A Reneszánsz Programiroda – Hungarofest Kht. a Kft. partnerségével a Reneszánsz Év keretében 700 000 forintos összdíjazású pályázati programot hirdet kreatív alkotóknak Mátyás, a király címmel. Öntsd képregénybe, formáld hőssé Mátyást! Kötetlen stílus, szárnyaló fantázia, zseniális képi megoldások, formabontó vagy tradicionális attitűd, a Ti dolgotok. Egyetlen kritérium van: a hét javasolt Mátyás-mesére épüljön a 2-5 oldalas képregény. Keressük az új látásmódot, az eredeti parafrázisokat, amelyek az alaptörténetek "továbbgondolásával" megmutatják az új évezred Mátyás királyát. A választható Mátyás mesék: * Az okos lány * Mátyás király lopni járt * Mátyás király és a kolozsvári bíró * Mátyás király Gömörben * Mátyás király és a cseh vitéz * Mátyás kovács * Vízkereszt A szövegek letölthető formában elérhetőek a pályázati oldalon. Milyen képregényeket várunk? Kiinduló- és támpontok 2010. Magyarországon az államforma a királyság. A nép által a Duna jegén választott uralkodó Hunyadi Mátyás.
A tárgyak között szerepel egy relief, amely 1874-ben, a Schulek Frigyes vezetésével végzett restauráláskor került elő a templom déli kapujánál a falból, és feltételezhető, hogy a Mátyás korabeli templom valamelyik kápolnáját díszítette. Kiállítottak továbbá Mátyás korabeli imádságos könyvekből való kódexlapokat, egy korabeli miseruhát, amely már az uralkodó idejében a templom tulajdona volt, és lehetett a király adománya is – tette hozzá a történész. Mátyás királyt királlyá választása után a Budavári Nagyboldogasszony-templomban fogadták, majd kétszer is itt nősült, és ő újíttatta fel a templom korábban leomlott tornyát is. Mindezeknek köszönhető, hogy a Nagyboldogasszonyról elnevezett egykori koronázó templom közismert neve Mátyás-templom.
A Magyarországon is számontartott művészek (Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő és Tibor, Nagy Imre, a nagybányaiak közül Mund Hugó, Nagy Oszkár, Jándi Dávid) mellett a trianoni határokon innen kevésbé ismert alkotók (például Erdélyi Béla, Szabó Gyula, Bartusz György, Király Ferenc) művei is láthatók a tárlaton. Megnyílt a Szépművészeti Múzeum Bosch-kiállítása | hirado.hu. A válogatás arra törekedett, hogy a Magyarországra áttelepedett művészek (többek között Árkossy István, Balázs Imre, Elekes Károly, Jovián György, Torok Sándor) esetében is az eredeti helyszínen, a még otthon készült műveket mutassa be. Így viszonylag hiteles képet tudunk nyújtani arról, hogy a határon túli művészek problémafelvetése, a művek technikai és esztétikai minősége, a hazai tradíciókhoz és a nemzetközi irányzatokhoz való viszonya a magyarországiakéhoz mérhető. Az egyéni életutak azt mutatják, hogy az érzelmi összetartozáson túl a határokon átívelő valódi kapcsolatokon nyugszanak (iskolák, kiállítások, művésztelepek). (A mellékelt fotón: Fülöp Antal Andor – Csendélet) A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kormány támogatásának köszönhetően tavaly egy rendkívüli jelentőségű műtárgy-szerzeményezési programot valósított meg.
Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa. Szépművészeti Múzeum, április 9-től július 17-ig. A kiállítás kurátora Tóth Bernadett, társkurátora Csető Georgina és Köves Anna, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze.
Az emlékkiállítás megtekintése után utazás a Gutin-hágón keresztül a Mára folyó völgyébe. Itt kezdődik az igazi Máramaros, ahol a falvakban sok helyen megőrződött a népi építészet, a hagyományos életmód, a színes népviselet. Itt még láthatóak a jellegzetes faházak, a hatalmas faragott fakapuk és a híres ortodox fatemplomok, melyek egy részét az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek egyikét megnézzük Desze faluban. A következő úticél az Iza folyó völgyében fekvő Barcánfalva, ahol látogatást teszünk a gyönyörű szép új kolostorban. A pompás épületegyütteshez egy érdekes néprajzi múzeum is tartozik. Délután az ukrán határ mentén fekvő Máramarossziget városával ismerkedünk. Trianon előtt ez a település volt Máramaros székhelye, egyúttal Kelet-Magyarország egyik leggazdagabb városa. Erre emlékeztet a városközpont számos szép épülete. A közös séta után szabadidő, ezalatt az érdeklődőknek lehetőség a város melletti skanzen (Máramarosi falumúzeum) megtekintésére. Ezt követően a Tisza völgyét követjük nyugat felé, hogy a nap zárásaként megnézzük Szaploncán a kuriózumnak számító Vidám temetőt.