Lángra kapott a futószalag a váci cementgyárban csütörtök reggel. A tüzet gyorsan megfékezték a tűzoltók, senkinek sem esett baja. A tűz keletkezésének oka egyelőre ismeretlen.
A váci cementgyár futószalagja 8-20 méteres magasságban, 3 méteres részen kapott lángra csütörtök reggel. A tűzoltók három autóval, 15 emberrel vonultak a helyszínre. Hétmilliárdos beruházás a Váci Cementgyárnál. A riasztást kettes, kiemelt fokozatúnak minősítették. A tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani, senkinek sem esett baja - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélreEgy 250 négyzetméteres csarnokban csaptak fel a lángok, nagy mennyiségű műanyag granulátum gyulladt meg – tájékoztatta a Katasztrófavédelem az MTI-t. A tüzet a dolgozók kezdték el oltani, majd kiérkeztek a váci tűzoltók, akikhez rétsági és szentendrei egységek csatlakoztak. A tüzet ugyan eloltották, de a granulátum még ekkor is izzott és félő volt, hogy bármikor újra lángra kaphat, ezért kiemelt fokozatú riasztást léptettek életbe. A csarnokból mindenki időben kijutott. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a tüzet eloltották. A felszálló füst nem veszélyeztette a környezetet és sérülés sem történt. Atűz keletkezésének okát még vizsgálják. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A polgármester szavaiból azt vettem ki, hogy inkább az összefogásra támaszkodhatnak majd. Például most a legfontosabb kérdés a fertőtlenítés, és az egyik helyi vállalkozó, Szabó János felvállalta, hogy ingyen elvégzi a 18 legsúlyosabban elöntött ház fertőtlenítését. Az önkormányzatnak nincs pénze, de a polgármester szerint tudnak majd segíteni építőanyaggal, munkaerővel, vagy például az egyik legsúlyosabban megrongálódott háznál bejelentkezett a Szent Rókus Karitász, hogy elvállalja a bontást, vagy akár az újjáépítésben is segít. Segítség a károsultaknak Több család nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, melyek az élet újraindításához szükségesek. Ezért a nagymarosi Szent Rókus Karitász kampányt indított a bajba jutott családok megsegítésére. Az akcióhoz pénzadományokkal, munkával, eszközökkel, tárgyi adományokkal lehet csatlakozni. Bővebb információ itt. "Katasztrófa″ – mondta egy fáradt nő. "Nagyon elegem van az árvízből, 2002 óta itt ez a negyedik nagy áradás, nem nagyon bírjuk már, de 10 millióért nem akarjuk eladni a házat, többszörösét éri, és szeretünk itt élni, inkább valamilyen technikai megoldáson gondolkodunk″ – mesélték a lakók.
A látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy múzeumi körülmények között megismerkedhessenek azzal az összetett, nehéz munkával, amit a bányász nap mint nap végzett a föld alatt. Az "öreg XV-ös akna" külszíni létesítményei abban az állapotban kerültek megőrzésre, ahogy egykor az üzemelés alatt voltak. Az acélszerkezetű aknatorony, a kasokat mozgató lenyűgöző szállítógép, a kovácsműhely, a víztorony, a fürdő-öltöző épület, a hősi halottaknak állított emlékmű, a volt irodaépületben az üzemvezetői iroda, a bányamérnökség és a faléz mind-mind sajátos hangulatot áraszt. A hozzájuk kapcsolt új állandó kiállítások pedig még érthetőbbé teszik a látogatók számára az adott objektum szerepét. Bányászati és ipari skanzen v. A hagyományos műszaki- és technikatörténeti kiállítások mellett a skanzen legkeresettebb látványossága az egykori helyi bányatelepeket jellemző épületek közül a két régi kolóniaház, a tisztviselői ház és a régi iskola. Amíg az első kolóniaházban a szoba-konyha-kamrás, 35 m2 –es, korhűen berendezett lakások a 20. század elejétől az 1960-as évekig követik nyomon a lakáskultúra alakulását, addig az ún.
A hely Megközelítés A környéken A 20. századi Tatabánya (és környéke) életében a szénbányászat meghatározó szerepet játszott. Az egykori bányaüzemben kialakított múzeum ennek a korszaknak állít emléket, miközben a bányászhagyományok ápolására is törekszik, élőbbé téve a skanzent. Bányászati és Ipari Skanzen – Kortárs Galéria. Tatabánya és a környékbeli települések életét kis híján egy évszázadon keresztül a szénbányászat határozta meg: a város megszületését ennek az iparágnak köszönheti. A tatabányai medencében 1896-ben kezdte meg a kitermelést a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., és volt olyan időszak, amikor a hazánk teljes széntermelésének kétharmadát Tatabánya adta. Ehhez persze gyakorlatilag egy új városnak kellett felépülnie, amit segített a bányavállalat is, hiszen elemi érdeke volt, hogy idecsábítsa a munkásokat, akik jöttek is mind az Osztrák-Magyar Monarchia területéről, mind pedig Lajtán túli területekről, Galíciából, vagy Csehországból. Az egykori XV-ös akna ennek a világnak állít emléket, és egyben igyekszik ápolni a bányászhagyományokat is a múzeum.
Nyitva tartás: április 1. és október 27. között, szerdától vasárnapig, 10 és 18 óra között. Belépő: felnőtt: 900 Ft, diák, nyugdíjas: 500 Ft A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé. A szénbányászat emlékeinek megőrzésére, a bányászhagyományok életben tartására létrehozott kiállítóhely, 1988-as megnyitása óta folyamatosan bővülő, és tematikájában is gazdagodó kiállításokkal várja vendégeit. Bányászati és ipari skanzen park. A látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy múzeumi körülmények között megismerkedhessenek azzal az összetett, nehéz munkával, amit a bányász nap, mint nap végzett a föld alatt. Az "öreg XV-ös akna" külszíni létesítményei abban az állapotban kerültek megőrzésre, ahogy egykor az üzemelés alatt voltak.