DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (MDF): Hölgyeim és Uraim! Először talán azzal kellene kezdeni, hogy nagyon rossz időpontban vitatkozunk mi itt. Ha valami, akkor ez a téma megérdemelte volna azt, hogy a tévé képernyőjén keresztül az ország lakossága figyelemmel kísérhesse ezt a vitát. (Taps a kisgazdák padsoraiban. - Közbeszólás: Így van. ) A legjelentéktelenebb törvényeket tudtuk megvitatni széles nyilvánosság előtt, és most egy olyan törvényt vagy országgyűlési határozatot, amelynek kihatásait ma még nem tudjuk belátni, eltettünk estére azzal, hogy jobb, ha nem látják, ki mit mond, és hogy fog szavazni. (Közbeszólások: A rádió közvetíti. ) Azt hiszem, ez nem helyes eljárás a magyar parlamentben. Amit pedig mondani szeretnék, azt azzal kezdem, hogy az elmúlt 120 évben háromszor állt magyar katona fegyveresen szemben a szerbekkel. 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai okkupálták Boszniát. Schamschula György: nem zárunk be egy postahivatalt sem - Blikk. 1914-ben és 1941-ben magyar katonák harcoltak a Balkánon. Kérem szépen, mind a három katonai vállalkozásnak az volt a közös jellemzője, hogy mind a három könnyű kalandnak ígérkezett, és mind a három iszonyú, véres csatává változott.
2019. 11:27 Hatalmas kihívás előtt áll a posta A postai iparág jelentős változáson megy keresztül, és ezt a Magyar Postának is követnie kell - mondta Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója csütörtökön az európai egyetemes szolgáltatókat tömörítő Európai Postai Szolgáltatók Egyesülete (PostEurop) igazgatósági ülése előtt. 2019. 01. 17:19 Megszületett a béralku a Postánál Átlagosan 10 százalékos lesz a bérfejlesztés az idén a Magyar Postánál a pénteken aláírt bérmegállapodás szerint. 2018. Tizszazalekos minuszban posta interju schamschula gyorgy vezerigazgatov friss hírek - a Hírstart hírkeresője. 08. 15. 13:24 Vezetőváltás a Magyar Posta élén Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Schamschula Györgyöt nevezte ki a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójának, Illés Zoltán, korábbi elnök-vezérigazgató közös megegyezéssel távozik a cégtől - közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Kérem szépen, mind a három katonai vállalkozásnak az volt a közös jellemzõje, hogy mind a három könnyû kalandnak ígérkezett, és mind a három iszonyú, véres csatává változott. 1878-ban - ma már nem emlékeznek rá, csak a történészek tudják - a magyar huszárokat Magleinnál lemészárolták a szerb felkelõk Boszniában, és ez elõdeinknek körülbelül olyan példázat volt, mint a mai embereknek esetleg a mohácsi vész. 1914-ben, 36 évvel a magleini mészárlás után újra betörtek magyar csapatok Szerbiába. Hadat üzentünk Szerbiának. Azt ígérték, hogy mire leesnek a falevelek, itthon lesznek a csapataink. Négy évet vártunk erre az õszre, és nem dicsõséggel tértek vissza a magyar katonák. Megyei Lapok. Nagyon sok nem tért vissza, nagyon sok maradt Szerbia földjében. 1941 után - errõl talán nem érdemes beszélni -, mindenki tudja azt, milyen esztelen háborúba sodródtunk bele, és hogy milyen mészárlás követte a szerbek bevonulását a Délvidéken. (19. 50) Hölgyeim és Uraim! Még egy történelmi párhuzamra fel kell hívnom a figyelmüket.
Ezzel szemben a kistulajdonosokat úgynevezett kényszertársulásra kötelezte, magyarul mondva, akinek a birtoka nem érte el a 200 kataszteri holdat, annak a birtokát más kisbirtokokkal összefogva a községi - akkor nem önkormányzatnak mondták, de ma így neveznénk -, a községi önkormányzat kényszerült bérbe adni, mégpedig hivatalos árverésen. Ez a rendszer kisebb-nagyobb változtatásokkal 1945-ig maradt fönn, amikor a '45. évi VI. törvény, amelyik a nagybirtok felosztásáról és a parasztság földhöz juttatásáról rendelkezett, involválta a vadászati jog módosítását is, és 1945-ben a 40 046. számú miniszterelnöki rendelet szabályozta, hogy a vadászati jogot elszakították a magántulajdontól, illetve a földtulajdontól, így mondták. Vissza kell térnem az 1883-as törvényre, a múlt században a magyar vadászatban a vad még res nullius volt, azonban a '45-ös törvény már elõrevetítette ennek egy fejlettebb formáját, amelyet tulajdonképpen az '59. évi Ptk-ban sikerült véglegesen kodifikálni, s amely szerint a vad állami tulajdon lett.
Azt hiszem, nekünk is elõ kéne venni ezt az elgondolást, hiszen ez az ország nehezen bírna el újabb 250 állami alkalmazottat csak a vadászatban. Hölgyeim és Uraim! Még egyet szeretnék fölvetni nagyon röviden: az orvvadászat büntetésének súlyosbítását bele kell venni a törvénybe. Olyan mértékû ez manapság és olyan károkat okoz, ami mellett nem mehetünk el, és úgy gondolom, ennek most itt volna a helye. A törvényjavaslatot még egy módosítással szeretném kiegészíteni: lehetõleg ne jövõ év tavaszán, hanem egy késõbbi idõpontban, megfelelõ felkészülés után tudjuk bevezetni. Ez a felkészülés azért szükséges, mert - mint mindnyájan ismerik - a mai földtulajdon-viszonyok, a birtokstruktúra rendezetlensége miatt nagyon nehéz lesz megállapítani a bérbeadás feltételeit. Hölgyeim és Uraim! Ennyi fért az idõbe. Köszönöm, hogy meghallgattak, és remélem, jó törvényt fogunk alkotni. (Taps. ) Eleje Homepage
Képviselőtársaim közül azokhoz fordulok, akik egyéni választókerületben lettek megválasztva, majd ha a választókerületükbe megérkezik az első vagy második halott Boszniából, önök hogy fognak odaállni az emberek elé azt mondva, hogy igen, én szavaztam arra, hogy az ön fia, asszonyom meghaljon azon a területen. (Felzúdulás. ) Kérem szépen, az, hogy valaki önkéntesen megy a halálba, nem ad senkinek okot felmentésre. Gondolják meg képviselőtársaim, megéri-e az nekünk, hogy egy lassan kibontakozó normalizálódási folyamatot délszláv szomszédainkkal felrúgjunk; megéri-e nekünk, hogy koporsókat rendeljünk Boszniából. Ezen gondolkozzanak, mielőtt megnyomják a szavazógép gombját. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon. )
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
A régióban több mint tízezer vagyonőrt érint az a rendelet, amely előírja számukra a kötelező állami vizsgát 2014. január 1-jéig. Aki ezt elmulasztja, jövőre már nem végezheti a munkáját. Hajdu Zsolt (Dunántúli Napló) Minden vagyonőrnek állami vizsgát kell tennie 2014. január 1-jéig, aki ezt elmulasztja, jövőre már nem végezheti a munkáját. BAMA - Kötelező állami vizsga a vagyonőröknek, ötévenként utóképzés. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a személy- és vagyonőri szakmáknak is presztízst kíván teremteni. Az ágazati dolgozóknak meg kell ismerkedniük a megváltozott jogszabályi környezettel, köztük új jogaikkal és kötelességeikkel, valamint azok gyakorlati alkalmazásával, ezért a rendelet kötelező képzést, majd ötévenként utóképzést ír elő a vagyonőrök részére. A képzésen való részvétel minden személy- és vagyonőr-igazolvánnyal rendelkező részére kötelező, így ők 2014. január 1-jéig kötelesek a jogszabályban meghatározott képzési és vizsgáztatási követelményeknek eleget tenni. A vizsgával nem rendelkezők a határidőt követően nem végezhetnek vagyonvédelmi tevékenységet.
13. A vizsga napján történő megjelenés időpontjának egyeztetése végett vegye fel a kapcsolatot a kamara illetékes megyei szervezetével! 14. A tanúsítvány az ön igazoló irata, vigye haza, nem kell beküldenie sehová. A vizsga napjáig elektronikus számlát kap a befizetett tandíjáról.