Megdöbbentően magas halálozási számokat produkált Békés megye is. Az öregségi index – a 65 év felettiek és a 14 év alattiak arányát mutatja, minél magasabb, annál idősebb a közösség – itt a legmagasabb, ami predesztinálná a megyét a magas halálozási adatokra. Ez így is történt, ám a számok nem lettek annyira rosszak, mint Nógrádban. Igaz, az ezer lakosra jutó halálozási adat (19, 6) így is sokkoló. Nem jár együtt ugyanakkor feltétlenül a magas öregségi index a nagyon magas halálozási számokkal: Zala megyében a Békésben mérthez hasonlóak az arányok az idősek és a gyerekek esetében, ám a tavalyi halálozási számok meg sem közelítik ezt a szintet – alig az országos átlag felett volt (16, 8). Végre kiderült, hogyan számolja Magyarország a koronavírusos halottakat - Portfolio.hu. Az átlagot jelentősen meghaladó, tizennyolc feletti értéket mutat Heves, Somogy és Tolna megye is. Ezekben a megyékben szintén eleve magasabb volt az országos átlagnál az ezer lakosra jutó haláleset, vagyis itt a rossz trend folytatódott. Hogy mennyire pusztító volt a járvány, jól mutatják a havi bontású adatok.
Laptestvérünk, a 168 Óra friss számát ajánljuk. " Magyarország egy tartható pozícióban van, inkább a jobban teljesítő országok közé tartozik" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban a halálozási statisztikáról április 23-án. Azon a héten több mint 1400 honfitársunk halt meg a vírus következtében, a járvány kezdete óta pedig több mint huszonhatezer – olvasható a 168 Óra "A statisztika hazudik, ha nem értjük" című írásában. A kormány több ízben hangsúlyozta, hogy nem a közvetlenül lejelentett Covid-halálozási számokat érdemes nézni az összehasonlításhoz, hanem az úgynevezett többlethalálozási adatokat. Tehát azt, hogy egy korábbi évhez képest mennyivel nőtt az adott évben a halálesetek száma. Mindkét adat igaz, és a statisztika bármire képes. Hatalmas ugrás az amerikai gyilkosságok számában - Infostart.hu. Nem biztos, hogy a többlethalálozás mindig magasabb, mint a Covid-statisztika, hiszen a járványnak van pozitív hatása is, bizonyos halálesetek ritkábban fordulnak elő. Ilyen lehet például a közlekedési baleset. Nem mindegy az sem, hogy milyen bázishoz képest emelkedik meg a mutató, vagyis mihez mérjük a járvány áldozatainak számát.
Az ugyanakkor kijelenthető: a koronavírus hatásai ma még nem érzékelhetőek a magyar halálozási statisztikákban. Igaz, ez részben azért is van, mert a tavaszi kijárási korlátozások idején értelemszerűen kevesebb volt például a halálos kimenetelű közúti baleset – hiszen az emberek jellemzően otthon maradtak hosszú hetekre. De más fatális fertőzések kialakulásának esélye is drasztikusan csökkent a távolságtartás, a maszkviselés, a távmunka/távoktatás és az önkéntes karantén miatt. Ugyanakkor mintegy 170 ezerrel több haláleset történt 2020 márciusa és júniusa között Európában az elmúlt négy év ugyanezen időszakához képest – olvasható az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) hétfői közleményében, a különbség fő oka bizonyosan a koronavírus-járvány (és az országonként eltérő reakciók a járványra). Index - Belföld - A járvány alatt sem emelkedett október közepéig a magyarországi összhalálozás. A halálozás főbb adatai régiónként 2020. január–szeptember között (forrás: KSH adatai alapján) Régió Halálozások száma (fő) Változás az előző év azonos időszakához képest (százalékban) Budapest 15 861 0, 7 Pest 10 642 -3, 9 Közép-Dunántúl 10 632 -1, 6 Nyugat-Dunántúl 9 269 -1, 0 Dél-Dunántúl 9 308 -4, 2 Észak-Magyarország 12 014 -6, 4 Észak-Alföld 13 806 -4, 7 Dél-Alföld 12 962 -3, 3 Összesen 94 494 (Borítókép: A mogyoródi temető 2020. november 1-jén.
Az elővásárlási jog jogosultja ugyanis a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. A felperes álláspontja szerint a vevő tévesen hivatkozott a Ptk. szerinti elővásárlási jogára, mert a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot. Ezért meglátása szerint a Földforgalmi tv. alapján az eladónak vele kellett volna megkötnie az adásvételi szerződést. Az első- és másodfokú eljárás A bíróság elutasította a felperes keresetét, amely az alperesek között létrejött szerződés vele szembeni hatálytalanítására irányult. Úgy ítélte meg, hogy a vevő a perbeli ingatlanban tulajdonostársként tulajdoni hányaddal rendelkezett, és földművesként nyilvántartásba vették, ezért földműves tulajdonostársnak minősül. Elővásárlási jog hatályos szabályai termőföld-vásárláskor - Hírnavigátor. Ebből kifolyólag a Földforgalmi tv. alapján fennálló elővásárlási joga megelőzi a felperes elővásárlási jogát.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Közös tulajdonban álló termőföld értékesítése esetén a tulajdonostársat nem illeti meg a Ptk. szerinti elővásárlási jog. Elővásárlási jog csak a földműves tulajdonostársat illeti meg, amire más elővásárlásra jogosultakkal szemben akkor is hivatkozhat, ha az adásvételi szerződésben vevőként szerepel – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a két alperes, az eladó és a vevő (aki az eladónak a földműves tulajdonostársa) adásvételi szerződést kötött szántó művelési ágú ingatlan 1904/6012 tulajdoni hányadára. A szerződés szerint a vevőt a Ptk. szerint elővásárlási jog illeti meg [5:81. § (1) bekezdés]. A adásvételi szerződés a Földforgalmi tv. [2013. évi CXXII. törvény] alapján az illetékes települési önkormányzat jegyzője útján kifüggesztésre került. A felperes, kinek elővásárlási joga szintén a Földforgalmi tv. -en alapult, abban a hiszemben, hogy az ő elővásárlási joga megelőzi a vevőjét, elfogadó nyilatkozattal élt.
2021. 06. 03. Tájékoztató – termőföld elővásárlás, haszonbérlet A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12. ) kormányrendelet értelmében a tulajdonosnak, mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére a Földforgalmi törvény rendelkezéseinek megfelelően közzétételi kérelmet kell benyújtani a vonatkozó törvények által meghatározott adattartalmú és példányszámú adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt. A közzétételi kérelmet a földügyért felelős minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez a vonatkozó törvények szerinti példányszámban kell csatolni az egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződést.