Az amerikai külügy elítéli a srebrenicai népirtás történetének átírását Az amerikai külügyminisztérium közleményben elítélte a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnökének és parlamentjének azt a kísérletét, hogy elutasítsa vagy átfogalmazza az 1995-ben elkövetett srebrenicai népirtásról szóló nemzetközi dokumentumot. A Boszniai Szerb Köztársaság is forrong – Több ezres tüntetés Banja Lukában | Bumm.sk. A közleményt Heather Nauert szóvivő aláírásával tették közzé szerdán este. Orosz zsoldosok segíthetik a boszniai szerb szeparatistákat Bosznia-Hercegovina szövetségi kormányának a titkosszolgálatokért felelős minisztere, Dragan Mektici nemrég arról beszélt, hogy Oroszországból jövő pénzek segítségével tobozoknak zsoldosokat és képeznek ki belőlük félkatonai szervezeteket Milorad Dodik számára, aki a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke és a helyi szeparatisták első számú vezetője. Srebrenica: amikor a világ képtelen volt cselekedni A nagyhatalmak közül legalább kettő tudott arról, mi készül Srebrenicában. Ez derült ki egy nemrég megjelent könyvből, amely az immár szabadon kutatható dokumentumokból rakta össze a népirtás előtt történteket.
A hírek főszereplője minden esetben Milorad Dodik. Dodik Bosznia-Hercegovina modernkori politika történetének egyik legöregebb és legtapasztaltabb rókája a szó klasszikus értelmében. Politikai pályafutása Banja Lukától harminc kilométerrel lévő Laktašiban indult. A földműves családból származó politikus Belgárdban tanult politikatudományokat, 1986-1990 között pedig a helyi opština vezetője. 2006-tól többször kormányfő és államelnök is a Republika Srpskában, jelenleg a kollektív államelnökség regnáló szerb tagja. Magyarország oroszoknak tetsző vétót adhat | 168.hu. Ezért kell figyelni a szavaira és a tetteire is egyaránt. Az új főmegbízott 2021 augusztusától Christian Schmidt volt német külügyminiszter lett, aki szerint a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti. A rendelkezésre álló ismereteink szerint számtalan érv szól a felbomlás mellett és ellene is. A Boszniai Szerb Köztársaság egy etnikailag homogén államtest, amely a párhuzamos közigazgatás kiépítéséhez szükséges valamennyi adiminisztratív szervvel és szakértő hivatalnokkal rendelkezik.
Milorad Dodik legfontosabb szövetségese ebben a törekvésében nem más, mint Vlagyimir Putyin. Miközben az egész világ az orosz-ukrán határra figyel, kevesen tudják, hogy Európának van egy másik térsége is, ahol a Nyugat és Oroszország érdekei keresztezik egymást. És a hosszútávú forgatókönyv is sok hasonlóságokat mutat azzal, mint amit Ukrajna keleti részében az elmúlt években láttunk: önkényesen létrehozni egy saját közigazgatással és katonasággal rendelkező tartományt, amely aztán önállósodási igényekkel lép fel, felborítva a status quo-t. Dodik ráadásul ezen célokat – vagyis Bosznia-Hercegovina és így a balkáni térség destabilizálását illetően – nem is árul zsákbamacskát: korábban olyan nyilatkozatokat is megengedett magának, hogy behívja "a barátait", ha törekvéseit meg akarják akadályozni. (Horvátország erre elég egyértelmű utalást tett. Orbán Viktor Boszniában: ami itt történik, az ránk is hatással van. ) Ahogy arról lapunk is hírt adott, tavaly november 6-án Orbán Viktor Boszniában, Banja Lukában találkozott a szeparatista politikát építő boszniai szerb vezetővel.
Az 1995-ös Daytoni Egyezmény zárta le a délszláv polgárháborút, amely legjobban a bosnyákok, szerbek és horvátok által lakott Bosznia-Hercegovinát sújtotta. Az ország három nemzetiség etnikai kontaktzónájában fekszik, a fegyveres konfliktus valamennyi nemzetiségközi viszonyrendszerben megnyilvánult. Az áldozatok száma 200-250 ezer főre tehető legalább, de egyes források, ennél több áldozattal számolnak. A békeszerződés létrejöttét megelőzően a másik két háborús fél, Horvátország és Szerbia között már felmerült az ország felosztása. A Franjo Tudjman akkori horvát elnöknek tulajdonított skicc, "piszkos cetli" is ennek egyik bizonyítéka, erről tanúskodik a Sunday Times korabeli száma is. A kézzel rajzolt vázlat alapján a Banja Luka–Szarajevó vonaltól nyugatra eső, többségében bosnyákok és horvátok lakta területek horvát, míg ettől keletre esők szerb fennhatóság alá kerültek volna. Mindkét országot a saját nemzettesteinek egyesítése vezérelte, még a békefolyamat megindulása előtt is. Figyelmen kívül hagyták az ekkor is már legnagyobb etnikai számaránnyal rendelkező bosnyák nemzetiség létét és érdekeit.
Szerbia nincs könnyű helyzetben – nyilatkozta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan elismerte a két kelet-ukrajnai szeparatista régiót. Amíg a nyugati országok szankciókat terveznek, addig a uniós tagság gondolatával kacérkodó Szerbia tétovázik. A szerb elnök arról beszélt kedden az N1 szerint, hogy a balkáni állam az új helyzet miatt számos politikai, biztonsági és gazdasági jellegű kihívással néz szembe. Azt mondta, Szerbiára már jelenleg is "nyomás nehezül, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben" – jelentette ki, hozzátéve: további nyomásra számít. "Az elkövetkező időszak nem lesz egyszerű az országunk számára. Ma, az ülés után parancsot adtam mind a hadseregnek, mind a főparancsnoknak, hogy készüljenek fel a lehető legjobban. Továbbra is azt vásároljuk, ami Szerbia védelme szempontjából a lehető legjobb" – nyilatkozta Vučić az szerint. Az N1 szemléje alapján Vučić az interjúban úgy értékelte, a szerbiai média 80 százaléka orosz oldalon áll.
Közigazgatás [ szerkesztés] A Szerb Köztársaság 7 régióra oszlik: Képek [ szerkesztés] Lásd még [ szerkesztés] Brčkói Körzet Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 1156858469749780006 LCCN: n97117415 GND: 4441595-3 NKCS: ge547076
Sztárvilág Divat Most Testünk-lelkünk Szórakozás Nő és Férfi Kiskegyed otthona Kiskegyed konyhája Copyright Ringier Hungary Kft. 2000-2022 Impresszum Felhasználás és adatvédelem Médiaajánlat Adaptivemedia Süti beállítások Ringier Hungary Network Blikk Kiskegyed Glamour Recepttár Adaptive Media Tilos a Kiskegyed bármely fotóját, írott anyagát részben vagy egészében, illetve átdolgozva átvenni vagy újraközölni a kiadó írásos engedélye nélkül Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.
Pin on Sütemények
Addig keverd, míg homogén masszát kapsz. Töltsd hozzá a tejet, dobd bele a vaníliát, és robotgéppel, lassú fokozaton keverd tovább. Ha megvagy, a tojásfehérjét is adagold hozzá. A krémes állagú, laza keveréket öntsd a tepsibe, és 45–60 perc alatt süsd készre (míg állja a fogvájó-próbát). Ha elkészült, várd meg, hogy teljesen kihűljön, aztán szórd meg porcukorral és tálald. Jó étvágyat! És ha mindez nem lenne elég… íme a legfinomabb sajtkrokett, amit valaha ettél! Előételnek vagy tévézős, esti nasinak tökéletes ropogtatnivaló – de akár vendégváró is lehet. Tuti, hogy ha egyszer elkészíted, a család kedvence lesz. Hozzávalók egy adag sajtkroketthez: 8 szelet kenyér (héj nélkül), 8 szelet sajt, 2 kocka vaj. Így készítsd el: egy sodrófa segítségével lapítsd ki a kenyérszeleteket. Omlós lekváros-diós kiflicskék, egyenesen a nagyi receptes füzetéből!. Mindegyikre helyezz egy szelet sajtot, majd csavard fel azokat. Egy serpenyőben hevítsd fel a vajat, aztán helyezd bele a falatkákat, és süsd őket ropogósra 3–4 perc alatt, míg a sajt olvadni kezd. Azonnal tálald.
Ja, és egy jótanács: mindig legyen a kamrában tartalék-alapanyagod…