Így azt a látszatot keltik, hogy ezek a pontok a kép előtt vannak. Ezáltal a kép egy ablak lesz, melyen át az égi világba pillanthat a néző. Bár a régi orosz ikonfestők ismerték a lineáris perspektívát, nem alkalmazták ezt a technikát, mert nem felelt meg az ikon céljának és jelentésének. Ikonfestészet Tarkovszkij Andrej Rubljov c. filmjében Andrej Rubljovról, a híres XV. századi ikonfestőről Tarkovszkij készített filmet. Alkotása a filmtörténet egyik legendájává is vált. A szovjet hatalom 1971-ig nem engedte bemutatni, a kópiákat dobozban őrizték. A film megvilágítja Andrej Rubljov életének egy szakaszát. A film alapvonulata: a szerzetes-ikonfestő hosszú válság után visszatér művészetéhez. A fekete-fehér film az utolsó képsorokban színesre vált és megmutatja az ikon festmények ragyogó és földöntúli világát. Tarkovszkij Rubljov filmje mondanivalójával, képi világával rabul ejti a nézőt. Rubljov Szentháromság ikon szimbolikája Andrej Rubljov minden idők egyik legnagyobb vallásos festője.
A háttérben lévő ház az Atya házára utal "Atyám házában sok hely van" (Jn 14, 2), a fa, az élet fája, az örökkévalóság fája. A Paraklétosz mögötti szikla (amin halványan látható hasadék van), utal arra, hogy a Szentlélek életet árasztó folyamai Krisztus misztikus sziklájának nyitott oldalából fakadnak. E kimeríthetetlen titokról az imádság képes feltárni nagy mélységeket, ami az Istenre figyelő tekintet gyümölcse. Források: Gabriel Bunge: A Szentháromság-ikon – A szent ikonfestő Andrej Rubljov lelkisége és műve – Örökségünk kiadó 1994; Ivancsó István: Ikon és liturgia – Szentháromság -Nyíregyháza 2002; Ajánlás: cikk: és film: Andrej Tarkovsky: Andrej Rubljov _________________________________________________________ "A keresztény Kelet és Nyugat ragyogó épületei és mozaikjai a hívők egyetemes öröksége, s magukban hordják a hit- és ünneplésbeli teljes közösség ígéretét, merném mondani zálogát. Ez (a teljes közösség), miként Rubljov híres Szentháromság képén, egy mélységesen eucharisztikus Egyházat tételez föl és követel, mely közösen részesedik a megtört kenyér által Krisztus misztériumában, s mintegy elmerül a három isteni Személy kimondhatatlan egységében: ezáltal az Egyházból magából lesz a Szentháromság "ikonja".
A leghíresebb Andrej Rubljov Szentháromság-ikon ja. Az ünnepet az ortodox egyház pünkösdkor tartja meg, a Szentháromság napján pedig mindenszentek napját ünnepli, amelyet a katolikusok november 1-én ünnepelnek. Legkorábbi lehetséges dátuma május 17., legkésőbbi június 20. A Szentháromság tisztelete a barokk vallásosságban kap kiemelt hangsúlyt. A barokk egyházi művészetek hierarchikus szelleméhez nagyon illett a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise. További információk [ szerkesztés] Szentháromság ünnepe - Lexikon [ Tiltott forrás? ] Szentháromság vasárnapja - katolikus lexikon SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP – "KICSIPÜNKÖSD" - Jeles Napok A Szentháromság vasárnapja - Új Ember m v sz A kereszténység legfontosabb ünnepei és jeles napjai Ökumenikus vasárnap karácsonyi ünnepkör | advent · karácsony · vízkereszt húsvéti ünnepkör | nagyböjt · nagyhét ( virágvasárnap · nagycsütörtök · nagypéntek · nagyszombat) · húsvét · áldozócsütörtök · pünkösd Szentháromság ünnepe Csak katolikus és anglikán hamvazószerda · fehérhét · fehérvasárnap · úrnapja · mindenszentek · halottak napja · Krisztus király ünnepe Csak protestáns a reformáció napja
A debreceni építész sikeres amerikai karriert hátrahagyva tért haza szülővárosába 1928-ban, ahol több art deco stílusú épületet tervezett. Ennek kiemelkedő példája az ötemeletes, klinkertéglával borított bérház a Hatvan utcán, mely funkcionalitásra törekvő, díszítéseket mellőző, geometrikus formáival a belváros különleges színfoltja. Hangya-bérház (Piac u. 40. ) Debrecen egyik legkülönlegesebb kapuja a város egyik első modern épületét díszíti. Az ötemeletes bérház az országos bolthálózatot is működtető Hangya Szövetkezet részére épült 1938-ban Münnich Aladár tervei szerint, aki a Déri Múzeumot is jegyzi. Eredeti kapuja még egy egyszerű felvonós rács volt. Új, zöld színű vaskapuján, melyet Magyar Zoltán tervezett és Kovács Imre tiszaörvényi kovácsmester öntött, 78 db 25 centi magas hangya sorakozik. A szöveg összeállításában Harangi Attila építész segített. Könyv: Magyarország híres épületei. További debreceni érdekességek: Forrás: azutazó
A szobrász a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Cím: 4024 Debrecen, Kossuth u. 21 A koraeklektikus ház helyén állt az Angol Királynő Szálló, melynek kialakítása során a 17. század végi földszintes fogadóépületre 1890-ben emeletet építettek. Ma a Csokonai Étterem működik az épület pincéjében. Cím: 4025 Debrecen, Piac u. 11-15 Telefon: +36 30 597 3229, +36 52 508 600 Fax: +36 52 416 456 Az Aranybika Magyarország egyik legpatinásabb szállodája. Debrecenben, a Bajcsy-Zsilinszky és a Piac utca sarkán, a Kossuth tér mellett áll. Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. 1699-ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben pedig emeletet húztak fel rá. 1810-ben került a vasból vert,... Cím: 4024 Debrecen, Piac utca Kossuth utca sarok A Csonka templommal szemben, az utca másik oldalán már 1872-ben a takarékpénztár működött – ez volt a város első takarékpénztára is. A mai épület 1912-ben készült el, az uralkodó divatnak megfelelően szecessziós stílusban, homlokzatát stukkók és szobrok díszítik.
Debrecen – Mitől izgalmas a háború utáni építészet? Melyek e korszak legfontosabb épületei? Milyen a modern? Kovács Péterrel beszélgettünk. Kapcsolódó írásunk: itt olvasható