gabriella Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:
A verseny egymás ellen fordítja a lányokat. Odor Emilia felismeri, hogy manipulálják őket. Szereplők [ szerkesztés] Szabó Ildikó (Szabó Gabriella néven) – Odor Emilia Bulla Elma – az intézet igazgatónője Sulyok Mária – Tassy tanárnő Törőcsik Mari – illemtanárnő Békés Rita – tanárnő Gurnik Ilona – tanárnő Moór Marianna – Nóra néni Ronyecz Mária – Judit nővér Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Vajda Judit: Szeressétek Odor Emiliát!, Filmkultúra 1971 Évfolyam 2 szám, További információk [ szerkesztés] A film, ahogyan sosem hallottuk, Szeressétek Ódor Emíliát! filmplakát, m v sz Sándor Pál filmjei Bohóc a falon (1968) Szeressétek Odor Emiliát! (1970) Sárika, drágám (1971) Régi idők focija (1973) Herkulesfürdői emlék (1976) Szabadíts meg a gonosztól (1979) Ripacsok (1981) Szerencsés Dániel (1983) Csak egy mozi (1985) Miss Arizona (1988) Noé bárkája (2007) Vándorszínészek (2018)
1969-ben itt forgatták a Szeressétek Ódor Emíliát! című filmet, ami nagy-nagy-nagy sikerrel ment hetvenhétszer a Magyar Televízióban. A kastélyt Wenckheim Krisztina építtette, férjével (aki unokatestvére volt), Wenckheim Frigyessel, Ybl Miklós tervei alapján. Ybl elengedte fantáziáját, neobarokk-eklektikus álomkastélyt rajzolt a park közepébe. A kastélyparkban már az építkezés idején is voltak bőven öreg fák, ezeket aztán egzotikus csemetékkel ültették körül, a főhomlokzat előtt létrehoztak egy angolkertet, amit francia kertnek hívnak - és oldalvást, nem messze a főbejárattól egy mesterséges tavat építettek, kis szigettel, amire "a szerelmesek hídja" vezet. A sziget közepén még ott a talapzat, amelyen valamikor Ámor leselkedett kőnyilaival a szerelmesekre. A park egyébként a Körös-Maros Nemzeti Park része, a kastélyban a Harruckern középiskola és kollégiuma működik. Ókígyós (Kégyós) egyébként 1512-ig Zaránd megyéhez tartozott, az akkori birtokos Ajtósy család ( Dürer néven ismerősebb! )
csatoltatta Békés vármegyéhez. A török időkben elnéptelenedett helységet1720-ban kapta több más birtokkal együtt, jutalmul a császártól Harruckern János György élelmezési főhadbiztos. Az "új földesurat" 1722-23-ban az Országgyűlés honosította, ettől kezdve echte magyar báróként viselkedett. A család fiági kihalása után a Wenckheim-rokonság szerezte meg a kígyósi pusztát és a hozzá tartozó földeket. A mesekastély körül évszázadnál öregebb platánok, tölgyek, mocsárciprusok, hársak, páfrányfenyők állnak. Szép a francia kert közepén álló mészkő szökőkút - és ha az ember előre bejelentkezett, a múzeumba is benézhet, ami szintén egyedi élményt kínál. A kastély- iskolát még ma is hatalmas cserépkályhákkal fűtik. Itt nincs gázszámla, vannak viszont hajnalban kelő fűtők, akik vödörben cipelik a szenet. Imponáló a belmagasság: a tanári szobában három panellakás férne el egymás fölött. A Békéscsabától 11, Gyulától 15 km-re fekvő gyönyörű kastélypark megérdemli, hogy aki erre a vidékre vetődik, tegyen egy kis vargabetűt, hogy megcsodálja.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Látod? Az imbolygó, seszínű árnyak mindennap összébb bogozzák a hurkot, és hiába fuldokolunk. Érzed? A kibukkanó ibolyák illata összefolyik az őszirózsák szagával, s a március is: halottak napja. Hallod? A végtelen űr egyik ketrecéből egy kivilágított élő koponya világba sikoltja semmiségét.
Mondhatom, el vannak látva szuronnyal s azt a mi tiszteletünkre mindennap újra kiköszörültetik. – Hogy fúltatok volna a vízbe gazdástul! – vág közéjük János mérgesen a söprűvel, amelyiknek az a rendeltetése, hogy az ősökről eltisztogassa a morzsás földet. – Melyik vízbe, János? – Hát a vízözönbe, a szél hordta volna el a haját annak a vén Noénak, aki jegyet adott nekik a bárkába. De ami igaz, igaz: még a legyeket is inkább vállalnánk föntről, mint a nádgyökereket lentről. Az a mi legnagyobb bosszúságunk és legkonokabb felforgató társunk, a nádgyökér. Ezen a helyen emberemlékezet óta nem láttak nádat. Búzamezők vannak itt, meg cukorrépatáblák, tehát minden romantika nélkül való vegetáció. S a föld úgy tele van nádgyökérrel még két méter mélységben is, hogy minduntalan az ropog az ásónk alatt, mint az emberbomba. Különösen ott, ahol halottaknak vetettek ágyat valaha. Mit látnak a halottak hadserege. Annyit már tud a legegyügyűbb napszámosom is, hogy ahol nagyon sok a nádgyökér, ott sírt találnak. A sír meg is van, de nincs benne köszönet.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ch Hat. kulcsok EGY (I. ) OSZ (I. ) Mutató Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Apaffy család címerével foglalkozik. apanagyfalvi Apaffy [ szerkesztés] A család neve néha Abafi alakban fordul elő. Az Apaffy család régi címere, Nagyfalvai Apaffy Ferenc 1493 Ch→ Apaffi Mihály almakeréki síremlékének fedőlapja, 1661 Az Apaffy czímer – úgy a mint azt Apaffy Mihály erdélyi fejedelem pecsétein és pénzein látjuk, – egyike azon kevéssé ízléses czímereknek, melyek az újabb származás bélyegét viselik magukon. E czímert használta a család kihaltáig. Reichenau: «Siebenbürger Adel» című művében (Siebm. IV. Alig látnak ki a mentők a munkából, de birkózóversenyre még kivezénylik őket biztosítani : hungary. kt. 12. füz. 15. tb. ) nem mulasztotta el az alkalmat, hogy ezen ismert czímert, a pallossal átszúrt sisakot, a zöld alappal s gyümölcsös szőlőtőkével együtt, aranyszegélyzetű tojásdad paizsban, mint az Apaffyak ősi czímerét (1285-ből! ) be ne mutassa. Már egy korábbi alkalommal megjegyeztem, hogy az Apaffyak ezen czímere, ha nagyon korai, a XVI.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában Zách Klára Előző oldal: Akarta a fene/Petőfi jelenléte « » Következő oldal: Akarta a fene/Zách Klára elemzése Arany János Énekli egy hegedős a XIV-ik században Királyasszony kertje Kivirult hajnalra: Fehér rózsa, piros rózsa... Szőke, leány, barna. "Királyasszony, néném, Az egekre kérném: Azt a rózsát, piros rózsát Haj, beh szeretném én! Beteg vagyok érte, Szívdobogást érzek: Ha meghalok, egy virágnak A halottja lészek! " "Jaj! öcsém, Kázmér, Azt nem adom százér! - Menj! Mit látnak a halottak full. haragszom... nem szégyelled?... Félek, bizony gyász ér! Sietős az útam, Reggeli templomra: Ha beteg vagy, hát fekügy le Bársony pamlagomra. " - Megyen a királyné, Megyen a templomba; Szép virágok, deli szűzek Mind követik nyomba. Könyörögne, - nem tud, Nem tud imádkozni; Olvasóját honn feledé: Ki megyen elhozni? "Eredj fiam, Klára, Hamar, édes lyányom! Megtalálod a térdeplőn, Ha nem a diványon. " Keresi a Klára, Mégsem akad rája: Királyasszony a templomban Oly nehezen várja!
Teljes egy órája: De hiába várja. Vissza se megy többé Deli szűzek közzé: Inkább menne temetőbe A halottak közzé. Inkább temetőbe, A fekete földbe: Mint ama nagy palotába Ősz atyja elébe! "Hej! lányom, lányom! Mi bajodat látom? Jöszte, borúlj az ölemre, Mondd meg, édes lyányom. " "Jaj, atyám! nem - nem - Jaj, hova kell lennem! Hadd ölelem lábad porát, - Taposs agyon engem...! " Harangoznak délre, Udvari ebédre; Akkor mene Felicián A király elébe. A király elébe, De nem az ebédre: Rettenetes bosszuálló Kardja - volt kezébe'. "Életed a lyányért Erzsébet királyné! " Jó szerencse, hogy megváltja Gyönge négy ujjáért. "Gyermekemért gyermek: Lajos, Endre, halj meg! Ilyet kevesen és ritkán látnak: videón, ahogy lecsapolják a csatornát : Hodmezovasarhely. " Jó szerencse, hogy Gyulafi Rohan a fegyvernek. "Hamar a gazembert... Fiaim, - Cselényi...! " Ott levágák Feliciánt A király cselédi. - "Véres az ujjad, Nem vérzik hiába: Mit kívánsz most, királyi nőm, Fájdalom díjába? " "Mutató ujjamért Szép hajadon lányát; Nagy ujjamért legény fia Borzasztó halálát; A másik kettőért Veje, lánya végét; Piros vérem hullásáért Minden nemzetségét! "