A muskátli teleltetése pár apró trükkel már sikeres lesz, ha ezekre odafigyelünk rá. Így akár több évig is nevelheted a muskátlit ha a muskátli teleltetése jól sikerül. A muskátli teleltetése egyszerűen – száraz teleltetés Bár a muskátli nem túl drága növény és viszonylag olcsón lehet vásárolni palántaként tavasszal, mégis nagy öröm, amikor a ritkább és kedvenc színeket mutató példányokat át tudjuk teleltetni. Az állómuskátli (Pelargonium zonale) és a futómuskátli (Pelargonium peltatum) nem egyforma teleltetést igényel, erre viszont érdemes odafigyelni. Muskátli teletetési tippeket hoztam mára! Bevett gyakorlat, hogy a muskátlit még a mínusz fokokhoz közel is kint hagyjuk és csak utána kerülnek be a teleltetésre. Erre a futómuskátli érzékenyebb, könnyebben megfagyhatnak már +1 fok körül, de az állómuskátli jobban bírja a kiképzést. Álló muskátlinál világos és hűvös helyiség az ideális, ahol a hőmérséklet nem emelkedik 4 -10 °C fölé. Az alacsony hőmérsékleten megáll a fejlődése, nem jelennek meg rajta a gyenge hajtások.
Álló muskátli és futó muskátli: melyiket akkor hogyan? Tehát a muskátli teleltetése esetén az első lépés tisztába lenni azzal, melyik fajunk van kint az erkélyen, ablakpárkányon. Az álló muskátli (~parasztmuskátli, P. zonale) a felakasztásos módszert szereti a legjobban és a száraz teleltetést hűvösben 1-5 C fok között. Ne legyen fagyponton! A futómuskátli (P. peltatum és az egyéb illatos citromillatú muskátli is ezt igényli majd) kicsit melegebb teleltetést igényel, ott az 5-10 fok közötti száraz teleltetés lesz a megoldás. Teleltetési 5 tipp Fokozatosan csökkentsd az öntözést még a fagyok beálltáig, hogy felkészüljön a növény a télre. Ha tartósan az éjjeli 1 fok köré ér a léghőmérséklet, akkor itt az idő bevinni a teleltető helyiségbe a növényeket. Bontsd le a gyökérről a földkeveréket és tisztítsd meg a növényeket. Ha kártevők vannak rajta vagy védekezz ellene vagy zuhanyozd le a kád felett. Várd vissza a hajtásokat, de még a gyökeret is visszavághatod. Vegyél kampót barkácsboltban és akasztgasd fel rá fejjel lefelé a muskátlikat.
A következő hónapban kezdjük el tápoldatozni, és az első hajtásokat vágjuk vissza a felére. A kerti (álló) muskátli nem igényes a teleltetés módjára. Viszont a futó muskátli több odafigyelést kíván az átteleltetéshez. Álló muskátli teleltetése: - A cserepes muskátlit mindaddig kinn kell hagyni, amíg erősebb fagyok (-2, -3°C) nem fenyegetnek. Ekkor fagymentes helyre menekítjük őket. Kevés fényen, kéthetenkénti öntözés mellett minden nehézség nélkül áttelelnek. Azoknak a háziasszonyoknak, akiknek nincs más lehetőségük, csak fénytelen helyen átteleltetni a kedvelt növényeit, a következőt ajánlom: - A kertbe kiültetett muskátlit szedjük ki a földből vagy az erkélyládából és sűrűn egymás mellé állítva rakjuk be ládába vagy 25-30cm átmérőjű cserépbe. A gyökereket takarjuk be teljesen földdel, és a ládát vagy cserepeket állítsuk fagymentes helyre, ahol némi fényhez is jut. Így igen kevés öntözéssel beéri, nem hajt vékony hajtásokat, a téli hónapokban nyugalomban marad, és tavasszal kiültetve, visszavágva, újra virágozni fog.
Muskátli teleltetése - YouTube
Online tanácsadás Kérdés: Kérdést felvető neve: Agrár Oldal admin Almafa leveleinek rozsdabetegség elleni védelméről szeretnék érdeklődni (vegyszerek, kezelési mód, permetezési gyakoriság, stb. ). Köszönettel, Basa-Dénes László Válasz: Az almának rozsdabetegsége nincs, feltehetően a varasodás az amit látott a leveleken, ami ebben az évben erősen fertőzte az almafákat. A tünetek: 5-10 mm átmérőjű kerek, kezdetben halványzöld majd sötétszürkére elsötétedő, a levél színe felé kidomborodó foltok láthatók a leveleken. A foltokon később mind a levél színén, mind pedig a levél fonákán barna, bársonyos konidiumtartó-gyep tör elő. Végül a levélfolt elhal, szürkésbarna színű lesz. Több tucat német pap száll szembe a Vatikánnal: élőben közvetítik a meleg párok megáldását - Liner.hu. Védekezés: Csak rendszeres permetezéssel lehet megvédeni az almafákat a fertőzéstől. A védekezést el kell kezdeni a rügypattanástól, az egérfül nagyságú levelek kifejlődésekor és folyamatosan 10-14 naponként megismételni. Az első 2-3 kezelésre a Chorus készítményünket, a további kezelésekre a Score gombaölőszer használatát javaslom.
A birs lombhullató, kb. 5-8 m-es magasságig megnövő, kompakt koronájú fa. Törzsét alacsonyan fejleszti, ebből adódóan akár bokor is nevelhető belőle, így kisebb kertekbe is kiváló választás. Az április végén nyíló virágai a rózsaszín és a fehér szín különböző árnyalataiban pompáznak, emiatt a gyümölcstermésén kívül egy kiváló díszítőértékkel rendelkező fa is. Birsalma termése fényes sárga színű, és még éretten is kemény a gyümölcs húsa és héja egyaránt. A birs utóérő gyümölcsfaj: termését szeptember közepétől október első feléig lehet szedni. Nem tartozik a friss fogyasztásra szánt gyümölcsök közé, azonban magas vitamin- és pektintartalma miatt mégis érdemes elgondolkodni a termesztésén, hiszen feldogozva megannyi finom ételkülönlegesség készíthető belőle. Terméséből akár ivólé, gyümölcszselé, befőtt, de akár birsalmasajt is előállítható! Permetezési Naptár 2018 – Permetezési Naptár 2010 Qui Me Suit. Érdemes a birs csemetét érdemes a kert napsütötte, huzatmentes részére ültetni. A birs talajigényét tekintve nem kifejezetten igényes, azonban a megfelelő vízellátást mindig biztosítsuk neki!
Az egyik leggyakoribb allergiatípus az allergiás rhinitis, hétköznapi nevén a szénanátha. Aktualitását az adja, hogy az egyik formája éppen a nyár végén, illetve az ősz elején okoz megbetegedést. Mi az az allergiás rhinitis vagy szénanátha? Az allergiás rhinitis egy olyan felső légúti gyulladás, amelyet a korábban már említett ún. allergének váltanak ki. Az allergiás rhinitisnek két formáját különböztetjük meg: az egyik az ún. szezonális forma, amelyre jellemző, hogy a különböző virágporok ( pollenek) okozzák a tüneteket, és csak évszakhoz kötötten betegítenek. Szél útján terjedve virágporokkal mindenki találkozik, de megbetegedést csak az azokra érzékeny embereknél vált ki. Az egyik főszezonja tél végétől kora tavaszig tart, és a panaszokért az ekkor virágzó nyír, mogyoró és fűzfa pollenjei tehetőek felelőssé. Késő tavasztól kora nyárig a pázsifűfélék borulnak virágba, míg az év utolsó allergiás szezonja késő nyártól a hideg őszig tar t, ekkor a gyomnövények, köztük a parlagfű és az üröm virágporai jelennek meg, mint kiváltó tényezők.
A birs legfontosabb betegségei és az ellenük javasolható növényvédelmi kezelések A birs legfontosabb károsítóinak és a védekezési módszereinek olvasásakor a Kedves Olvasó jogosan vélheti felfedezni, hogy sok az átfedés az alma károsítóival és növényvédelmi stratégiájával. Ebből kifolyólag a közös betegségek és kártevők leírása sok esetben nem került kifejtésre, ahhoz ajánlom Önnek az alma károsítóiról és növényvédelmi stratégiájáról szóló cikkeimet. 1. Almatermésűek tűzelhalásos betegsége – Erwinia amylovora Súlyos virágfertőzés és kezdeti levélfertőzés tünetei láthatóak ezen a birsfán. Betegség, tünetek: Az almatermésűek legfontosabb baktériumos betegségéről már említést tettem az alma és a körte károsítóiról szóló cikkeimben. A betegségre való fogékonyságot tekintve a birs az egyik legfogékonyabb gyümölcsfaj az almatermésű gyümölcsök között. A birsalmán megfigyelhető tünetek megegyeznek az almánál és a körténél leírt tünetekkel. Főként a fiatal hajtásvégek pásztorbot-szerű csavarodása és megfeketedése lehet a legszembetűnőbb tünet.