Pedig nagyon is létező jelenségre mutatott rá. Egyes médiumokban már januárban megjelentek írások arról, hogy Szerbia egyes településein elképesztő ütemben növekszik a lakosok száma, ami biztos, hogy nem a születésekre vezethető vissza annál is inkább, mert Szerbia is komoly demográfiai gondokkal küzd. A lakosság számának növekedésére már a legutóbbi választások előtt is felfigyeltek. Talán nem véletlen, hogy most Belgrádban gyarapszik szélsebesen a lakosok száma. A szerb fővárosban ugyanis messze nem olyan népszerű az SNS, s a párt akár el is veszítheti a fővárost az áprilisi voksolás alkalmával. Djilas azt állítja, hogy a legtöbb boszniai szerbnek a fővárosban adják meg az állampolgárságot. Mint mondta, a boszniai szerb honfitársaknak joguk van arra, hogy Szerbia állampolgárai legyenek. De ahhoz nincs joguk, hogy a belgrádi választáson részt vegyenek, miközben nem a fővárosban, még csak nem is Szerbiában élnek. A több pártot magában foglaló, Egységes Szerbiának nevezett ellenzéki koalíció (ehhez tartozik Djilas pártja is) az egyetemi professzor, Vladeta Jankovicot indítja belgrádi polgármesterként.
Akkor, amikor már folyamatosan érkeztek a hírek az Ukrajna körüli orosz csapatösszevonásokról. A hivatalos közlés szerint Orbán kijelentette, hogy "kiterjesztjük a felelős szomszédsági és gazdasági programunkat a Boszniai Szerb Köztársaság területére is, és támogatni fogjuk a kis- és középvállalkozókat, és ezzel lehetőséget teremtünk a magyar vállalkozók számára is". Az ugyanakkor csak később derült ki, hogy mindez mibe kerül a magyar adófizetőknek. Ugyanis Orbán csak egy december 21-i nemzetközi sajtótájékoztatón ismerte el az ARD kérdésére, hogy Magyarország 100 millió eurót, mai áron nagyjából 37 milliárd forintot ad a térségnek, "gazdaságfejlesztési célokra". A magyar kormányfő ekkor a Balkán stabilitásának megerősítésével indokolta az oroszbarát Dodik-rezsimnek juttatandó támogatást. Egyúttal azt is kijelentette, hogy a Putyin által felkarolt boszniai szerb vezető elleni minden uniós szankciótervet meg fog vétózni. A támogatás kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy Dodiknak idén ősszel elnökválasztásra kell készülnie.
Tömegesen szállítják a boszniai Szerb Köztársaság állampolgárait Belgrádba, az ellenzék szerint azért, hogy áprilisban az SNS-re voksolhassanak. Semmi meglepetés sincs abban, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság polgárai körében a Szerb Haladó Párt (SNS) a legnépszerűbb. Hasonlóképpen a boszniai horvátok körében a jelenlegi zágrábi kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) toronymagasan a legkedveltebb, ez mindig így volt és belátható időn belül aligha változik. Ugyanakkor a boszniai szerb közösség nem szavazhat a szerbiai választáson, így április 3-án ők nem dönthetnek arról, hogy az Orbán Viktor fp balkáni szövetségesének számító Aleksandar Vucic maradjon-e a szerb elnök, az SNS kormányozzon-e tovább Szerbiában, illetve miként alakuljanak az erőviszonyok az egyes szerb önkormányzatokban. A felvételeket a belgrádi kormányzat első számú közellenségének számító "szerb Soros", Dragan Djilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának (SSP) vezetője tette közzé, azt állítva, hogy a kormánypárt nyomást gyakorol ezekre az emberekre: április 3-án szavazzanak a Szerb Haladó Pártra.
Az összterület 51 százalékát a bosnyák-horvát föderáció alkotja, 49 százalékát pedig a boszniai Szerb Köztársaság. Ami a két országrész állami berendezkedését illeti, mindkét tagállam saját elnökkel, parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, a szövetségi hatóságok jogkörébe csak az alapvető egyeztetések, mint a külügyek és a külkereskedelem tartozik, amelyekről konszenzusos elv alapján kell dönteni. "Mindemellett az alkotmány megtiltotta bármelyik országrész kilépését a szövetségből, amit mostanra egyre többen kérdőjeleznek meg" A legutóbbi konfliktus alapját az a nyári döntés előzte meg, amit a távozó boszniai főképviselő, Valentin Inzko lépett meg azzal, hogy büntethetővé tette a srebrenicai népirtás tagadását. A boszniai szerbek ezután elhagyták a közös intézményeket, sőt Milorad Dodik, a boszniai háromtagú elnökség szerb tagja egyre többet fenyegetőzik azzal, hogy a Szerb Köztársaság el is hagyhatja Boszniát. Nemzetközi szakértők szerint azonban a Szerb Köztársaság önállósodására csekély az esély, mert ezt a nagyhatalmak sem támogatnák.
"Habár a nemzeti ellentétek már ekkor is jól látszottak, a három nemzeti párt még nagykoalícióra is lépett egymással, hogy megakadályozzák a reform kommunisták visszatérését. Csakhogy a békesség nem tartott sokáig, mert a nacionalista eszmék eddigre már megtették a hatásukat" Szlobodan Milosevics fő célja ekkor az volt, hogy teljes egészében Jugoszlávián belül tartsa Bosznia-Hercegovinát, hiszen ez felelt meg leginkább a nagyszerb nacionalizmus elképzeléseinek. Milosevicset ebben természetesen nem csak a boszniai nacionalisták támogatták, hanem a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) is, amely ekkor már nagyrészt szerb tisztekből állt. Ám figyelembe kell azt is venni, hogy a helyi szerbek fenyegetve érezték magukat a növekvő muzulmán közösség miatt, nem is beszélve a horvátokról, akiket Zágráb nyíltan támogatott. A nézeteltérések 1991 őszén szakításhoz vezettek a nemzeti pártok között, ami után a bosnyákok és a horvátok a szarajevói parlamentben megszavazták Bosznia-Hercegovina függetlenségét. A szerbek persze bojkottálták a szavazást.
Magyarországon 100 férőhelyre 142 fogvatartott jut a börtönökben, miközben Európában átlagosan 92 százalékos a telítettség - írja a Metropol. Száz férőhelyre 142 fogvatartott jut a magyar börtönökben, miközben Európában átlagosan 92 százalékos a telítettség. Ezzel Magyarországon a legzsúfoltabbak a börtönök a kontinensen - derült ki az Európa Tanács megbízásából készült friss kutatásból, amely a 2014-es állapotokat vizsgálta. A hazai büntetés-végrehajtási intézményekben 12 869 férőhely van, ám ennél jóval több, átlagosan 18 270 embert tartottak fogva a vizsgált évben. Női börtönök listája magyarországon térkép. A telítettség így 142 százalékos volt, ami a legmagasabb egész Európában. Jelentős eltérések vannak abból a szempontból is, hogy mennyit költenek a rabok napi ellátására. A 2013-as adatok szerint az európai átlag fejenként csaknem száz euró naponta (mintegy 31 ezer forint). San Marinóban a magyar átlagfizetést jócskán meghaladó 685 euró (212 ezer forint) a napi ráfordítás, de Hollandiában és Dániában is súlyos kiadást jelent az egy rabra jutó napi 275, illetve 182 euró (82, illetve 56 ezer forint).
A magyarországi adat 26, 57 euró. A felmérésben részt vevő országokban több mint 21 milliárd eurót fordítottak a rabok ellátására 2014-ben. A vizsgált időszakban az elítéltek 18, 7 százaléka kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ült börtönben, ezt a lopás követte 16, 2 százalékkal, az emberölés 13, 2-vel, a rablás 12, 6-tal. A büntetések átlagos hossza hét hónap volt.
Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!
Csökkent a bebörtönzöttek száma 2015-ben Európában, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága azonban továbbra is komoly problémát jelent a kontinens számos országában, köztük Magyarországon is – derült ki az Európa Tanács (ET) kedden közzétett friss jelentéséből. A Lausanne-i Egyetem által az ET számára készített éves statisztikai összeállítás szerint 2015-ben nagyjából 1, 4 millió ember raboskodott az európai börtönökben, ami 6, 8 százalékkal, mintegy százezer fővel kevesebb, mint a korábbi évben volt. Női börtönök listája magyarországon élő. Az adatfelvétel időpontjában Magyarországon 17 773 ember töltötte a szabadságvesztését, miközben a börtönök kapacitása csak 13736 főre volt elegendő, ami 129, 4 százalékos helykihasználást jelent, ez pedig Macedónia és Spanyolország után a harmadik legmagasabbnak számított Európában a jelentés szerint. Ami a százezer lakosra jutó bebörtönzöttek számát illeti, az általában a volt Szovjetunió utódállamaiban volt a legmagasabb és Skandináviában a legalacsonyabb. Az Európa Tanács tagállamaiban átlagosan regisztrált 115, 7-tel szemben Oroszországban százezer lakosra 439, 2 rab jutott, ezt Litvánia, Grúzia és Azerbajdzsán követte, százezer lakosonként 277, 7, 274, 6, illetve 249, 3 rabbal.