A sorrend gyakorlatilag mindegy. A negatív sugárzások másik, szintén nem elhanyagolható csoportját a föld alatt meghúzódó vízerek által kibocsátott rezgések adják. Megfigyelésünk szerint az egészségromboló hatása még súlyosabb lehet, mint a Hartmann zónáké. A betegség létrejötte nagymértékben függ attól, hogy hol érik, hol keresztezik ezek a sugárzások testünket. Ingázásról - földsugárzásokról tudományosan Dr. Vízér kimérése, szervezetre gyakorolt káros hatása.. Eötvös Loránd ingájának alapjai és működése Tekintse meg filmünket: "A középkor előítéleteinek és csodaszereinek lomtárából előkerestem a varázsvesszőt és azt nem imádsággal, nem is ördöngösséggel, hanem a vesszőhöz, melyhez a varázs az idők folyamán amúgy is lekopott, jobban illő mechanikai érvelésekkel arra bírtam, hogy feleletet adjon. Az igaz, hogy nem arra kértem, hogy rejtett kincseket mutasson, arra sem hogy ellenségeimet, ha vannak, megjelölje csak azt kívántam tőle, engedjen bepillantani annak az erőnek a rejtélyeibe, amely e földön mindent mozgat, mindennek kijelöli a helyét.
Vízér keresés és mérés a legősibb radiesztéziai ténykedés. A vízérsugárzás, a hartmann és curry háló hatására az immunrendszer lerobban és az ember könnyen megbetegszik. Lássuk, a szakirodalom szerint, milyen betegségek veszélyeztethetik az Ön egészségét azáltal, hogy földsugárzások zónájában van a fekhelye! A betegségek kialakulása és a geopatikus energiák jelenléte között a korreláció, statisztikai alapon ugyan kimutatható, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki megbetegszik. A földsugárzások egészségkárosító hatása elsősorban az immunrendszer meggyengítésén keresztül jelentkezik és ott tör utat magának, ahol az ellenállás a legkisebb. Az itt közölt információk csak tájékoztató jellegűek és szó sincs arról, hogy a vízerek például, adott esetben létrehozzák az egyes betegségeket. Arról viszont erős megfontolás szintjén szó lehet, hogy a felsorolt vagy egyéb betegségek, illetve más kockázati tényezők esetén a káros energetikai tereket az ember igyekezzen elkerülni. Részletesen: vízér, vízerek, hartmann, curry... a fejen, testen, lábon Vízérsugárzás, vízerek hatása, vízér mérés A vízér az egyik legrosszabb hírű un.
görbe földsugárzás típus. A radiesztézia mérés egyik legfontosabb (de nem az egyetlen) feladata a vízerek, vízér halmazok bemérése, valamint, az azonos helyen előforduló geopatikus sugárzások összetett hatásainak vizsgálata. A vízérsugárzás az egyes földalatti vízzáró rétegek között átszivárgó vízmozgás következtében alakul ki. Energiáját a föld belsejében lévő energiákból és a térhálós szerkezetű geopatikus sugárzásokból nyeri, azok "frekvenciáját", minőségét a maga képére formálja, polarizálja és koncentrálja... Bonyolultabb a helyzet, amikor több vízér találkozik és együttesen fejtik ki ( polaritástól függetlenül, mindig káros) hatásukat. A vízerek frekvenciái majdnem megegyeznek, igen közel állnak az ember belső szerveinek rezgéseihez. Megfelelő belső - külső védelem nélkül betegségeket okozhatnak, negatív információkat juttathatnak el a sejtekhez és adott esetben degeneratív folyamatokat indíthatnak el. A vízérsugárzás semlegesítésére több népi legenda "áll rendelkezésre". Annyit érnek, mint a legendák és a placebó.
1541 augusztus 29. Az ország három részben - YouTube
A szerződés megszegése után Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására, generálisa, Wilhelm von Roggendorf 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán szultán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án a már felszabadított vár alá érkezett meg: hadai szoros gyűrűbe fogták, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát kezéből, és bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait, Fráter Györgyöt és Török Bálintot, továbbá a magyar főurakat és a budai magisztrátust, hogy megtanácskozza velük Magyarország sorsát. A meghívást ugyan gyanakvással fogadták, de eleget kellett neki tenniük, így 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet indult a török uralkodó sátrához.
A szultán is, és a török főtisztek is bíztak ebben. A kegyetlen ostrom legvéresebb napja következett el, legalábbis a török támadók számára. A rohamot a janicsárok támadása az összelövöldözött s szinte rommá lett délnyugati várszögleten indult meg, majd a lovaikról leszállt szpáhik és az önkéntesek rohama indult meg a Hárserdő felől, s aztán a Bagotai-bástya irányából a délkeleti oldalon is. 1566. augusztus 29-én, Szigetvár alatt azonban megtört a sikersorozat: a szigeti védők a három irányból támadó janicsárok, szpáhik és önkéntesek tízezreit véres fejjel verik vissza a falakról, a törökök vesztesége csak ezen a napon 4000 halott volt. Feljegyezték azt is, hogy vitézül verekedett a védelemben maga Zrínyi is, s nem egy törököt ki elsőként hágott fel a falakra, saját kezűleg vágott le. S vele még mások. Egyre fogyatkozott a védők ereje. Az augusztusi forróságban a temetetlen halottak tömege hamarosan bomlásnak indult és elviselhetetlen bűzt árasztott. A török hadvezetés a sikertelenséget és hatalmas vérveszteségeit látva tanácstalan volt: egyesek arról szóltak, hogy a tél beállta előtt Szigetvárt nem tudják elfoglalni, mások szerint az időközben Gyula várát vívó Pertev pasának kell parancsot küldeni, hogy hagyjon fel az ostrommal, és egész hadával vonuljon a szultán táborához, hogy Szigetvárt egyesült erővel elfoglalhassák.
Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.
Erről kérdeztük Baltavári Tamás történészt, a többek között a Nándorfehérvár, 1456 és a Mohács című animációs dokumentumfilmeket elkészítő Történelmi Animációs Egyesület elnökét. A rövid válasz, hogy nem rajta múlt, külső körülmények miatt, birodalma érdekeinek biztosítása érdekében szállta meg Budát 1541. A bővebb indokláshoz 1526-ig kell visszatekintenünk. A nevető harmadik A mohácsi csatában elhunyt II. Lajos király nem hagyott maga után örököst, a trónra pedig a korábbi Habsburg-Jagelló szerződésekre hivatkozva teljes joggal nyújtotta be igényét Habsburg Ferdinánd – akkor még "csak" – osztrák főherceg. A magyar urak jelentős része királlyá is koronázta abban bízva, hogy a fél Európát és az Újvilág kimeríthetetlen ezüst- és aranykincsét is birtokló dinasztia képes lesz megvédeni hazánkat a töröktől. Buda látképe 1530 körül, illusztráció Sebastian Munster Cosmographiae Universalis című művéből. Forrás: Wikipedia Csakhogy a nemesség egy másik része pedig, a szabad királyválasztás jogával élve akkor már egy éve trónra emelte Szapolyai János erdélyi vajdát, az ország legnagyobb hatalmú és leggazdagabb főurát.
Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly közelében lévő Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg. Budát augusztus 31-én a Török Birodalom részének, vilájet (tartomány) székhelyének nyilvánították. A szultán szeptember 2-án vonult be ünnepélyesen, és a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás-templomban) hálaadó istentiszteletet tartottak. Magyarország nem sokkal később három részre szakadt: a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre, ahová János Zsigmondot parancsolta a török. Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, csak 1686-ban sikerült visszafoglalni a várost.